Pápai Hírlap – XXXVII. évfolyam – 1940.

1940-06-01 / 22. szám

PÁPAI MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Levente^utca22.szám. Előfizetés V4 évre 2 P. Egyes szám ára 20 f. A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ, Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda) Nagy forgó-színpad. Nem adatott meg az embernek, hogy olyan nézőtérről nézhessie a földgolyón a történéseket, az emberi élet nagy színjátékát, ahonnan évezredeken, milliók élet- és halálküzdelmén, az első emberen, a családon, törzsön, fajokon, népeken, nemzeteken keresztül biztosan láthatná az anyagok és energiák hatalmas dissolutiójának miértjét és célját. Arról a bűvös nézőtérről hatalmas dimenziója és mindennél érdekesebb alakja rajzolódnék ki az embernek és életnek. Onnan látni lehetne valamennyi ember földönfutásának elejét és végét. Onnan a konzervatív és haladó irányok, áramlatok tomboló küzdelme nevetséges és haszontalan lenne. De az ember nem nézője, hanem szerepe lője a világtörténelem színpadának. A szerepet mindenki eljátssza az első ember küzdelmétől évezredek óta a népek, a nemzetek, osztályok, demokráciák és totális államok eszeveszett küzdelméig. A színjáték műfaja az eredeti bűntől a mai népek gigászi élet-halál küzdelméig, ugyanaz. Ebbe a drámába kaotikusan szövődik a milliók egyéni színjátéka. Onnan a nézőtérről a mi küzdelmünk, a mikrokozmosz törekvése nem látszik a makrokozmosz drámái mellett. De az ember nem néző, hanem játssza a legmerészebb képzelőtehetségű drámaíró: az Élet színjátékát. Onnan a Mannerheim- és Maginot-vonalak: kulisszák. A repülőgépek és tengeralattjárók kellékek. Szereplőknek: a kérlelhetetlen halál. Ha ott azon a nézőtéren ülhetne az em-j ber, ahonnan az őskortól a legújabb korig,; az ősember hitétől a mai vallásokig, az első embertől a mai társadalmi berendezésekig, a kőkorszaktól a modern ember kultúrájáig, az első élettől a jövő életekig mind hatalma?' átfogó szemével láthatná, akkor felmérhetné, hogy a kultúra hasznára, vagy kárára van-e az emberiségnek. Akkor felmérhetné a mai emberiség vajúdásának okát és célját; akkor megmondhatná, hogy miért buknak el népek a társadalmi özönvíz mélyein; akkor megH mondhatná, hogy miért tűnt el Nagy Sándor, és Caesar birodalma. JÉs ez az ember nem hinne olyan utópiákban, amelyek mértéktelen és esztelen megsemmisülésre akarnak uj erős várat építeni. í Ez az ember nem tudná, hogy mi a munka, az inség, a nyomor, az élethajsza keserűsége; de tudná, hogy mindez honnan ési miért? Ha a Ladoga tó hullámsírjának és az erődök temetőinek okozói nem mi magunk lennénk, akkor tisztábban látnánk. Ha Verduninak, a Piave vérző örvényeinek, Doberdó kőpoklának és fogolytáborok katasztrófáinak? ínem okozói és szereplői volnánk, hanem távoli nézői; ha nem mi csináltuk volna az első kői baltát és az utolsó tengeralattjárót, hanem mindezt csak néznénk, akkor mosolyoghatnánk ,azon, hogy az ember az isteni, törvények ellen akar történelmet csinálni és katasztrófába viszi önmagát. < A vad népek elégedetlensége és a mai kultúrember boldogtalansága onnan van, hogy ember, évtized, sőt évszázad nem veszi észre az Isten okszövését. Ha ott azon a nézőtéren ülhetne az em(ber, akkor megértené, hogy az emberi okszövés olyan gyenge pókhálóból készül, amelynek nincs századok viharát kiálló erőssége. Az ember ellentétes törekvése, az élethajsza keserűsége, népek és korok összetűzése s vajúdó lelkű ember vágya egy tökéletesebb forma után, ma .gigantikusán látványos képet nyűjthatna az ott ülő szemlélőnek. De mi szereplők vagyunk. Keressü|k az eszközt, a megoldást. Repülőgépet, tengeralattjárót és harckocsit építünk. Vasat, szenet, olajat gyűjtünk. Anyagot, energiát összehalmozunk, majd féktelen és eszeveszett dühvel leromboljuk és fanatikusan hisszük,, hogy a romokon jobbat, szebbet és erősebbet építünk. Ha ott azon a nézőtéren ülnénk, akkor tudnánk mindennek causa remotáját és megtalálnánk a helyes eszközöket. De itt benne élünk, játszunk' a hatalmas! forgó-színpadon, hibát, veszélyt, tragédiát, katasztrófát, világégést okozunk, a .nagy színpad meg forog tov4bb és mi mindig szerep-i lők leszünk és sohasem szemlélők. Dr. Varga István. Antal István államtitkár, országgyűlési képviselőnk pápai választókerülete községeiben. Választókerületünk példás tevékenységű képviselője, dr. Antal István május hó 25-én, szombaton délután négy óra tájban érkezett Veszprém felől Farkasgyepü községbe a régi magyar nagyasszony típusát hordozó melegtlelkű feleségével és dr. Ágh János miniszteri osztálytanácsos kíséretében. Külön kell megemlékeznünk képviselőnk kíséretében levő kedves arcú, megnyerő modorú, tudós jászberényi prelátusról dr. Kele Istvánról, a karcagi ref. gimnázium egykori kis diákjáról; az ő őszinte közvetlensége, természetesen magyaros lelkülete, egész magatartása, kedves élmény volt a társaságában levők számára. Képviselőnket választókerülete vezetőségéneV néhány tagja várta és köszöntötte Farkasgyepü határában, majd a községben Kiss Sándor segédjegyző üdvözölte a jelentős számú érdeklődők, továbbá leventék és iskolás gyermekek sorfala élén. Az érdeklődéssel hallgat tott tájékoztató beszéd után képviselőnk meleg készséggel hallgatta meg és karolta fgl mindazokat a jogos panaszokat és kívánságokat, amelyeket előtte feltártak. Ezután képviselőnk és kísérete késő délután Bakonyjákói községbe érkezett, ahol Lovas Ignác községi főjegyző üdvözölte s kicsiny gyermekek meg-, kapó köszöntő szavakkal és virágcsokrokkal fogadták úgy képviselőnket, mint népszerű hitvesét. Nagy hatása volt annak az üdvözlő beszédnek, amelyet Grieszbacher Gábor róm. kat. tanító, a kat. agrár ifjúság elnöke, a leventék élén mondott. A szomszédos Ganna, Németbánya, Iharkút községekből is számosan jelentek meg és nagy figyelemmel kísérték 'azokat a felvilágosító megjegyzéseket, amelyeket Európa mai felfordult állapotában országunk belső és külső viszonyairól képviselőnk adott. Végül Szautner Gergely egyházközségi gondnok köszönő szavai hangzottak el, majd maghallgatta képviselőnk az összes kérelmezőket és panaszosokat s a kora esti órákban Nóráp községbe ment, ahol Szalai József helyett tes bíró köszöntötte képviselőnket és hitvesét, jakinek két kis leányka kedves köszöntéssel nyújtott át virágcsokrokat. Képviselőnk élénk beszélgetést folytatott a község érdeklődő lakosságával s vázolta előttük azokat a nehéz feladatokat, amelyek előtt országunk áll. Majd élénk figyelemmel hallgatta meg az előterjesztett kérelmeket és panaszokat. Az esti órákban képviselőnk megérkezett Pápára, ahol 'részt vett a róm. kat. főtemplomban tartott egyházi hangversenyen. Másnap, május hó 26-án, vasárnap folytatta képviselőnk kerülete községeinek meglátogatását, éspedig a reggeli órákban már Tapolcafő községbe érkezett, ahol hatalmas tömeg, virágkoszorút tartó leánysorok, leventék, tűzoltók fogadták. Először Böröczky Dezső adászteveli főjegyző s tapolcafői ideiglenes vezetőjegyző ^üdvözölte, majd Hídrik Juliska és Balassa Irén ügyes üdvözlő szavak kíséretében virágcsokrokat nyújtottak át képviselőnknek és szeretőszívű hitvesének. Azután az olvasókör bejáratánál emelt virágos kapu alatt vonult be képviselőnk a kör nagytermébe, ahol Balassa Benő hatásos üdvözlő szavai hangzottak el. Örvendetes jelenségként jegyezhetjük fel, hogy Tapolcafő községben mindjobban érvényesül az a törekvés, amely a széthúzás helyett a békés egyetértést s a közös alkotó nemzeti munkát szolgálja. Egyébként a nagyteremben hangzottak el képviselőnk élénk helyesléssel fogadott s rendkívül hatásos tájékoztató megjegyzései, amelyek nemzetünk belső megerősítését s ellenálló képességének fokozását szolgáló kormányzati munkára vonatkoztak. Végül Peti Sándor ref. kántortanító köszönő szavai hangzottak el s ezután képviselőnk az egyes kérelmezőket és panaszosokat fogadta kihallgatáson. Innen már gyönyörűen felvirágozott autón, érkezett képviselőnk Kup községbe, ahol Kiss Lajos elnök mondott üdvözlő szavakat s egy magyarruhás kisleányka kedves köszöntője hangzott el. Ezek után képviselőnk útbaigazító' fejtegetéseit éber figyelemmel hallgatták meg az egybegyűltek s a helyesléssel fogadott beszéd után a kérelmezők és panaszosok meghallgatására került a sor. Végül Balla Dezső nyug. ref. lelkész hatásos köszönő szavaival ért véget az összejövetel. A déli órákban került sor Pápakovácsi község meglátogatására, ahol a nép bajait mélyen átérző Vörös József esperes-plebános köszöntötte s virágcsokorral tisztelgő magyarruhás leányka üdvözölte képviselőnket, akit osztatlan helyesléstől kísért felvilágosító megjegyzései után nagy szeretettel vett körül a község lakossága, amely* nek nevében a községi bíró köszönte megi képviselőnk buzgó tevékenységét. * / Képviselőnk látogatásával kapcsolatban néhány fontos jelenségre mutatunk reá. Az egyik jelenség az az önként megnyilatkozó, valóban megható ragaszkodó bizalom, amelylyel képviselőnk személyét és tevékenységét a falu lakossága kíséri. A másijc jelenség a földbirtok-politikai probléma állandó ébrentartása azon tudattal, hogy annak komoly megoldásától függ nagyon sok magyar falu jö-i vője. A most meglátogatott községek legtöbbjét ez az egyetlen fontos kérdés foglalkoztatja s meg vannak győződve arról, hogy annak helyes vagy helyeteln gyakorlati meg-