Pápai Hírlap – XXXVII. évfolyam – 1940.

1940-01-20 / 3. szám

f MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Levente-utca22.szám. Előfizetés V

4 évre 2 P. Egyes szám ára 20 f. A kiadóhivatal telefonszáma: U-60. Meglepetések és csodák. Hozzá vagyunk már szokva, hogy a világ — ez esetben Európa — földrajzi és politikai arculata ha miem is napról-napra, de hónapról-hónapra változik. Ez a változás az első hír hallatára, vagy olvasására mindig a meglepetés erejével hat. A meglepetés sokszor a csodával határos; anynyira, hogy néha kezünket csapjuk össze s örömmel kiáltunk föl: Vannak még csodák a világon! A meglepetés — lélektani természeténél fogva legtöbbször kellemetlen; a csoda mindig kellemes. Amabban az emberi akarat erői hatnak ránk, ebben valami isteni erő ér-' vénye sül a tényekben. Meglepetésszámba ment Albánia okkupációja, nemkülönben Lengyelország megszállása is; meglepetés volt Csehszlovákiának a földabroszról való eltűnése j még nagyobb Szlovákia megszűntetése; de a legnagyobb meglepetést az hozta, hogy a mahomet Oroszország megtámadja s el akarta nyelni Suomit. Meglepetésünk itt csodálatba ment át, mikor láttuk, hogy a 180 milliós barbár erő tehetetlen a kultúrát, civilizációt, faját és hagyományait utolsó leheletéig védő három milliós finn elszántsággal szemben. Megáll az leszünk s a civilizált nemzetek egymásután borulnak le csodálatukban a ikis Suomi nemzeti nagysága előtt. Aggódunk értük; lelkesedünk, támogatjuk erkölcsi és anyagi erőinkkel. Titkon és nyíltan inspiráljuk, csakhogy Isten segítségével megmentsük őt és általa a sokszor szunnyadó, de a veszély idején egységesen ébredező humánumot a mindent elnyelni kész Leviathántól. Ennek a mentési akciónak, ennek a szolgálni kész akaratnak számos jeléről értesültünk. De bennünket legjobban meglepett az, amikor azt olvastuk egy délamerikai jelentés nyomán, hogy a sao-paolói kávéültetvényesek szövetsége elhatározta, hogy ötvenezer zsák kávét küld Finnországnak segítségképen. Eddig a fölösleg kávét a tengerbe öntötték. De úgy látszik, hogy Finnország a trösztnek is megdobogtatta szívét... E,z a tény már nem is meglepetés, hanem csoda! S merje még valaki mondani, hogy a huszadik században nincsenek csodák!?! (sp.) Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda). A mezőgazdasági cselédek és munkások családi bére. A sokgyermekes mezőgazdasági cselédek és munkások megfelelő törvényes rendelkezés hiányában járandóság tekintetében jelenleg az íegy se, vagy csak egy-két gyermekkel bíró cselédekkel és munkásokkal egyenlő elbánás alá esnek. A gyermekek nagyobb számla a bér (nagyságára ez idő szerint semmiféle befolyással nincs, a családtagok számával a cseléd és munkás keresete nem növekedik. A gyakori bő gyermekáldás tehát a cselédeket és munkásokat nélkülözésnek teszi ki. Úgy nemzeti, mint társadalmi szempontból sem állhat fenn ez az állapot. Amikor az ipari munkásoknál a családfő keresete a .gyermekek számával arányban növekedik, a mezőigazdasági munkavállalók érdekében is meg kell tenni mindent, hogy a többgyermekes családok itt is tűrhető megélhetéshez jussanak. Köztudomású, hogy Magyarországon a mezőgazdasági cselédek, munkások, valamint törpebirtokosok körében a legnagyobb a gyermekáldás. Ezek az egyszerű emberek mikor arra törekednek, hogy minél több gyermeket neveljenek fel, abból az elgondolásból indulnak ki, hogy ha sok a gyermek^ a sok ;gyermek közül inkább akad egy, aki őket öregségükben segíti és eltartja, mint a kevés gyermek közül. Az idők azonban változtak, az egyszerű munkás és cselédcsalád igénye is nő, ami nem baj, mert hisz a termelés is megnövekedett. Azonban a baj az, hogy a megnövekedett igények arányában nem növekedett a mezőgazdasági munkavállalók jövedelme, így a tobb gyermek felnevelése mind nagyobb és nagyobb nehézségbe ütközik, úgy hogy ezeknél az egyszerű embereknél is kezd a gyermekáldás kevesebb lenni. Márpedig a Kárpátok medencéjében a magyar csak úgy tudja betölteni hivatását, ha szaporodása nem marad el a környező nemzetek szaporodása mögött. A családi bérrendszer bevezetésén kívül szükség van a legkisebb cseléd-szokvány-rész stb. bérek megállapítására is. A m. kir. földmívelésügyi miniszter az újságok híradása szerint törvényjavaslattervezetet készített, amely rövidesen az országgyűlés elé kerül, eszerint a mezőgazdaságban a jövőben nemcsak a legkisebb napszámbéreket állapítájk meg, hanem a cselédbéreket^ a szokvány és részbéreket is. Ennek a készülő törvénynek keretében^ vqgy ettől függetlenül lehet azután rendezni a gazdasági cselédek

v munkások és törpebirtokosok családi bérét is. Különböző elgondolások, javaslatok vannak a sokgyermekes mezőgazdasági cselédek, munkások megsegítésére. Ezek a tervek és javaslatok a munkaadó gazdaságokra kívánják (hárítani a családi-bér terheket, márpedig a csa^ ládi bér összes terheivel a gazdatársadalmat megróni, — úgy mint az ipari munkaadókat az ipari munkások családi bérével, — nem lehet, mert az ipari munkaadó ezt a terhet, — miután készítménye magas vámvédelemben részesül, — át tudja hárítani a vevőközönségre. Aj mezőgazdasági termeivények árát azonban világparitás szabályozza, miért is ezen újabb szociális megterhelést a fogyasztóközönségre áthárítani nem lehet. A gazdatársadalom nem zárkózik el ezen újabb teherviselés elől, de a mai viszonyok között, amidőn a mezőgazdasági ingatlanokban fekvő tőke úgyszólván semmi kamatot nem hoz, számolni kell a gazdaságok teherbíró képességével. A gazdasági cselédeket, munkásokat és törpebirtokosokat feltétlenül családi segítségben kell részesíteni. Ezt a segélyt pedig a köznek kell viselni, miért a népesség szaporodása elsőrendű nemzeti és nemzetvédelmi érdek. A gazdatársadalom teherbiróképességének arányában szintén részt fog venni ezen terhek viselésében, de mert a népesség szaporodása erősen összefügg a haza védelmével, a haza védelmét szolgáló szociális terhekhez mindenki arányosan köteles hozzájárulni. Ha ismét eííérkezik az az idő, amikor a mezőgazdaság jövedelmező lesz, a gazdaközönség önként, egyedül vállalja ezt a terhet, dje a mostani viszonyok közt ezt, anyagi összeroppanás nélkül annál kevésbbé teheti. Minden remény megvan arra, hogy szociálisan érző kormányunk ezt a kérdést is közmegelégedésre fogja megoldani. Somogyi Ferenc. Arcának díszt, szemének enyhülést adnak FOTO-OPTIKLA Kovács Imre vizsgázott látszerész mester szemüvegei Foto-cikkek, hő- és fajsúlymérők stb. raktáron Pápa, Kossuth Lajos utca 21. sz. Kodolányi János Pápán. Amint lapunk múlt számában már közöltük, Kodolányi János febr. 5-én Pápán lesz, mint a Ref. Leányegyesület vendége. Bizonyára mindenki hallott már a fiatal (41 éves) regény- és drámaíró hatalmas munkáiról. A »Julianus barát«, »A vas fiai«, »Boldog Margit«, Kodolányi monumentális regényciklusa a XIII. századi magyarokról szól, akiknek sorsa. annyira egy a mienkével. Kodolányi János ormánsági származású. Ormánság, Baranya egy része, a magyar temető, itt nevelkedett Kodolányi. Ö volt a magyar irodalomban az első, aki szólt az egykéről; gyerektelen falukról, pusztuló egyházakról, beszögezett ajtókról, hódító svábokról. Előbb kisebb regényekben, azután hatalmas drámájában, a »Földindulásában. Csodálatos dolog történt. Megjelent a színpadon a szentimentális, díszparaszt helyett — a komoly életharc, az egyke, a pusztulás... És a főváros színházlátogató közönsége gondolkodóba esett a hallottakon és látottakon. Ezt a drámát láttuik Pápán mi is. A pusztulás tragikus képe sok illúziót rontott le... Hol van itt a megoldás?... Egy nép ott északon megtalálta a megoldást ... Kodolányi János 1936-ban járt Finnországban. Amint bevallja, már gyermekkora ota szerette Finnországot — már úgy látatlanban — és csendes vágyakozással kívánta látni. El is jutott oda; a »második hazájába«. Erről az útjáról szól a »Suomi, a csend országai c. munkája. Bizonyára tudja mindenki, mit jelent hosszú távollét után találkozni valakivel, akit igen szeretünk... Felcsillan a szemünk, átforrósul a beszédünk, és mindent, mindent egyszerre akarunk elmondani. No, hát így járt Kodolányi János is. A magyar jrodalom Petőfi munkájával vetekedő útirajza... bizonyságtétel mellette. * Ügy gondolom, hogy minden ismertetésnél többet fog nyújtani az érdeklődőknek a Leányegyesület Kodolányi estje, melyet ismételten ajánlunk tisztelt olvasóink figyelmébe! Tóth Lajos. ÚJDONSÁGOK. — A Jókai-kör előadó-ülése. A pápai Jókai-kör f. évi január hó 21-én, vasárnap délután 6 órakor a Nőnevelő-intézet dísztermében Halász Gábori ró (Budapest) közreműködésével előadó-ülést tart a következő műsorral: 1. Megnyitót mond Medgyasszay Vince elnök. 2. A magyar lángészről előadást tart Halász Gábor. 3. Halmos: Parasztdalok. Éneklik az állami tanítóképző-intézet III. évfolyamának növendékei Lencz István vezényletével. — Előléptetések. A lapunk mult számában közölt előléptetéseken kívül bennünket érdeklőleg még a következő előléptetések történtek: Nyáry Dezső pápai földmérési felügyelőségi műszaki tanácsosnak a pénzügyminiszter a műszaki főtanácsosi címet és jelleget adományozta. — A kormányzó dr. Boda Kálmán helybeli OTI-segédtitkárnak a titkári címet és jelleget adományozta. — Az igazságügyminiszter a pápai kir. járásbíróságnál dr. Handl Elemér és dr. Fa ígyas Béla aljegyzőket jegyzőkké, Turchányi Konrád telekkönyvvezetőt a IX. fiz. osztályba, Vizy Ákos kezelőt irodasegédtisztté, Ráth Elvira díjnokot pedig gyakornokká nevezte ki.