Pápai Hírlap – XXXVII. évfolyam – 1940.

1940-04-13 / 15. szám

HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Levente-utca22.szám. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám Előfizetés V4 évre 2 P. Egyes szám ára 20 f. A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda) Népi kultúra és civilizáció. Tudjuk, hogy egy ország ereje és biztonsága nemcsak fegyveres felkészültségétől függ, hanem igen fontos pillére s a fejlődés útvonalán elengedhetetlen föltétele népének kultúrája, illetőleg civilizációja is. A tudományok és művészetek hivatásos művelői rendszerint a városok, terjesztői a városból vikiékre vagy falura került tanult elemek, át-s Vevői pedig az itt született, itt élő, vagy itt munkálkodó falusiak. Minél erősebb a kapocs a város és falu között, minél jobban bízik a falu a város jóakaratában, annál erőisebb a fejlődési lehetőség, annál biztosabb a szellemi termelés bősége és új források inyílása. Más szóval: annál biztosabban civilizálódik a falu, a nép, hogy ő is forrásává válhasson a falu új szellemi alakulatának, a inépi kultúrának. A falu szellemi téren nem sokat termel, de jó fogyasztója a városi ci-> vilizációnak. A kultúrát a város adja, mlely piacra dobva civilizáció formájában hódítja meg a falu népét. így hódította meg a villanyvilágítás, a közlekedés kedvelt eszközei (bicikli, motor, autó), a telegráf és telefon, de főleg a rádiói a minden iránt fogékony, egészséges falusi lelkeket. Amelyik falu népe már ott tart, hogy könyvet vesz, olvas, előadások és tanfolyamok hallgatásában, sőt rendezéséből is kiveszi a részét valami belső lelki kényszerűség hatása ialatt, az már a magasabb kultúra iránt is fogékony lesz. Maga is igyekszik a kultúrai munkásává lenni. Nem hivalkodás ez, hanem a lélek szomjának természetes kielégítése a szellemi élet üdítő vizeivel. Ennek az igazságát tapasztaltuk magunk is, amikor pár nappal ezelőtt tanúi voltunk a Csongor és Tünde előadásának. Nagyot nézetünk, amikor a sájtót egy Vor ös mar t yne lő adásra invitálta az alcsúti ref. Leánykör, de még nagyobbat akkor, amikor előadás alatt a mosoly mindjobban eltűnt arcunkról s a végéin a legkomolyabban megállapítottuk, hogy itt nem csak a lelkes szellemi irányító, a tanítónő, hanem maguk a szereplők is komoly terjesztőivé váltak egy magasabb rendű kultúc rának. Tudtunkkal falusi műkedvelők még nem merték olyan sok kockázattal járó nagy fábia vágni fejszéjüket. De hát a közmondás szerint: aki mer, az nyer. Alcsút műkedvelői sok próbálkozás után — mertek. S ha itt-ott •hiányzott is náluk az erő, mégis meg [k'ellett dicsérni nemes akaratukat. Miíntj a latin mondja: Ut desint vires, tamen est laudanda voluntas! Ez az akarat pedig; diadalt adatott. Azok a fiatal szereplők már nemcsak átvettek a város kultúrájából, hanem adtak is át valamit a népnek. Mert ami-4 kor láttuk (hisz résztvevő szemmel figyeltük), hogy az egyszerű közönség nem pusztán györ nyörködik gyermekeinek színjátszásában, ha(nein komolyan figyeli a mese fordulatait, élvezi Vörösmarty csodás szép jköltői pyelvét, dicsekszik az előadás újszerűségén, helyesel és elméláz a tudós, a király, a kalmár, az éjkirálynő életbölcseségeket árasztó beszédjén s szembeállítva a reális élet alakjait (Balga) az ideális küzdelem megszemélyesítőivel (Csongor) vitatkozik is, akkor örömmel állapítottuk meg magunkban, hogy ez már egy magasabb lelki kultúra jele. Az alcsúti nép mellett sok magyar falú népe már a kultúra magas iskoláját járja, hogy ne maradjon el a! várostójl is mint nemzet elől járjon a nyugati népeknek szellemi, nemzetfenntartó küzdelmében. (sp.) Kérelem az árvízkárosultak érdekében. A Kormányzó úr Őfőméltósága f. hó 2-án kelt legfelsőbb elhatározásával az árvízkárosultak megsegítésére országos adománygyűjtést méltóztatott engedélyezni. A legfelsőbb elhatározás végrehajtásakép a m. kir. belügyminiszter 57.500/1940. sz. alatt rendeletet bocsátott ki, mely a gyűjtésit az ország egész területén kormánybiztos ve-zetése és ellenőrzése alá helyezte, egyben fel-' hivta a közigazgatási hatóságokat az akció eredményességének leghatékonyabb előmozdítására. Ezen rendelkezés végrehajtásaként és a minden magyart kötelező hazafias érzülettől indíttatva fordulok városom közönségéhez, összes hivatalaihoz, intézményeihez, egyesületeihez, hogy mint a múltban, úgy ezen orszán gos veszedelem idején is mindenki kivegye a maga méltó részét a segítésből. Az árvízkárosultak javára megindított gyűjtés hatalmas lendülettel folyik az ország minden részében és a második millió pengő felé közeledik. Azonban ez is nagyon kevés még ahhoz, hogy a rendkívüli méretű vesz:-* teségek pótolhatók legyenek, illetve a teljes (nyomorba jutottak felsegíttessenek. Az áldozatkészségnek tehát mindén magyar részéről meg kell nyilvánulnia, senkiinek sem szabad az adakozásból kimaradnia. Ne feledjük el, hogy honfitársaink megimentésévjel a hazát mentjük. Bizalommal remélem, hogy Pápa város közönsége átérzi a magyar sorsközösséget és vagyoni helyzetének megfelelő felajánlást tesz. A hivatalnokok s általában fix fizetéses egyének — a városi tisztviselők és alkalmazottak: mintájára — ajánlják fel havi összjövedelmük bizonyos százalékát, mások pedig vagyoni és jövedelmi helyzetüknek megfelelő adományt nyújtsanak. Az adományokat szíveskedjenek a 64.100. számú »B. M. Árvízkárosultak segélyezésére, letéti számla Budapest« elnevezésű postatakarékpéinztári számlára a főpostán befizetni; Ezen befizetési lapok és bianco befizetési la-í pok) a m. kir. postahivatalnál kaphatók. Kérem, hogy a befizetésről, az összeg| közlésével hozzám értesítés küldessék, hogy a város közönségének összes adományai nyilvántarthatok legyenek. Az adományok hirlapilag nyugtázva lesznek. Bízom abban, hogy Pápa város közönsége szintén segítségére siet sok hajléktalan, éhező, nyomorgó, mindenétől megfosztott magyar testvéréinek s kérem az áldozatos adományok sürgős eljuttatását. Pápa, 1940 április 10. Hazafias köszöntéssel: Hamiith János polgármester. íe Adományokat elfogad és továbbít lapunk kiadóhivatala is. Arcának díszt, szemének enyhülést adnak FOTOOPTIKA Kovács Imre vizsgázott látszerész mester szemüvegei Foto-cikkek, hő- és fajsúlymérők stb. raktáron Pápa, Kossuth Lajos utca 21. sz. ÚJDONSÁGOK. — Vármegyei közgyűlés. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottságaápr. 17-én, szerdán közgyűlést tart. A közgyűlés napirendjére az alispán jelentése és még további 37 ügy van kitűzve. — Egyházmegyei lelkészértekezlet. A veszprémi ev. egyházmegye lelkészei folyó hó 10-én Pápán tartották szokásos tavaszi értekezletüket. Az értekezletet megelőzően úrvacsorával éltek, amit Bárány László pápai hitoktató szolgáltatott ki részükre. Az értekezletet Takács Elek főesperes nyitotta meg. Aktuális kérdések megoldására hívta fel a lelkészek figyelmét. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg dr. Prónay Dezső elhunytáról s a lelkészek felállással áldoztak a kiváló egyházi vezér emlékének. Molnár Gyula b.-szombathélyi lelkész a gyámintézetnek, az ev. egyház szeretetintézményének hathatósabb felkarolásáról tartott előadást. Hering János veszprémi lelkész, alesperes előadást tartott arról, „Mit tartalmazzon az új egyet, egyházi Agenda ?" Kóts Lajos lajoskomáromi lelkész pedig a „Lelkipásztori megfigyelések néplélektani szempontból" c. értekezését adta elő. — Halálozások. A pápai Bencés gimnáziumnak nagy gyásza van. A gimnázium

1 jónevű rajztanára Boksay Endre 58 éves korában elköltözött az élők sorából. Szorgalmas életéinek legnagyobb részét Pápán töltötte, hol nemcsak mint rajztanár, hanem mint egyhá-i zának tagja és egy időben mint a helybeli Iker. szoc. pártnak elnöke is tevékeny részt vett városunk kultúrális és politikai életében. Huszton született 1882-ben. Iskolái elvégzése után rajztanári oklevelet szerzett. Működését Turócszentmártonban kezdte, de már 1910-ben Pápára került a bencés gimnáziumhoz. A világháborút becsülettel végigküzdötte mint tartalékos főhadnagy. Súlyos ideg- és gyomorbaja vitte a sírba a jó embert, a jó tanárt ési jó családapát. Halálát özvegye és négy gyermeke siratja, köztük Boksay Endre városi közigazgatási gyakornok is. A megértő kedves [kollégától mi is búcsúzunk és osztozunk a család fájdalmában. Őszinte és mély részvéttel értesültünk, hogy Szabó János, volt pápai m. kir. mezőgazdasági szakiskolai igazgató f. hó 5-jén, életének 57. évében Baján elhunyt. Pápán mintegy tíz évig működött s közvetlen., úri egyénisége és jósága sok barátot és tisztelőt szer-> zett neki. Bajára csak a mult év őszén került^ teli tervvel és új reménységekkel. Szívbajjal azonban úgy megviselte, hogy élete java kon rában váratlanul kidöntötte élete érős magyar fáját. Földi maradványait Bajáról Domb1 óvárra szállították, ahol a ref. egyház szer-: tartása szerint a családi sírboltba helyezték! örök nyugalomra. Halálát özvegye, leánya dr. Schrenckh Pálné, továbbá Elemér és Miklós fiai siratják. — Gyümölcstermelők egyesületének gyűlése. A GyOSz pápai alakulata évi rendes közgyűlését f. hó 7-én tartotta lic. Rácz Kálmán elnök vezetése mellett. Elnök megnyitója után előterjesztették az 1939. évi pénztárosi jelentést, melyet a közgyűlés helyeslőleg tudomásul vett. Örömmel vették tudomásul, hogy a pápai körzetnek immár hét darab permetező gépe van, miket a tagok szívesen vesznek igénybe. Használati díj tagoknak 50 fillér, nem tagoknak 1 P. A közgyűlésnek fontos határozata volt, hogy a földmívelésügyi miniszter és Pápa város támogatásával gyümölcsaszalót létesítenek. Végül bejelentette elnök, hogy az egyesület tagjait a tavaszi permetezéshez elegendő rézgáliccal ellátta, s a jövőben is igyekeznek a tagokat védekező szerekkel akadálytalanul ellátni.