Pápai Hírlap – XXXVII. évfolyam – 1940.

1940-03-30 / 13. szám

IRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség-: Levente-utca22. szám. Előfizetés 1/

i évre 2 P. Egyes szám ára 20 f. A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda) Galambok és sirályok. Csodálatos, sokszor látható, többször láthatatlan csatákat vívnak mostanában egymással a béke és háború eme szimbolikus madarai. A csata életre-halálra megy, népek életéért, nemzetek hatalmáért. A béke galambjai államfők és államférfiak, a háború sirályai páncélos dread-; naughtok, fölszerelve ágyukkal, munícióval és katonasággal. Azok a Brenneren, majd Rómában találkoznak, hogy — miniszterelnökünk, szavaival élve — megbeszéléseket folytassanak és általános jellegű, határozott eredmények elérését szorgalmazzák; ezek az Óceánon kergetik egymást, hogy lepecsételt paranccsal ismeretlen helyeken, el nem árult utakon rácsapjanak a nemrég szerencsésen hazai vizekre futott Deutschlandra. Ez a Deutschland most a Harmadik Birodalmat szimbolizálja, amelyért a csodás »zsebcsatahajó« a Queen Mary és Mauretania, valamint a francia Ile de Francé üldözésére kiszállt. Bátor kiszállás volt. Az egész világ lélegzetvisszafojtva lesi most, hogy vájjon ezek a sirályok, vagy az őket repülésre késztő, könnyű zsákmánynak hitt galambok ajándékozzák-e meg a nyugtalan embermilliókat a régóta kívánt olajággal? (sp.) Városunk jövője. A legutóbbi árvíz is bizonyítja, "hogy nagy reformokat kell a város vezetőségének végrehajtani, mire rendes kerékvágásba zökken a város fejlődése. Ha néha-inéha szavunkat felemeljük e lap hasábj ain, ezt nem azért tesszük, mintha in^m bíznánk a városi magisztrátus refor-^ mokra való hajlandóságában, de — mint a közmondás is mondja: »Több szem többet lát« — amit é

:n látok, nem baj, ha azt más is tudja. Lehet, hogy merész vonalakat húztam a térképen, az anyagiakat tekintve, de ha más is utánna néz, tapasztalni fogja, hogy nem is olyan lehetetlen a végrehajtása. Arról van tugyanis szó, hogy a Város-malomtól a Hodoskai malomig, esetleg a Kishantai malomig új, széles medert kell készíteni a Tapolcának, belevonva talán e munkálatba hidászkatonár lkat és munkaszolgálatosokat is. Egy vagy két malom kiesne a Tapolca hajtóerejéből, ellenben strand épülhetne és pedig nern kicsi, ez úi mederszakaszon, .ahol — tudtommal — liget van tervezve, a Szalmavári Kovács utca melletti rét helyén. Tehát — mint mondám — nem kicsi és talán nem is egy strand, mert nem lehet az egész város lakosságát egy Esterházy-strandfürdőbe szorítani, és más egyebütt eltiltani a fürdést. A folyónak ezen a szakaszán, ahol még a víz nincs annyira megszennyezve, olyan nagy medencéket kellene építeni nézőhellyel, hogy vizi sporteseményeket is lehessen ott tartani. Mindenütt igyekeznek strandokat építeni, még a Bakonyban is, ahol nyomorult kis patakok vizét gyűjtik össze; Budapestet fürdővárossá építik; miért maradna el a mi városunk a. fejlődéstől, és miért ne produkálhatna valami nagyszabásút, amire a lehetőségek adva vannak. Közönsége is lesz bizonyára az építendő fürdőknek; példa rá két mozgóképszínházunk. A Bakonyérnek szintén szüksége van szabályozásra: a Nagyváradi-utca végétől széles, egyenes medert kellene építeni a Gyimóti-uti ívámház hidjáig, azon túl tovább is, mert erre már rendes szokása az grnek, hogy olvadáskor, őszi esőzéskor a körülötte lévő réteken terül el. jelönt ve a gyalogutat is, amelyen a jtörzsökhegyiek közlekednek. Hangsúlyozom a merész vonalakat, mert kicsinyes érdekeket tekintve nem lett volna az pl. Páris sem, ami ma, ha a fejlődésének útjában álló bástyafalakat merészen nem vágták volna át sugárutakkal. Előzőleg e helyen már felhívtam: a figyelmet, hogy a fmi belvárosunk kőhalmazára se soká várakozzon az erős elhatározás, hogy közlék helyett sugárút épüljön modern üzletekkel. Az Erzsébetváros utcái is bizonytalanul szaladnak, ott is szükség lenne új rendszerre, az utcák tókertszerű beosztására. Merész vonalakkal biztosabban fejlődhetne városunk, de — ismételten hangsúlyozom — kicsinyes érdekek nem játszhatnak szerepet, ha ezeket megvalósítani akarjuk. Itt említem még meg, hogty a kormányzói párról, jubileuma alkalmából, két városrészünket illene elnevezni. Felső- és Alsóvárosok helyett Miklós és Magdolna városok lehetnének. Bíró Imre. Rézgálic és tavaszi vetőmag. A képviselőház március 6-án tartott ülésén Tóth János és Tildy Zoltán képviselők a rézgálic-ellátásról és a tavaszi vetőmag-akcióról fontos interpellációt intéztek Teleki Mihály földmívelésügyi miniszterhez. Tóth János a földmívelésügyi miniszterhez intézett interpellációjában elmondotta, hogy a községekben összeírták már a rézgálicszükségletet, de rézgálicot még senki sem kapott, noha a gyümölcsfákat már most kellene permetezni. Telek

1. Mihály gróf földmívelésügyi miniszter válaszában megállapította, hogy az idén a rlézgálic-ellátásnak bizonyos nehézségei támadtak ugyan, de részben hazai bányából, részben pedig külföldről már szereztek be annyi rezet, hogy elegendő anyag van feldolgozás .alatt, úgy hogy a szükségleteket ki lehet I majd elégíteni. Minden törekvése az volt, nehogy üzérkedés tárgya legyen a rézgáliccal való kereskedés, éppen a Icisemberek érdekében. Ezért intézményesen szervezte meg a rézgálicellátást, ez volt az oka a szükségletek összeírásának, úgy hogy jegyrendszer alapján jutnak az igénylők rézgálichoz. A gyümölcsfákhoz szükséges rézgálic kiutalása most rendelkezésre ,áll, a szőlőhöz szükséges rézgálic pedig később fog eljutni a termelőkhöz;. Lesznek ötkilós és kétkilós rézgálic-kiutalások is, hogy a kisemberek ne legyenek kénytele

r nek egyszerre kiváltani a rézgálicot. Számítása szerint huszonöt kilogramm rézgálic áll majd rendelkezésre holdanként, de ha abnormális lesz az időjárás, akkor még több is. Tildy Zoltán szintén a földmívelésügyi miniszterhez intézte interpellációját a tavaszi vetőmag-ellátás tárgyában. Az őszi vetések; sorsa nagyon aggasztó. A vetésterületnek mintegy 20 o/

0_a a rossz időjárás miatt vetetlen maradt, úgyhogy ebben az esztendőben a tavaszi vetőmagra fokozott mértékben lesz szükség. A magyar gazdatársadalom a kormányzat segítségét várja ebben az ügyben. Teleki Mihály gróf földmívelésügyi miniszter válaszában hangsúlyozta, hogy nem tudják még megállapítani, hogy a hó é|S a kedvezőtlen időjárás a télen mekkora károkat okozott. Az eddigi jelentések szerint körülbelül százezer holddal kevesebb területet vetettek be az ősszel, mint egyéb esztendőkben s ezt a területet tavasszal kell majd bevetni zabbal, árpával, tengerivel. Fontos, hogy a zab termelőterületét fokozzák. A földmívelésügyi kormányzat gondoskodott megfelelő vetőmagokról és elgondolásuk szerint ezt elsősorban a húsz holdnál kisebb birtokosoknak bocsátják rendelkezésükre kedvezményes áron és ka-' matmentesen. A kereskedelemügyi miniszterrel megállapodott már a kedvezményes vasúti szállítás ügyében is és a pénzügyminiszter megfelelő hitelkeretet biztosított, úgy hogy ha újabb akadályok nem jönnek közbe, egyetlen hold sem marad vetetlenül. A húsz holdnál nagyobb birtokosok igényei csak azután jönnek számításba. Nagyon lehetséges, hogy a kedvezőtlen tavaszi időjárás miatt árpát és zabot sem tudnak már vetni. Ezért itt az országgyűlés előtt is fölhívja a gazdák figyelmét, hogy vetőmagról előre gondoskodjanak és hogy az ősszel és tavasszal vetetlen maradt területeken minél több tengerit vessenek, hogy a föld kihasználatlanul ne maradjon; A Ház a miniszter mindkét válaszát tudomásul vette. ÚJDONSÁGOK — Lelkipásztori konferencia. A dunántúli református egyházkerület március 27-én és 28-án, kétnapos lelkipásztori konferenciát tartott Pápán a főiskola dísztermében Medgyasszay Vince püspök elnökletével, melyen 120 lelkipásztor vett részt. Előadók voltak: Dr. Balogh Jenő v. b. t. t. egyházkerületi főgondnok, Galambos Zoltán révkomáromi lelkipásztor, dr. Török István theol. professzor, Győry Elemér egyházkerületi főjegyző és dr. Tóth Endre theol. professzor. Megnyitót r Medgyasszay Vince püspök, záróbeszédet Ólé Sándor pápai lelkipásztor tartott. — Városi gazda választása. Pápa város képviselőtestülete e hó 28-án részleges tisztúiító közgyűlésén töltötte be a dr. Tömör Béla ütüzoltófőparancsnokká történt kineveztetésével megüresedett városi gazdai állást. A közgyűlésen dr. Berky Miklós alispán elnökölt. Dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester bemutatta a kijelölő választmány határozatát, mely szerint a választmány első helyen Bartha Imre oki. gazda, behelyettesített városgazdát, második helyen Kalmár Németh Ferenc hely-, béli gazdálkodót, harmadik és negyedik helyen Libor Antal szentetornyai, illetve Pap, Ferenc székesfehérvári lakost, mindnyájan tűzharcosokat jelölte a gazdai állásra. A meg-, ejtett titkos szavazásnál, melynél Németh József apát volt a szavazatszedő bizottság elnöke, Bartha Imre 45, Kalmár Németh Ferenc 11 szavazatot kapott, aminek alapján az elnöklő alispán Bartha Imrét jelentette ki megválasztottnak. A választás eredményét a közgyűlés lelkes éljenzéssel vette tudomásul. Az új városgazda a közgyűlés színe előtt letette a hivatali esküt, mely után őt az alispán pár szíves szóval üdvözölte. Bartha Imre város-* gazda megköszönte az előlegezett bizalmat, s kijelentette, hogy kötelességét teljes szaktudása latbavetésével fogja teljesíteni. A közgyűlés az elnöklő alispán éltetésével ért véget, — Országzászló-avatás. A Hungária Műtrágyagyár e hó 31-én, vasárnap d. e. V

212 órakor tartja országzászló-avató ünnepségét, amelyről már mult számunkban említést tettünk. — Tanárválasztás. Az iparostanonciskolánál megüresedett két tanári állást dr. Fedora Sándor székesfehérvári tankerületi főigazgató helyettesének elnöklete mellett szerdán délelőtt töltötte be az iskola felügyelő-bizottsága. Tizennégy pályázó közül egyhangúlag megválasztották Horváth János és Dusnoki István oki. középiskolai tanárokat, akik állásukat legközelebb elfoglalják.