Pápai Hírlap – XXXVII. évfolyam – 1940.

1940-03-23 / 12. szám

PAPAI HÍRLAP ssaBBsaBBBBBseaeK Pápa, Horthy Miklós Fő=utca 14. Nagy választék! Olcsó árak! Március 15=1 ünnepségek. Pápa város hazafias közönsége és lelkes ifjúsága idén is azzal a várakozással teljes ünnepi hangulattal és fényes külsőségek közt ülte meg március idusát, amely már hagyor talányossá és elengedhetetlenné teszi ránk [nézve ,a szabad eszmékről való dicső megemlé­kezést. Ha valahol, úgy itt Pápán, Petőfi és Jókai városában van helye a forró ünnep-' lésnek. Délelőtt 9 órakor az egyes vallásfeleke­zetek templomaiban volt hálaadó istentiszte­let, majd a különböző iskolák tartották meg szokásoss ünnepségeiket az intézetek kebelé­ben. A református Főiskola ünnepélyéé a nagy nyilvánosság előtt zajlott le a Főiskolai Ifjú­éági Képzőtársaság rendezésében. Az ünne­pély délelőtt 11 órákor kezdődött a Széchenyit téri honvéd-szobor előtt, hol a hivatalos vá­ros, a katonaság, a frontharcosok, iparosok és kereskedők küldöttsége, a mezőgazdasági intézet ifjúsága és tanárai, a leventék százai és a közönség ezrei gyülekeztek s várták a kemény hidegben zászlójuk alatt fölvonuló főiskolásokat, az ifjú és öreg diákokat. A Himí-y nusz eléneklése után, melyet a Levente-zene­kar intonált, Nagy József VIII. o. t. szavalta el Trombitás Vilmos VIII. o. t. pályanyertes ódáját, majd a kollégiumi vegyeskar énekelt igen szépen Szabó Sándor főisk. ének- iés zene­tanár vezetésével. Ünnepi beszédet Keresz­tes Kálmán III. é.theol. ifjúsági elnök tartott. Kitűnő beszédét megafon próbálta hallhatóvá tenni, de az erős szél miatt ez majdnem lehe­tetlenné vált. Petőfi Nemzeti dalát Rácz Endre VIII. o. t. szavalta hatásosan és stílusosan. Erős hangja túlharsogta a viharos szélzúgást is. A Szózat eléneklése után a honvédszobor megkoszorúzása következett. A Főiskolai ifjú­ság koszorúja mellé a város, a katonaság, a frontharcos-szövetség, a Baross-szövetség is letette koszorúját, végül a postagalambte-i ínyésztők egyesülete 200 galambot röpített a légbe hódolata jeléül. Az ifjúság ez után a föllobogózott utcái­kon át hazafias dalokat énekelve fölvonult a Petőfi-házhoz. Itt Sikos Endre VIII. o. t. sza­1 valta el Petőfi Magyar vagyok című költemé­nyét hazafias lendülettel, majd Csajághy De­zső II. é. theol. koszorúzta meg a Petőfi-há­zat talpraesett beszéd keretében. A Magyar Hiszekegy eléneklése után tovább vonult az ifjúság a Jókai-házhoz, melyet Bolla Lajos II. o. t. koszorúzott meg Petőfi Jókai Mór­hoz című költeményének elszavalása után. Az ünnepség a Himnusz gangjaival ért Véget. Itt jegyezzük meg, hogy a Jókai-lkör vezetősége reggel 9 órakor megkoszorúzta külön-külön Petőfi és Jókai szobrát. Délben 1 órakor a főiskolai köztartáson ünnepi ebéd volt, amelyen az ifjúság meghívására részt vett Medgyasszay Vince püspök, dr. Antal István orsz. képviselő (aki megjelent a hon­védszobor előtt tartott ünnepségen is), dr. Ágh János, Faragó János közéjDisk. felügyelő, Hamuth János polgármester, vitéz Karcsay Béla, továbbá a város előkelősége, sok öreg­diák, tanári karok s mintegy 250 diák. A lel­kes hangulatban elköltött ebéden Kiss Sándor szenior köszöntötte a vendégeket, mire első­nek dr. Antal István államtitkár, orsz. kép­viselő válaszolt. Köszöntötte a 400 éves fő­iskola szellemét, reprezentásait és diákjait s a magyar testvériséget és egységet nyújtó szellem ápolására ürítette poharát. A frene-, tikus hatást elért beszédre Medgyasszay Vince püspök, majd dr. Tóth Lajos főiskolai igazgató válaszolt. A vidám, nótázó ifjúság között az előkelő vendégek fél 4 óráig marad­tak együtt fesztelen beszélgetések közepette. Este fél 6 órai kezdettel a Jókai-szinház­ban folytatódott az ünnepség. A főiskolai zenekar két remek zeneszáma után színre ke­rült Kós Károly 4 felvonásos történelmi szín­játéka, a Budai Nagy Antal. A korhű jelme­zekkel előadott darabot dr. Trócsányi Dezső főisk. professzor, képzőtársasági tanárelnök tanította be és Keresztes Kálmán ifjúsági elnök rendezte. Munkájuk külön dicséretet érdemel. Ugyszjntén Iscserekov András is, iaki a művészi díszleteket festette és tervezte. Remekelt velük. Sajnos, nincs terünk, hogy a szereplőkkel oly alaposan foglalkozhatnánk, amint ahogy azt megérdemelnék. Mégis ki kell emelnünk a sikerült összjátékból a címsze­replő Hegyi Imrét, továbbá partnerét Csiky Katalint. Játékukban erő, tűz, elszántság, báj és tudás nyilvánult. Mellettük elsőrendű ala­kítást nyújtott Kovács Gyula (apát), Gulyás Ferenc (vajda), Gál Kálmán (Szilágyi), Vö­rös József (Besse Tamás), Vágó Gyula (Lu­kács), Balassa Zoltán (bíró), Gyenge István (Nagy János). Jók voltak még Horváth Etelka (Budainé), Farkas Edit (Beséné), Gulyás La­jos (Vajdaházi), Csajághy Dezső (Újlaki),, Rácz Endre és Bodolay Géza (barát). De pompásan megállták helyüket kisebb szere­pekben a többiek is, névszerint Szántó Emil, Bodolay Sándor, Szabó Miklós, Baranyai Jó­zsef, Bolla Lajos, Csákváry Ferenc, Makay Károly és Varjas Zsigmond is. A zsúfolásig 1 megtölt színház sokat tapsolt a szereplők­nek. Az előadás után kitűnően sikerült tánc­mulatság zárta be a márciusi ünnepségek so­rát. A vén Griff ifjú mulatói reggel négy óráig iropták a (magyar táncokat s lejtették az idegen­nevű ritmikus testmozdulatokat. (Palisander.) Heggel re az este bevett Darmol teljes és fájdalmatlan ürülést hoz. Enyhe, biztos és ezért milliók kedvelik. A kedvelt és jó hashajtó: Gróf Esterházy Tamás köszönete. Az Esterházy-kastélyban dúlt tüziveszede­lem alkalmából gróf Esterházy Tamás, a kastély ura, köszönő-levelet intézett városunk polgár­mesteréhez és a tűzoltó-parancsnokhoz. A le­veleket itt közöljük: Devecser, 1940 márc. 6. Igen tisztelt Polgármester Úr! Egyedül az idei rendkívüli időjárás gátolt meg abban, hogy szándékom szerint még nem tudtam Önnek, mint Városunk Polgármesterének tolmácsolni köszönetemet Pápa lakosságának meg­hatóan szép viselkedéséért, amit a vár-kastélyban kiütött tüz alkalmából tanúsított. Hálámat szemé­lyesen élőszóval akartam közölni és hálás baráti kézszorítással megköszönni a baráti szolgálatot. Ez úton kell most már tennem, írásban. Nemcsak magam és családom, hanem úgy hiszem az egész ország meghatódott szavakkal beszélt a városunk lakosságáról! A segíteni akarás és a jóakarat tanújelét, akkor és ott ahol kell rit­kán találjuk! Pápán azonban segítettek és jóaka­rattal segítettek, itt példaadóan cselekedtek és se­gítségükkel, fegyelmezettségükkel nemcsak az Es­terházy család, hanem az ország egyik értékes re­mekművét mentették meg! HA PESTRE MEGY a tenyészállat vásárra, okvetlen menjen el a ROYAL SZÍNHÁZBA és nézze meg a legnagyobb sikerű s>® ÁÜZLET cimü látványos revü-operettet. Vásárigazolványra: 25% kedvezmény. Isten áldja meg ezért a pápaiakat és Isten fizesse meg segítségüket! Amidőn rnég egyszer kérem, hogy hálatelt szívből jövő köszönetemet tolmácsolni szíveskedjék Városunk közönségének, igaz nagyrabecsüléssel köszöntöm gróf Esterházy Tamás. Devecser, 1940 márc. 6. Igen tisztelt Parancsnok Úr! Személyesen szerettem volna kérni hálás köszönetem elfogadására és a tűzoltóknak való tolmácsolására a pápai várkastélyban történt tűz­esettel kapcsolatban, azonban most már nem akarom ezt a hóviszonyok miatt tovább halaszt­gatni s így írásban kérem erre. Nagy hálával és meghatottsággal tölt el az a tudat, hogy a pápai tűzoltóság a katonasággal kar­öltve oly példaadó munkát végzett és oly nagy értékeket mentett meg nemcsak családom, hanem Hazánk részére is. Amidőn arra kérem, szíveskedjék tolmácsolni igaz szívből fakadó hálás köszönetemet tűzoltósá­gával, igaz tisztetettel üdvözli hive: Gróf Esterházy Tamás. Ujabb árvízveszély a környéken. A^lult heti számunkban részletesen beszá-r moltuink a pápai árvizveszedelemről, melynek során a Tapolca és a Bakonyere — kilépve medrükből — egyesült erővel rontottak a vá­ros felé és az alsó részeken rengeteg házat lelömtöttek és tetemes károkat okoztak. Még jóformán Pápán ma is ienniek a ször­nyű vizikatasztrófának a hatása alatt állanak az emberek, amikor a vidékről elszomorító, még a pápai veszedelemnél is nagyobb árvíz­veszélyről számolhatunk be. A Pápa—Csorna vasúti vonal mentén Marcaltő előtt két és fél kilométer távolságban a Marcal igen veszé­lyes vize elöntötte a vasúti töltést, úgy hogy ezen a részen a közlekedés jóidéig szünetelt., Flatalmas kiterjedésű szántóföldek, rétek álla­nak víz alatt, sok helyről szalmakazlakat, széna­petrencéket ragadott el a hömpölygő áradat. Az emberek kénytelenek tétlenül nézni a rohanó ár pusztításait, mert mentési lehe-f tőségre gondolni nem lehet. Attól félnek az itt lakók, hogy majd a haragos természetű Rába is megmutatja oroszlánkörmeit, pedig ha ez bekövetkezik, akkor a partmenti lakos­ság a legnagyobb veszélynek lesz kitéve. Et­től egyelőre nem kell tartani, mert legtöbb helyen a folyó medrét robbantással tisztítják meg a hatalmas jégtorlaszoktól. Hogy ez a robbantás azután elegendő lesz-e, annak lát­ható eredményeit majd az olvadásnál tapasz­talják a rábamentiek. Még most is van olyan része a Rábának, ahol szabadon járnak át egyik oldalról a másikra, mert a hideg időjárás kö­vetkeztében oly vastag jégkéreg keletkezett, hogy annak felolvadása hosszú időn át tart. Végigmentünk a Marcal partján, addig, mig lehetett. Kétségbeejtő képet láttunk. Amed­dig a szem ellát, víz alatt áll ez a vidék. Külső­vat község nyugati részét a Marcal elborította, egyes helyeken a víz behatóit a házakba is. Külsővat községből kijövet, rátérve az or-, szágútra, találjuk a Pápa—Celldömölk közötti útvonalon a hatalmas vashidat, melyet nem régen építettek. A Marcal folyó ezt a hidat annyira szétrombolta, hogy a közlekedés rajta lehetetlenné vált. Egyik oldalát leszakította !az áradat, mig másik oldalán a munkából hazatérő munkások életveszélyes körülmények! között tudnak átjutni. A veszedelmes folyó Kerta irányában kb. 15 km. hosszúságban úgy a jobb, mint bal­parti területet nagy szélességben elöntötte.. Szergény és Kemeneshőgyész községek, va-

Next

/
Thumbnails
Contents