Pápai Hírlap – XXXVII. évfolyam – 1940.

1940-03-16 / 11. szám

Pápa, Horthy Miklós Fő=utca 14. Nagy választék! Olcsó árak! a bútorokat, m'ert a víz a szobákba is beha-i tolt s egyes helyeken másfél méter magasra is felszökött. Kint az Edvy-malomban a Bakonyere behatolt az istállókba, ahonnan csak tnagy nehezen tudták kimenteni az állatokat. Ezeket átvezették ugyan a közeli Gáncs Kálmán istállóiba, azonban itt sem maradhattak, mert a rohanó ár ide is betört éjs elöntötte a vendéglős egész lakását istállóival együtt. A városban ekkor már mindenki talpon volt és a szörnyű vízkatasztrófa hatása alatt állt. Segíteni azonban senki sem tudott, nem is lehetett erre gondolni, mert a víz egyre veszedelmesebben terjedt és csapott át az Erzsébetvárosra is, ahonnan ebben az időben jelentették, hogy a Perutz-gyárnál a Bakonyfere és a városi ligetnél a ^Tapolca szintén kilépett a medréből és a két folyó közti Hunyadi, Kisfaludy, Arany, Zápolya, Döbröntei, Bercsényi utcákat elöntötte az ár. A Bercsényi utca végén levő Balatoni-féle háznál oly nagy mennyiségű víz gyűlt össze, hogy a tulajdon nos és hozzátartozói csak az ablakon át tudtak ki- és bemenni a lakásba. Veszedelmes arányokat öltött az áradás odakint Böröllőn is. Olyan ez a terület, mint egy tenger. Horváth József gazdálkodónál egész éjjel ásókkal, kapákkal őrködtek az emberek, hogv a házát el ne sodorja az akadályt nem ismerő áradat. Babics Gyula gazdálkodó Tarczy-kerti birtokán a hidat elsodorta a viz, amely a szántóföldeket beláthatatlan messzeségben elöntötte. A Bozótréjt, mely a Tapolca vizétől úgy is sokat szenvedett, most még szomorúbb helyzetben van. Ugyancsak vízben áll ezen a részen a Meggyeskert is. A műtrágyagyárnál a bolgárok kertjét teljesen elborította a Bakonyere. Borzalmak éjszakáját élte át a vizkárosult lakosság. A gyárakból hazaigyekvő munkások kétségbeesve várták azt a pillanatot, amikor hazaérhetnek családjukhoz, mert a rohanó ár lehetetlenné tette a közlekedést. Ezen mégis úgy segítettek, hogy a város kirendelte fogatait és azon szállította át a tókerti lakókat. A mentési munkálatokra minden intézkedést megtettek, erről azonban szó sem lehetett, mert a rohanó árral szemben hiábavaló lett volna minden megmozdulás. Hogy a Bakonyere medrét a gyimóti-úti vámnál megtisztítsák és ezáltal szabadabb folyást engedjenek a víznek, egy század katonaságot rendeltek ki, akik a víz útját robbantással igyekeztek fölszabadítani a hatalmas jégtorlaszoktól. Sajnos, az árvizveszedelem érzékenyen sújtotta a paiimenti lakosságot, amely féltve kis vagyonkáját, nem tudta megakadályozni, hogy ingóságaiban kár ne történjen. Kint a perifériákon a hirtelen szökő víz rengeteg háziállatot ragadott magával, ezekről úgyszól- ! ván semmit sem tudnak a tulajdonosaik. Amíg a városban a Bakonyere és a Tapolca pusztító áradása a fő beszédtéma

v a környékből is szomorú árvízkatasztrófákról érkeznek jelentések. Az alig pár kilométerre húzódó Séd patak Borsosgyőr község előtt az országút mentén levő hidnál a felgyülemlett lett jégtorlaszok miatt a rohanó víz kikerültei a hidat és az országutat, valamint a hatalmas kiterjedésű réteket elöntve egészen a falu közelébe jutott. A szükséges óvintézkedéseket megtették. — Marcaltőröl is kellemetlen hírek jutottak el hozzánk. Az olvadás következtében a folyók erősen megduzzadtak és sok helyen kiléptek a medrükből. így történt Ta-> kácsin is, ahol a Gerence patak, Nagyalásonyban, ahol a Hajagos patak annyira felduzzadtak, hogy medrükből kilépve, szennyes hullámaikkal elborították az egész vidéket. Szűcs község határában a Gerence patak áradása iemberéletet is követelt. Scheck János fenyőfői gazdálkodó kétlovas kocsijával hazafelé; tartott, s Szűcs község határában az országútról lesodorta az ár és lovaival együtt ott pusztult az áradatban. Egyik ló hulláját már megtalálták, a gazdára és a másik lóra azonban még nem akadtak reá. Veszedelmes árvíz fenyegeti a vasúti töltéseket is. A bánhidai vonalon Pápateszér és Veszprémvarsány közötti szakaszon a vasúti sínpár vízben áll. A közlekedés ezen a részen szünetel, vagyis csak Pápateszérig lehet utazni. Az árvízveszély városunkban csütörtökre csökkent. A déli órákban már nyugodtan közlekedhetett mindenki a vizsujtotta helyeken, mert a folyók visszahúzódtak medrükbe s a vízmennyiség észrevehetően leapadt. Emberemlékezet óta nem volt városunkban ilyen szörnyű vizi katasztrófa, amit azonban elhárítani emberileg lehetetlen lett volna, mert az az elmúlt borzalmas télnek terméiszetes következményekép állott elő. Matics József. Tisztifsa meg olykor szervezetét a bélben felhalmozódott sok káros salaktól akkor is, ha nincs székrekedése. Jó. tisztító hashajtó a Községek kongresszusa. A Községek III. Országos Kongresszusa, amelyet országszerte igen nagy várakozás előzött meg, március hó 7. és 8-án folyt le Budapesten ünnepélyes külsőségek és megkapó siker mellett. A kongresszus tanácskozásait Mayer János ny. miniszter nyitotta meg és a kongresszus közönségének viharos lelkesedése közben hódolattal emlékezett meg a Kormányzó úr országlásának húsz esztendős évfordulójáról. Schandl Károly dr., a kongreszszus helyettes elnöke, a tanácskozások anyagát ismertette, amely alkalmas arra, hogy a most következő öt esztendőt foglalkoztassa a szőnyegen lévő problémák megvalósításával. A megnyitó ülés legkiemelkedőbb eseménye Teleki Pál gróf miniszterelnök háromnegyedórás beszéde volt, amelyben méltatta a magyar gazdatársadalomban rejlő nemzeti erőforrásokat, kifejezésre juttatta azt a sziklaszilárd meggyőződését, hogy a falusi lakosság megerősítése érdekében mindent elkövessünk, végül hangoztatta, hogy a gazdatársadalomnak nyugalmával, hitével és biztonságérzetével kell átmentenie a nemzetet a mai nyugtalan korszakon. A kongresszus résztvevői szűnni nem akaró ünneplésben részesítették a miniszterek cköt beszéde befejeztével. A kongresszus öt szakbizottságban tárgyalta le az eléjeterjesztett problémákat. Tizenöt előadás és tizenöt határozati javaslat került alapos és szakszerű megvitatásra. A közigazgatási kérdés-csoportban Koncz János dr. javaslatára a kongresszus a községi közigazgatásnak az adóvégrehajtási teendőktől való mentesítését; a községi igazgatás személzetének szaporítását sürgeti; Vámos Ferenc iavaslatára jpedig új községháztartási törvény megalkotását kívánja. Gesztelyi Nagy László dr. a tanyai lakosság helyzetének javítására dolgozott ki részletes és nagyvonalú Figyelmes és gyors kiszolgálás Szalay Elemér hölgy- és úri fodrásznál Pápa, Jókai Mór utca 110. szám alatt. Elsőrendű vas- és vizondolálás. Garantált tartós hullám villany- és vegyi fűtéssel. javaslatot, amelyet a kongresszus egyhangú lelkesedéssel tett magáévá. A gazdasági problémák során a kongreszszus Both Dezső dr. javaslata alapján a földbérlő szövetkezeti rendszer kiépítését és a szociális biztosítás céljára befolyó tőkék igénybevételével a mezőgazdasági hitel rendelkezésre állítását szorgalmazza. Wünscher Frigyes dr. javaslatára a kongresszus a gazdatársadalom érdekében a szövetkezeti értékesítés mellett foglalat állást és megállapította, hogy a szövetkezetek nem kérnek monopóliumot, csupán annyit, hogy egyenrangú felekként vehessenek részt a kereskedelem mellett az értékesítés lebonyolításában. Förhéncz Sándor javaslatára a kongresszus az út- és vásárügy számos kérdésében állást foglalat, legfontosabb az a kívánság, hogy a mult esztendőben kiadott szekérfuvarozási rendelet hatálya töröltessék. A kulturális kérdések kapcsán a kongreszszus Teölgyes István dr. sürgeti az internátussal rendelkező téli gazdasági iskolai háflózat gyors ütemű kiépítését és a népfőiskolai mozgalomnak a társadalmi feladatok között zött való meghagyását; Novágh Gyula javaslata alapján pedig olyan pépművelési szerv létrehívását kívánja, amely a törvényhatósági népművelési bizottságok összefogó (szerve lenne. Szekeres László dr. javaslata alapján a kongresszus kívánatosnak tartja új népházak emelését, a meglévők komoly támogatását és a műkedvelői előadásoknak a magas kultúradótól való mentesítését. A szociál - politikai kérdés - csoportban Kánya Terézia és Mátéffy Viktor országgyűlési képviselő javaslatára a kongresszus a falusi iskolás gyermekek tejellátásának kiszélesítését sürgeti a Falu-Gazdaszövetség már meglévő akciójának keretében. Czermann Antal dr. országgyűlési képviselő rendkívül gondosan megszerkesztett határozati javaslata tárgyalja a mezőgazdasági munkavállalók betegségi ellátásának megoldását és a szociális biztosítás további fejlesztését; rámutat a borfogyasztási adó eltörlésének és egyéb adózási könnyítéséknek szükségességére: sürgeti a kötelező állati védőoltás elrendelését és a kötelező állami jégkár-biztosítás bevezetését. Az egészségügyi problémák között a kongresszus Barla-Szabó József dr. indítványára azt kívánja, hogy a Zöld-keresztes védőnők mellé jól kiképzett ápolónők osztassanak be. Kelety József dr. javaslata alapján új szakszerv felállítására lenne szükség a mezőgazdasági hivatási ártalmak leküzdése végett. Végül Ágoston Béla dr. javaslatára a kongreszíszus országos építésügyi szabályrendelet megalkotását sürgeti az egészségügyi követelmények betartása végett; állást foglal továbbá a falusi kútak vízének megjavítása és a földmívelő nép táplálkozásának megjavítására irányuló Rendelkezések kiadásának tárgyában, A kongresszus záró-ülése a határozati javaslatokat egyhangúlag elfogadta. Schandl Károly dr. befejező szavaiban kijelentette, hogy a Falú-Gazdaszövetség, mint a kongresszus határozatainak végrehajtó szerve, mindent elkövet abban az irányban, hogy ezek a nagyfontosságú javaslatok az elkövetkező öt esztendőn belül meg is valósíttassanák. Reméli egyébként, hogy ebben a nagy feladatban a Falú-Gazdaszövetség a többi agrárszervezetek közreműködésére is számíthat. A kongresszus tanácskozásainak befejezése után a résztvevők látogatást tettek a Hangya Központ budafoki pincészetében. Divatlap szerint készítek: bőröveket, börgombokat és kész ruhadiszt. Kész övekben nagy választék. Olcsó árak a Győri Böröndösnél Pápa, Kossuth Lajos utca 1. szám.