Pápai Hírlap – XXXVII. évfolyam – 1940.

1940-12-14 / 50. szám

HAH Ft. és Mélt. Medgyasszay Vince ref. püspök úrnak HI í^ L A P li-utca. aJífci üesztose er: Levente-utca22. szám. Helyben. Eí MINDEN SZOMBATON. Előfizetés V4 évre 2 P. Egyes szám ára 16 f. A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda) Vármegyei közgyűlés. A vármegyei törvényhatósági rendes közgyűlés f. hó 11-én, szerdán folyt le Veszprémben. A közgyűlésen dr. Mesterházy Ferenc főj ispán részéről elhangzott nagyhatású elnöki megnyitó után az alispáni jelentéssel kapcsolatban igen fontos gazdasági és szociális kérdések is tárgyalásra kerültek. A tűzifával, zsírral és egyéb élelmiszerekkel, petróleummal stb. való ellátás kérdéseivel kapcsolatban előforduló zavarok és hiányok megszüntetését minden lehető módon munkába veszik, hogy a közellátás és közélelmezes terén súlyosabb helyzetek ne merüljenek fel. Az ellátatlan családok érdekében a hatóságok a szükséges lépéseket haladéktalanul megteszik. Az erdélyi részek visszacsatolása alkalmából a kormányzóhoz intézett hódoló feliratra érkezett köszönőválasz tudomásul vétele alkalmából a törvényhatóság bizalmát fejezte ki a kormány minden munkája, de elsősorban ama munkája iránt, amellyel az erdélyi magyarok szenvedéseit megrövidíteni, illetve megszüntetni igyekszik. A vármegyei útügyek sorából városunkat közelebbről érdeklő jelenség az, hogy a pápa—veszprémgörzsönyi úton, továbbá a pápasalamoni, pápadereskei, külsővati bekötő utakon, valamint a bakonyjákó — németbányai, bakonyszentiván— bakonysági, bakonykoppány - szűcsi összekötő utakon a munkálatok folyamatba tétettek. A közegészségügyi viszonyok az őszi időszakban a vármegye területén kielégítőek voltak. Nagy hangverseny. A »Kárpát« Közművelődési' Egyesület f. hó 9-én, héttőn rendezte meg első nagy hang

1versenyét a Jókai-színházban. A hangverseny a szó legnemesebb értelmében nagy ivolt. Zsúfolt ház előtt olyan változatos és művészi számokban gyönyörködhettünk, amilyen csak elvétve jut osztályrészül ilyen szerencsés öszszetételben és magas színvonalú teljesítményben egy kisváros közönségének. Az Egyesület őszi bemutatkozása általános megelégedést és forró sikert hozott. A közel 30 tagból álló zenekar, melyet fáradhatatlan művészi lelkesedéssel és magas zenei kulturáltsággal Siimegh Lothár tanított be és vezényelt, úgy a Nyitányban, rnint a Sybill-dalában tökéleteset nyújtott. Most látjuk "csak, hogy mily nagy értéket képvisel egy város művészi életében egy jól vezetett és jól fegyelmezett zenekar. Teljesítményükhöz a kar minden egyes tagjának gratulálunk, a karmesternek meg köszönetünket nyilvánítjuk. A Kötsky-Nagy LázárMayer-Sümeg quartett kitűnően szerepelt egy Beethoven-darab hangulatosan szép előadásával. Az est fénypontja Laurisin Lajos operaházi tagnak énekszáma volt. A jól ismert és közkedvelt lírai tenoristát a közönség kitörő lelkesedéssel fogadta. Háromszor szerepelt 2—2 nehéz áriájú énekkel, melynek magas fekvésű dallamait játszi könnyedséggel, mély érzéssel 'adta élő. Óriási sikere volt minden egyes számnak, de tán mégis a Flotow: Mártá-ja és a Volga-dal váltotta "ki a legerősebb taps-orkánt. A művész nem maradt hálátlan, mert két »ráadást« is adott. Komáromi Katz Rózsiban (a nagy festő lánya) vérbeli táncművésznőt ismertünk meg. Négy »tánckölteményt« mutatott be hajlékony organizmusának totális igénybevételével. Nem akarunk a »tánckölteménnyel« mint modern műfajjal foglalkozni e helyen, mert e tekintetben külön véleményt kellene bejelentenünk a báj, a kellem, a kecsesség esztétikája védelmére, annyit azonban meg kell állapítanunk, hogy a művésznő reális kifejező ereje, mozdulatainak dinamikája erős és sokoldalú. Helyes volt a Hejre Kati interpretálás^, bár itt nem egy paródiáját láttuk a mi ideálisabb elképzelésünknek. A paródia azonban fényesen sikerült. Újszerű szerepléséért sok-sok tapsot kapott. Szép jövő áll előtte! Előadás után a Farkas-féle étteremben mintegy ötvenen jöttek össze a művészek tiszteletére. Vacsora alatt Varga László egyesületi főtitkár köszöntötte a vendégeket, amire Laurisin Lajos válaszolt egy igazán feledhetetlenül szép beszédben. A hangulatos művészi és műélvező társaiság a hajnali órákban oszlott szét. Jean d'Or. Erdélyből. A Kolozsvár melletti szamosfalvi menekültek táborából kaptuk az alábbi képeket. S minthogy egyrészt érdekes élmények, másrészt írója pápai ember, készséggel közöljük, mint kortörténeti följegyzéseket. Szerk. Négyen jönnek. Pontosak, mert Isten szolgái. Vasárnap 10 órakor ünnepi ruhákba öltözködve várja őket a szamosfalvi tábor 2000 menekültje. Ki-ki a saját papját. Megérkeztek. Nem harangszó várja őket, csak a hitben megerősödött buzgó imádságba -vágyó--szegiti'y niagyii'őív^^res csapata. Megnyílnak a hangárok kapui, amelyekben nemrég még öldöklő fegyverek leselkedtek magyar-katonáinkra, most pedig Istent dicsérik benne és hálát zengnek, hogy itt leletnek. Pokróccal leterített oltár előtt megjelenik Isten szolgája, hogy hálát adjon Urának, mert szeretett testvéreinket véráldozat nélkül adta vissza nekünk. Az oláhok által épített négy repülő-hangárban egyszerre hangzik föl, hogy: Isten áldd meg a magyart! Utána remegve várják ki-ki a saját papjának áhítatos könyörgő imádságát és prédikációját. Megindulnak a könnyek. Sírás-szipogás hallatszik a teremben. Együtt sír tiszt-legénység és a menekültek. Amikor dr. X csiki székely menekült papunk az első szót kimondja, két kezét öszszetéve az ég felé emelve, hogy: Hála néked Istenünk, 22 esztendő kegyetlenségei után megint együtt imádunk és együtt adhatunk neked hálát, hogy magyar földre léphettünk, Szent István országában élhetünk, fölhangzott a fájdalmas, de örömteljes sírás., annyira, hogy a tőlünk csak jó dobásnyira álló oláhok is meghallhatták. Aztán a pap magáról kezdett beszélni. Testvérek! Istenben hívő Magyarok! Szegény székely család 11 -ik gyermeke vagyok. Orvosnak készültem, de Isten úgy akarta, hogy az ő szolgája legyek. Tudjátok, hogy mindenünktől megfosztottak bennünket magyarokat és így pénz hiányában nem tanulhattam, félbe kellett szakítani tanulmányaimat. Elkeseredve, kimerülve lelki szegény lettem. Megfeledkezve Istenről, éjjel 12 órakor drága folyónk nagy hidján álltam és néztem annak hullámait, hogy örökre eltemessenek. Isten őrködött fölöttem, mert az utolsó pillanatban kopogtatta meg vállamat Isten egyik szolgája, ezt mondván: Fiam! Nincs hited? Lelki szegény lettél? Gyere velem, parancsolom, vedd a kerqsztet s vidd előttem! S én mentem gazdagon, hitben megerősödve Istennek szolgálni és az emberiségnek hirdetni az igazságot. Most ti értetek é

!lek magyar testvérek megelégedetten, hiszen bennetek van minden reményünk, akik hisztek Isten országában. Pappá lettem, — sokat éheztem veletek együtt, míg a fölszabadulást megérhettük, de ne feledkezzetek meg azokról, akik nem tudták kivárni, ezért foglaljátok őket imáitokba! A Il-ik hangárban! Itt fölhangzik a zsoltár: Az áldott orvos közeleg! Utána prédikáció,, amely felejthetetlen marad volt csonka hazánlf honvédjei előtt. Arról beszélt a pap, hogy egy szegény aszszony fia, ki ügyvédnek készült, a román hadseregben mint tiszt volt kénytelen szolgálni és egy gyakorlat alkalmával szülőfalujához közel eső városkában menetelés közben meglátta a varosba tartó falusi, mezítlábos édesanyját és kiugorva a sorból, össze-visszacsókolta azt. Ezért láncra verve kísérték a garnizionba.

: De megszabadult. Beszéd alatt sírástól és hangos zokogástól visszhangzott a terem, és utána fájdalmasan énekeltük el: Hazádnak rendületlenül légy híve óh magyar! Október 6-,án 2000-en gyülekeztünk a főépület előtt, hogy megemlékezzünk a 13 aradi vértanúról. Megnyitó beszédet vitéz ezredesünk mondott, kinek igéretét soha sem fogjuk elfeledni, mert mondása szerint: Nem mostoha gyermekként fogad bennünket drága hazánk; testvérnek nevezett bennünket. Másnap megérkezett a Kormányzóné Őfőméltósága ruházati szeretetküldeménye.'Lehetőleg mindenki kapott valamit. De mert naponta 200—300-an megyünk és jövünk a táborba, majdnem lehetetlen mindenkit a hiányzó ruhaneművel ellátni. Ugyanis nyár volt, mikor elmenekültünk és akkor nem I wtr — karácsonyra nem hirdet — árai beszélnek!