Pápai Hírlap – XXXVII. évfolyam – 1940.
1940-11-23 / 47. szám
Ft é S - passzayfe' re f. püspök urnák Jókai-utca. Helyben. ÍINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Levente-utca 22. szám. Előfizetés V4 évre 2 P. Egyes szám ára 16 f. A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda) Két dátum. (B. É.) Akkor is ilyen borús, esős novemberi nap volt. Vörös rongyok hamis tüzeit áztatta, koptatta a felhők könnye s mégis magyar szemekben bizakodó örömmel mosolygott a büszke remény és akarat. Ma huszonegy éve. Istenem, milyen nagy utat m'ér a két dátum: a budapesti és a kolozsvári bevonuláséi 1919-ben jött fehér lován a fővezér, aki nem akarta hallgatni a fű növését Kenderesen, s 1940 őszén bevonult Kolozsvárra. A »bűnös Buaapest« meg áradó lélekkel ujjongott a Férfi jöttén, akit kicsiny, de kemény csapat követett, hogy hozzák a nemzeti megújhodás hitét, akaratát, munkáját. Hozták a szegedi gondolatot, amely hirdette a keresztény és nemzeti lélekben megigazult szociálizmus népi parancsait, s a vén Európában e földön kapott hangot először az új világ .ok nagy igazsága. Nehéz válságokkal telt volt ez a két évtized. Ám a nemzet állta a megpróbáltatásokat, mert a Gondviselés megvilágosító jóságából nagybányai Horthy Miklós vette kezébe az ország sorsát. Kormányzó urunk zászlója alá sorakoztak fel a megtépett, kifosztott, megcsúfolt magyarság csonka milliói s ma, ime, háromszor megnagyobbodott ország hódol a szegedi gondolat legendás vezére: vitéz nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzójának nagysága és bölcsesége előtt. A magyar honvéd újra ott áll a keleti. 'Kárpátok gerincén az egykori nemzeti hadseregből egy tettekkel tényező középhatalom erős és büszke hadserege lett, barátunk Európa két legnagyobb hatalma, s hol van már az a népszövetségi gyűrű, amely szuronyok és betonerődök erdejével, tömegével lesett a ,magyarral Új Magyarország áll az új Európápában, vigyázó posztján s kormányzó urunk bölcs és áldásos irányítása mellett kivülmaradhattunk az új háborún. Sokat szenvedtünk az elmúlt huszonegy év alatt, d !e kétségbe nem estünk, hanem dolgoztunk keményen. Hittünk a feltámadásban és tudtuk, hogy kormányzó urunk az egyedül járható jó útra irányította a magyar életet. S ha elborul is a tekintetünk, hfa a keserves két évtized szenvedéseire és válságaira gondolunk, derű száll a lélekre, öröm és ujjongás, hiszen nagy a mi jutalmunk', a sok kín és nyomorúság ára, miénk újra Kassa, az erdős Kárpátok, Kolozsvár, Székelyföld!... Azon a borús novemberi napon, amikor fehér lován bevonult Budapestre maroknyi nemzeti katonaságával az akkori fővezér, verte és tisztította a pesti utcát a szomorú őszi eső. Éppen mint most. De milyen boldog, nagy különbség van az akkor és a ma között. Akkor csak a fanatikus hit, egy férfiú magyar ereje tartotta bennünk a lelket, ma az elért eredmények, a jövőt építő munka és az országgyarapító felé áradó hódolat, szeretet és hűséges bizalom emeli történelmi hivatásának felelős betöltésére a nemzeti öntudatot! LŐWY BUTORHÁZ GYŐR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. IDE MENJEN, HA JÓ BÚTORT AKAR Drágaság, fizetésemelés. Az ország tiszfviselőtársadalma örömmel vette tudomásul a kormány szociális intézkedését a fizetésemelésre vonatkozólag!. Nagyon helyes és célszerű volt ezt a problémát gyakorlatilag megvalósítani, mert a mai súlyos, nehéz viszonyok között, hogy is tudna megélni egy kisebb fizetésű tisztviselő abból a neki nyújtott silány összegből, amelyet fáradsággal véghezvitt munkája után minden hónap elsején kezébe adnak, amikor lakbért fizet, ruházkodnia kell. Természetes, hogy a megélhetést' is biztosítani kell, mert éhes gyomorral nem igen megy a munka; ha pedig családos, a gyerekeket ruházni, iskolába járatni első és legfontosabb szülői kötelesség 1. Már most az a kistisztviselő, vagy alkalmazott több évi szolgálata mellett is csak 150— 180 P-t kap. Ebből a kis fizetésből elképzelhetetlen úgy megélni, hogy kívánni valót ne hagyjon maga után. Felemelték a fizetést 7o/ 0-kal. Szép és helyén való, de ugyanakkor figyelembe kellene venni azt a mérhetetlen drágaságot, mely a kisember vállaira nehezedett. Arányosítani kellene a drágasággal a fizetéseket, mert ha arányba állítjuk a mai drágaságot a fizetéssel, nagyon szomorú képet kapunk. A tisztviselő elmegy a ruhás boltba, felesége pedig a piacra, vagy más fűszeres üzletbe, pénzéért kap is, nem is valamit. Odahaza azután az ilyenek elkeseredést szülnek, mert a nyugodt családi életnek nincsenek meg az exisztenciális feltételei. Pedig mi kell ahhoz, hogy a kistiszt,viselők körében a legteljesebb megelégedés legyen úrrá? Fizetésrendezés legegyszerűbb gyakorlati keresztülvitele olyképpen, hogy a legkisebb fizetés 200 pengőben állapíttassák meg. Ez igazán nem nagy kívánság. Ezt a differenciát nem igen venné észre az állami háztartás. Ha ez bekövefkeznék, igazi, dolgozó és megelégedett tisztviselőmunkásai lennének az országnak. Eme első és legfontosabb kérdést kell tehát napirendre tűzni az illetékes tényezőknek, mert ez a pont a legkényesebb, mely évek óta vár már rendezésre. Nemcsak a tisztviselőkről, hanem a más kisebb munkás sorsáról is szó van, melyet szintén szociális úton kell megvalósítani. Ezek azok a megoldásra váró kérdések, melyeknek gyakorlati keresztülvitelével hosszú időre nyugvópontra lehetne hozni a tisztviselői kérdés égető problémáját. Nem kell napidíjas, havi díjas, napibéres, havibéres, díjnok, kezelő tisztviselő, alkalmazott. Szüntessék meg ezeket az állásokat, ellenben, akit komolyan alkalmazni akarnak, nevezzék ki a XI. fiz. osztályba, ahol lehetőség nyilik előtte a jövő megalapozására. így vannak a jelenlegi kistisztviselők, a díjnokok, kezelők, akik várják a XI. fizetési osztály örömkapujának a kinyitását, mert addig csak ideiglenes számukra az a kis pozíció, ahol erejüket kifejtik a haza érdekében éveken keresztül. Nálunk is vannak, akik mint kezelők kényes ügykört töltenek be ai városnál s megszűnt a további előmenetel a fizetés szempontjából, mert 19 éve kínlódnak abban a reményben, hogy a nap majd rájuk is süt egykor. Ezeket az állapotokat minél előbb meg kell szüntetni, mert hiába, a jól végzett tisztviselői munka adja meg az ország fejlődési alapjának fundamentális szilárdságát. Éppen ezért a komoly és jóleső szociális tenniakarás mellett nyilt látást, humánus érzést és az életnívónak a körülmények és idő parancsolta megjavítását, emelését kérjük újból az illetékes tényezőktől. Matics József. ÚJDONSÁGOK — Dr. Antal István folytatja választókerülete községeinek látogatását. Képviselőnk f. hó 23-án, szombaton délután érkezik Pápára s még ezen a napon meglátogatja Mezőlak és Nyárád községeket. Majd 24-én, vasárnap délelőtt Dáka és Nemesszalók községeket keresi fel. Mindenütt különös figyelmet szentel a közviszonyok és egyéni helyzetek behatóbb vizsgálatára. Képviselőnk a vasárnapi kora délután óráiban visszatér a fővárosba. — Szent Erzsébet ünnepség. A pápai »Szent Erzsébet Leányklub« — mint a Kat. Leányok Orsz. Szövetségének pápai csoportja, nov. 18-án, hétfőn este rendkívül nívós előadás keretében áldozott magyarországi szt. Erzsébet emlékének a Jókai-Mozgóban. A klub vezetősége mindent megtett, hogy az érdekesnek és értékesnek Ígérkező ünnepségen telt ház fogadja a jórészt vidéki szerejplőket. Szólás Kató szépen kidolgozott megnyitója után egy hatásos 'melodráma következett szent Erzsébetről Zabrana Margit előadásában. Előkelő föllépése és átszellemült hangja jól illett a szép melodráma 'tartalmához 'és hangulatához. A hangulatfestő zongorakíséretet Tóth Gizella látta el. Az ünnepi beszédet dr. Székely László kőszegi plébános tartotta. Propagandaelőadás volt, melyben a kat. egyház szervezetét, erejét és varázsát az apostoli hitvallás alapján fejtegette. Nyugodt, kiegyensúlyozott előadó Székely, aki nem retorikai fogásokkal, hanem reális képeivel, választékos stílusú, költői nyelvével és őszinteségével ért el nagy hatást. Utána Domokos László zongoraművész ült a zongorához. Nyugodt, higgadt előadó ő is, akinél — nem tudni — a lelki elmélyülést tartsuk-e nagyobbnak, vagy a,biztos technikát? Az tény, hogy elmélyülés és technika szoros harmóniában volt az ő játékánál, ami biztos feltétele a sikernek. Ezután a KLOSz-tagok némajátékban (mozdulatművészet) mutattak be egy jelenetet Szt. Erzsébet életéből. E számot Szabó Melánia kísérte — a "falak mögött — zongorán. Majd' ismét dr. Székely László lépett a rivalda elé: és költeményeiből olvasott fel valami tizet. Szabad verselésű költeményeiből is egy mélyen érző és gondolkozó embernek ismertük meg, akinek lantján a szatíra hangjai is fölcsendülnek emberi gyarlóságok megéneklése közben. Szebb példányok voltak: A holló fia, A remete, Harang és ágyú, Ha meghalok. Nekünk a Harang szava tetszett legjobban. Verseit megérdemelt tapsokkal honorálta a közönség. Végül Domokos László a »hangok nagy tanárjának«, Lisztnek egy indulójával zárta be a jól sikerült estét. — Itt jegyezzük meg, hogy a zongora — sajnos — nem hangversenyzongora, amilyent pedig egy művész játéka megérdemelne. — Továbbá, hogy Erzsébet virágaiból juthatott volna néhány pálma, vagy ficus, dracéna (ha nem is rózsa) a színpad földiszítésére. '(Palisander.) — A Jókai-kör évadnyitó ülése. A pápai Jókai-kör 1940. november hó 24-én, vasárnap délután 6 órakor a Nőnevelő-intézet dísztermében közgyűlést és évnyitó előadóülést tart. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Elnöki megnyitó. 2. Főtitkári jelentés. 3. Pénztárosi jelentés. 4. Számvizsgáló választása. — Az előadóülés műsora: 1. Újabb verseiből felolvas Zsilinszky Margit. 2. Elbeszéléseiből és verseiből felolvas Varga László. 3. Erdei dal. Játssza a Főiskolai Zenekar Szabó Sándor vezényletével. — December 8-án a kör Erdélyi Estje.
