Pápai Hírlap – XXXVII. évfolyam – 1940.

1940-10-19 / 42. szám

W Ft. és Mélt. Medgyasszay Vince ref. püspök úrnak Jókai-utca. Helyben. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztősé g : Levente-utca22. szám. Előfizetés V

4 évre 2 P. Egyes szám ára 16 f. A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda) Dr. Antal István képviselőnk nagy beszéde Kunszentmártonban. A Magyar Élet Pártja kunszentmártoni szervezetének nagyválasztmánya vasárnap d. e. népes gyűlést tartott, amelyen megjelent Mezey Lajos, a kerület országgyűlési képviselője, valamint Antal István igazságügyi államtitkár. Mezey Lajos nagyszabású beszédben adott tájékoztatást az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről, különösen arról a kormányzati tevékenységről, amelyet a kormány az elmúlt választások óta kifejtett. Ezután Antal István államtitkár mondott hosszabb beszédet. Ha arra gondolunk — mondotta többek között — hogy országunk egy szenvedésekkel és megpróbáltatásokkal küzköQŐ Európa közepén a béke, a nyugalom, a munka és a biztonság szigete, amelynek gazdasági helyzete ha nehéz is, szilárd, a határokon egy hatalmas hadsereg őrködik, két év alatt csaknem megduplázta az ország hatalmi erejét s mindezt magyar vér ontása nélkül — azt kell mondanunk: jó és becsületes munkát végeztünk a nemzet érdekében. Nagyjelentőségű gazdasági, szociális és földbirtokpolitikai kezdeményezések történtek, amelyek további kiépítése most van folyamatban — ideértve az új zsidótörvényt is, amelyet végre úgy kell megcsinálnunk, hogy ezt a nehéíj problémát végkép levegye a magyar élet napirendjéről. A jövő súlyos feladatok elé állít bennünket: egy lelkiségében, társadalmi szerkezetében és vezető eszméiben megújhodó Európa ikeretei között kell a mi országunkat elhelyezni, hogy ez az ország szervesen bele tudjon illeszkedni az új Európa uralkodó eszinéibe, maga is tevékeny részese legyen az új európai együttműködésnek s változatlanul teljesítse múltbeli történelmi küldetését. Mi jobboldali, fajvédő politikusok büszkék vagyunk arra, hogy az új Európa alapját tévő népi gondolat és szociális eszme jelentőségét mindenki mást megelőzően mi ismertük fel elsőnek Szegeden, ugyancsak mi voltunk azok, akik a zsidókérdés fontosságára először hivtuk fel a világ közvéleményének figyelmét. Mi a népi és szociális gondolat érvényesüléséért, a liberális demokrata gazdasági és társadalmi rend lebontásáért, a zsidókérdés megoldásáért már akkor síkra szálltunk, amikor ezért nem politikai érvényesülés és hatalom, oe üldöztetés, mellőzés és szenvedés volt az osztályrészünk. Erdély visszatérése után óriási feladatok előtt állunk: valósággal új országot kell teremtenünk a régi helyébe. A történelmi hagyományok alapján nyugvó, de szellemiségében és intézményeiben megfrissített országot, népet, alkotmányos berendezkedést, közigazgatást, jogrendszert, gazdasági és szociális viszonyokat. Az alapelv: a magyar faj megerősítése és a magyar nép propagativ erejének felfokozása mindenáron, minden eszközzel, ha kell, a legnagyobb áldozatok igénybevételével is. E politika első célja természetesen a földmíves nép felemelése — mert ez alkotja faji erőink kiapadhatatlan, egészséges ősi forrásait. Erős, egészséges, magabízó, öntudatos földmívességet akarunk s erre mint szilárd fundamentumra felépíteni az új magyar államot olyként, hogy abban minden társadalmi réteg megtalálja a maga méltó elhelyezkedé•sét s egyik se domináljon a másik fölötti

1 Nem parasztállam a célunk, aminthogy nem munkásállam, hanem magyar nemzeti állam, amelyben az egyes dolgozó osztályoknak a nemzeti közösség érdekében való harmonikus (együttműködését az államhatalom igazságtevő ereje biztosítja. A legélesebben állást foglalunk minden olyan elgondolás ellen, amely ezt az országot valamely társadalmi osztály kizárólagos uralma aíá akarja hajtani — ez az ország csakis minden társadalmi réteg, miniden magyar ember közös hazája lehet. Az osztályállam e nemzetnek a végét jelentené s ellentétben áll a magyar lelkiséggel. Egyébként az osztályállam nem is új európai gondolat, ez még a. levitézlett marxizmus rekvizituma. Az osztályállam az elnyomást jelenti, mi pedig nem elnyomásra, hanem a nemzeti fegyelem eszméinek boltozatára akarjuk hazánkat felépíteni. Erre a nemzeti fegyelemre ma mindennél nagyobb szükségünk van: ne feledjük el, a veszedelmek még nem multak el fejünk felől s míg az európai háború tart, szükségünk van a legkisebb nemzeti erőik! összefogására is. Míg a határokon túl vészes lángok világítanak felénk, addig nem 'engedhetjük meg a belső egyenetlenség fényűzését magunknak, addig teljes épségben kell fenntartanunk a némzeti egység gondolatát — amelynek oly sokat köszönhetünk. Városi közgyűlés. — 1940 október 17. — Pápa város képviselőtestülete e hétén csütörtökön vagy 30 képviselőtestületi tag jelenlétében költségvetési rendes és ezt követőleg rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűléseken az összes (37) tárgysorozati pontot minden vita nélkül tárgyalta le és egyhangúlag fogadta el a képviselőtestület. A gyűlés elején Hamuth János polgármester emelkedett szellemű beszédben emlékezett meg a keleti és erdélyi országrészek visszatéréséről s javasolta, hogy hazafias örömünknek s az igazság végleges diadalába vetett hitünknak *a felszabadult városokhoz intézendő átiratban adjunk kifejezést, amit a közgyűlés lelkes éljenzéssel elfogadott. Az 1941. évi költségvetés. A költségvetés tárgyalását megelőzőleg letárgyalták és megszavazták a költségbevetésbe felvett háztartási segélyek s több új tételnek ügyét. Az elemi iskolákat jövőre is 13.000 P-vel, középfokú intézeteket is a régi méretben segélyezi a város, Fenyvesvölgy és Határszög községeknek 1200 P-t juttat, a nőipariskolánál új tanárnői állást szervez, levente célokra 12.000 P-t vesz fel, egy egészségvédőnő fizetéséhez 900 P-vel járul hozzá, közélelmezési hivatal költségeire 7000 P-t fordít, az inségakcióra 12.000 P-t vesz fel, a tisztviselők vasúti igazolvány i díjának 1/

8-át (16 P) átvállalja, a szerződéses alkalmazottak családvédelmi pótlékát havi 3-50 P-ről 5 P-re emelte fel. Felolvasásra került a pénzügyi bizottságnak a költségvetésre vonatkozó jelentése, mely a költségvetést alaposnak és reálisnak mondja és érte a polgármesternek és a számvevőségnek elismerését nyilvánítja. Csupán a személyi kiadásokat sokalja a bizottság, amelyek mellett a városfejlesztésre aránylag kevés jut. Az 1941. évi városi kiadások 1 millió 10.000 P-vel vannak előirányozva, a mutatkozó hiány fedezésére 53°/

0-os pótadó (l°/q-al több, mint tavaly) van előirányítva. A költségvetést általánosságban és részleteiben hozzászólás nélkül fogadta el a képviselőtestület. A rendkívüli közgyűlés. A rendkívüli közgyűlés tárgyalása előtt az elnöklő polgármester bejelentette, hogy a Kormányzó úr a kormányzósága húszéves fordulója alkalmából hozzá intézett hódoló táviratért kabinet-irodája útján köszönetét nyilvánította. A törvényhatósági kisgyűlés számos képviselőtestületi határozatot, így a fertőző betegosztály és az Árok-utcai ingatlan megvétele tárgyában hozottakat jóváhagyta. A rendkívüli közgyűlés tárgyai közül fontosabbak: Elfogadták a 140.000 P-ről szóló 1940. évi pótköltségvetést, melynek teljes fedezete is biztosítva van. A tételekben bennfoglaltatik a városi alkalmazottaknak a tavalyi 3500 P-ről 6000 P-re emelt karácsonyi segélye, melynek elosztása a családi-viszonyok figyelembevételével fog megtörténni. Elfogadták a polgármesternek azt a javaslatát, hogy közélelmezési cikkek (burgonya, bab, borsó) beszerzése céljaira az alapoktól 61.000 P-s kölcsönt vehet fel. A beszerzés intézésére a polgármester mellé Karlovitz Adolf, Szeleczky Gyula, Böröczky Lajos, Kende Béla és Ruip Jenő tagokból álló bizottságot delegáltak. Nagy érdeklődéssel hallgatták meg a polgármesternek a Bakonyér szabályozása ügyében tett jelentését. A kultúrmérnöki hivatal szerint a szabályozási munkálatokat a mezőlaki határban kell megkezdeni s ez az ottani érdekeltség 35.000 P-s hozzájárulását feltételezi. Az érdekeltségi hozzájárulás mérve azonban a közigazgatási biróság döntése értelmében tárgyaláson állapítandó meg, ezt az új tárgyalást tehát minden áron minél előbb ki kell sürgetni. A költségek kevesbítése céljából a polgármester munkászászlóalj kirendelését kérte, de ez csak tavaszra van kilátásba helyezve. A város országgyűlési képviselőját is megkereste állami segély kieszközlésére A Perutz Testvérek cég a pápai gyár 40 éves fennállása alkalmából két egyenként 600 P-s tanulmányi alapítványt létesített egy-egy pápai születésű vagy illetőségű felsőipariskolai tanuló, illetve műegyetemi hallgató részére. Az áldásoscélú alapítványért a köszönetét nyilvánította a gyártulajdonosoknak. Újjáalakították az ipariskolai felügyelőbizottságot. Elnöknek Németh Józsefet, tagokul Hajnóczky Ferencet, dr. Pongrácz Józsefet, Szalay Lajost és Szűcs Dezsőt választották meg. A marosvásárhelyi államépítészeti hivatalhoz kirendelt Abos János mérnöknek három havi fizetéstelen szabadságot engedélyeztek. Még több kisebb jelentőségű ügy elintézése után a békés hangulatban lefolyt közgyűlés 5 órára ért véget. A győri kereskedelmi és iparkamara jubiláris díszközgyűlése. A győri kerületi kereskedelmi és iparkamara ünnepi díszközgyűlés keretében e hó 15-én, kedden ünnepelte fennállásának félszázados évfordulóját. Az ünnepi ülésen, amelyen a kormány képviseletében Törley Bálint kereskedelem- és közlekedésügyi miniszteri államtitkár is résztvett, Morvay István felsőházi tag, kamarai elnök elnökölt. A közgyűlést a magyar Hiszekegy elmondása vezette be, majd Morvay István emelkedett szólásra és üdvözölte a kormány képviselőjét, továbbá a törvényhatóságok és érdekképviseletek jelenlévő képviselőit, valamint a kamara tagjait. Az elnöki megnyitó után dr. Meixner Ernő kamarai főtitkár tartotta meg ünnepi beszédét, amelyen rámutatott a kamara 50 esztendős életének jelentős mozzanataira. Beszédét visszaemlékezéssel kezdte, rámutatott az 1890 február 11-én kelt miniszteri elhatározásra, amellyel a győri kamara élete kezdetét vette. A közgyűlés elé

1