Pápai Hírlap – XXXVII. évfolyam – 1940.

1940-07-20 / 29. szám

PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Levente-utca22.szám. 1 I Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám I Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: I Előfizetés V4 évre 2 P. Egyes szám ára 16 f. I SZŰCS DEZSŐ SÁNDOR PÁL I Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60 I * I a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda) telt károsítása okainak felkutatása és az esetleges felelősség megállapításai Véleményünk szerint — fenti szerény tanácsunk mellett, meg kell keresni a kép-' viselőtestület határozata szerint a székesfehérvári kultúrmérnöki hivatalt azzal, hogy szakközegeit kiküldve azok beható vizsgálatával megállapítható legyen az áradások oka shogy milyen munkálatok volnának — áldozatok árán is — okvetlen elvégzendők, hogy a mostanihoz hasonló áradások (amikor a meteorológiai állomás repülőtéri bemondása alapján a csapadék 116 mm.-volt!) a jövőben feltétlen kiküszöbölhetők lehessenek. E határozattól a köz érdekében mi a magunk részéről csak a legjobbakat várjuk. * A felelősség kérdésénél nem tévesztendő szem elől, hogy — tudomásunk szerint — 3—4 évvel ezelőtt a székesfehérvári kultúrmérnök! hivatal tervet dolgozott ki a Bakonyere és Tapolca vizének, illetőleg medrének! szabályozására. A terv azonban végrehajtható nem volt, mert az érdekelt partbirtokosoki közül többen megfellebbezték azt a közigazgatási bírósághoz, amely — gyorsaság nem boszorkányság — döntést mindezideig nem hozott az ügyben. Felhőszakadás és árvízveszedelem Pápán. Sürgős tennivalók. A Bakonyér, ez a csendesnek látszó, de abnormális időben rakoncátlan s épen ezért sok aggodalmat okozó folyó, mint azt la-i punk más helyén részletesen megírtuk, július 17-én ismét kilépett medréből és »zúgva'bőgve tört át« mezőkön, kerítéseken, gáta* kon, mérhetetlen kárt okozva száz meg száz családnak, sőt az egész városnak. A márciusi; árvíz, bár több napig tartott, talán nem okozott annyi kárt, mint ez a mostani, elöntvén a Tókert nagy részét, s árterületté változtatta azon utcák környékét is, mely a Somlói-úttól a Boldogasszony útján át húzódó vízlevezető árok mentén terül el. Önként merült fel a kérdés százak lelkében, önként ötlik fel előttünk is, hogy nem lehetett volna azt megakadályozni? Vagy ha már kényszerű adottságokkal állunk szemben, nem lehetett volna csökkenteni az ár romboló erejét? Nem lehetett volna az érdekeltek, az emberek lelkében azt a megnyugtató érzést fölkelteni s ébrentartani, hogy: a hatósági a tavaszi példán okulva megtett mindent, de hát a vis maior — vis jnaior. Bele kell nyu

r< igodnunk. Mivel pedig a belenyugvás is, a megnyugvás is csak konkrétumok tapasztalatán lehetséges, konkrétumot pedig a hasonló veszedelmeket megelőző, preventív intézkedések során keveset láttunk, a panaszosok ajkáról pedig még kevesebbet hallottunk, ön! ként fölmerül a kérdés újból és ,újból, hogy ki? „vagy kik a felelősek mindezekért? Felelősek azok, akik a kérdést nem tartották állandóan napirenden s azt hívén, hogy a tavaszihoz hasonló árvíz Pápán legfeljebb egy emberöltő múlva lesz újra, nem ^tartották sürgősnek azon rendszabályok feltétlen és gyors végrehajtását, amelyéket hasonló veszedelmek megelőzésére (esetleg elhárítására) el kellett volna végeztetni. Ez, vagy ehhez hasonló árvízveszedelem bekövetkezhetik még a kánikulában is, de — abnormis időjárás mellett — be fog jkövetkezni az ősszel, vagy a ránk ^következő ta-f vasszal is. Jobb félni, mint megijedni.. Mi, úgy lá^ szik inkább ijedős természetűek, siránkozók és jajgatók vagyunk, mint félők és pvatosak.i Az ijedt ember későn ébred, de egy embertársai életét és vagyonát féltő közületnek! nem szabad az egyénekben sem ijedelmet kelteni. A két árvíz káros hatálsa folytán fé-' lünk, hogy sok lesz az augusztusi fölmondás. Ekkor aztán nemcsak a lakók, ,hanem a háztulajdonosok is károsodnak. Sürgősen meg kell tehát e téren is tenni a tennivalókat; hogy a kedélyek megnyugodjanak s az amúgy is kevés egészséges lakással rendelkező város lakói nyugodtan tekintsenek a jövő esetleges veszedelmei elé. Ha e tennivalók pénzbe, vagy súlyos áldozatokba kerülnek is, meg fogja érni. Élet- és vagyonmentésről van szó. Áldozni kell! Kérjen a hatóság pénzt, rendkívüli pótadót, segélyt, vagy fizikai mun-< kát, — áldoznunk kell! Munkaszolgálat — honmentés. Lebegjen előttünk a kis Körmend példája, melynek szolgabírája fiatal erők lelkesedésének és nemzetmentő munkájának segítségével oldja meg sok helyi problémája között a »Cica mocsár« lecsapolását is. Értesülésünk szerint néhány képviselőtestületi tag sürgős kérésére 8 napon belül rendkívüli közgyűlést fog egybehívni városunk polgármestere, amelynek tárgysorozata lesz: »Javaslat a Bakonyér és a városon keresztülvezető vízlevezető árkok árvízveszélyének megszüntetése, az ezen vízfolyások isméAz izgalmak éjszakáját élte át a város la-, tkossága kedden éjjel, ami pedig ezután történt a reggeli órákban, azt még leírni is| rettenetes. Emberemlékezet óta nem tombolt ilyen viharos felhőszakadás, de talán nincs is ember Pápán, aki ilyen borzalmas jdőre visszaemlékezne. Kedden este sötét felhők tornyosultak a város fölött és 9 óra tájban nagy és sűrű cseppekben megeredt az eső, amely megállás nélkül a kora hajnali órákig tartott. A város utcáin magasan hömpölygött a víz, sok helyen behatolt a lakásokba is^ a közlekedés lehetetlenné vált. A Perutzgyár éjjeli munkából hazatérő munkásai a reggeli órákban távozhattak csak el a gyárból, pert a zuhogó eső visszatartotta őket. Reggelre azután lassan-lassan eltűntek a felhőszakadás nyomai, de annak következményeként katasztrofálissá váló árvíz sújtotta a város lakosságát- Még élénk emlékezetében él az embereknek a tavaszi árvíz, ,amely nagy károkat okozva, kétségbeejtő helyzetbe hozía a partmenti lakosokat. Ám a mostani áradat még nagyobb károkat okozott a lakosságnak, amely kénytelen volt tétlenül nézni a szörnyíí pusztítást. Reggel hat óra tájban a város két fo4 lyója, a haragos természetű Bakonyere és a Tapolca — előbb,i a gyimóti vámnál, a hid előtt, szemben az Edvy-malommal, míg a Tapolca a Péntek- és a Csing<eri-maIomnál — kilépett a medréből és vad rohanással hömpölygött tova, félelmetes erejével elsöpörve mindent útjából. A Tapolca percek alatt elöntötte a hatalmas kiterjedésű szántóföldeket, míg a Bakonyere zavaros vize (szökőárként hatolt be az Edvy-malomba, ahonnan nagy nehezen tudták kimenteni az állatokat A szomszédos Hodoska-vendéglő istállóiba kötötték be őket, azonban itt sem maradhattak' sokáig, mert a vendéglős egész házát csakhamar elöntötte a víz. Hét óra körül kivezényelték a katonaságot, hogy valahol szabad utat engedjen £ mind magasabbra duzzadó áradatnak, amely most már ellepte a Liget-, Klapka-, Levente-, Pozsonyi-utcákat, valamint elöntölte a Kertvárosban a Munkácsi-utcáig a házak kertjeit, PÁPAI HITELBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Szerződéses viszonyban a Magyar Általános Hitelbankkal. Alapíttatott: J878-ban. Távbeszélő: Igazgató ÍÍ36. Üzlethelyiség: IÍÍ4. Táviratcím: Hitelbank. HIRDETMÉNY. A pápai Hitelbank Részvénytársaság 1940 július hö 1-én megnyitotta XXVIWK ÉVTÁRSULATI ÖNSEGÉLYZŐ-EGYLETÉT háro m és ö 1 évi- időtartammal részletenként és hetenként egy pengő befizetéssel. Ez a legkönnyebb és legkedveltebb módja a takarékosságnak, mert heti egy pengőt mindenki könnyen nélkülözhet, aki pedig kölcsönre szorul, minden heti egy pengős részletre 156, illetve 260 pengő kölcsönt igényelhet, mely a harmadik, illetve az ötödik év végén a heti betétekkel kiegyenlítést nyer, de közben is bármikor visszafizethető. Mindenki tetszése szerinti heti részletet jegyezhet. A beléíek havi részleíekben Is fizethetők A bank a résztvevőknek befizetéseik után a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatának megfelelő kamatot térít, a heti betétek alapján folyósított kölcsön után pedig a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatát 3%-kal meghaladó kamatot számít. Minden egyéb feltételre nézve készséggel ad kimerítő felvilágosítást a Pápai Hitelbank Részvénytársaság.