Pápai Hírlap – XXXVII. évfolyam – 1940.

1940-06-08 / 23. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. erkesztőség: Levente-utca22.szám. I , _ [ i

r, I Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szán I Főszerkesztő: I Felelős szerkesztő: I ífizetés V

4 évre 2 P. Egyes szám ára 20 f. I SZŰCS DEZSŐ I SÁNDOR PÁL I Hir

detések (tarifa szerint) felvétetnel Sz A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Á vidéki vámok megszüntetése. A kereskedelem- és közlekedésügyi kormány régi törekvése a közúti és kövezetvámok megreformálása. Ezt a célt szolgálja a kormánynak e vámok szabályozására vonatkozóan most kiadott rendelete, amelyet követni fog június elején a rendelet részletes végrehajtási utasításának kibocsátása, úgy hogy az új rendszer július 1-én életbelép. Az új rendeletek alapján a vidéki összes vámsorompók megszűnnek és az ott eddig végzett mindenféle vámszedés a jövőben teljesen elmarad. Tehát nemcsak a motoros jármüvekre jelent óriási előnyt, hogy a vidéki városok határaiban lévő vámsorompóknál többé nem állíthatják meg őket, hanem ugyancsak nem állítják meg és nem vámolják meg ezentúl a lovaskocsikat, valamint a lábon hajtott állatokat sem. A kormány ezzel a rendeletével az ország motoros társadalmának és idegenforgalmi szervezeteinek közel másfél évtizedes panaszait orvosolta. A városok azonban nem nélkülözhetik ezt a jövedelmet, amit eddig a vámsorompóknál szedett vámokból élvezhettek, de nem is károsodnak az új rendszer szerint, mert a vámsorompóknál elmaradó jövedelmeik pótlásáról az államkincstár gondoskodik. Az államkincstárnak ezzel kapcsolatos kiadásai viszont a motoros jármüvek üzemanyagára kivetett kincstári illeték legutóbb történt fölemeléséből nyernek fedezetet. A fölemelt kincstári illeték formájában tehát a motoros jármüvek hozzájárulnak az érdekelt városoknak és községeknek nyújtandó kártalanítás összegéhez. Az iparszerű bérfuvarozással foglalkozó lovasjármüvek a városok elmaradó jövedelmének kártalanításához az évente fizetendő átalányösszeggel szintén hozzá fognak járulni. A mezőgazdaságban foglalkoztatott öszszes lovasfogatokra, valamint a közúton lábon hajtott állatokra azonban a városoknak nyújtandó kártalanításból semmiféle újabb megterhelés nem hárul. Igy tehát az új rendezésből a legnagyobb előnyt a magyar mezőgazdaság szerzi, amely igen jelentős, nagy tehertől szabadul meg azáltal, hogy a közúti sorompóvámok fizetése alól teljesen mentesül és a kártalanítás fejében semmiféle újabb teher nem sújtja. A székesfővárosi vámsorompónál a vámszedés még ezideig megszüntethető nem volt. Itt ugyanis oly nagy összegű kártalanításra lett volna szükség, aminek pénzügyi megoldása ezidőszerint még nem lehetséges. A vasúton, hajón, repülőgépen szállított áruk után eddig fizetett vámokra vonatkozóan is új intézkedést tartalmaz a rendelet. Az eddig fizetett vámok helyett ugyanis, amelyeket ugyanarra az árura nézve aszerint, hogy az ország mely vármegyéjének vagy községének állomásaira adták azt fel, más-más mértékben állapították meg. A jövőben az eddigi vámoknál valamivel mérsékeltebb összegű és az áruk teherbírásának figyelembevételével az ország valamennyi vasúti állomására egyenletesen megállapított külön díjat fognak bevezetni és ezeknek a különdíjaknak a hozamát a vámengedélyesek között eddigi bevételeik arányában osztja meg a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter. Bőrdíszmű árut bizalommal vehet a készítőnél. Nagy választék, olcsó szabott árak « • I dm .. • •• m m Győri borondosnel Pápa, Kossuth Lajos utca 1. szám. Az idegen nevű magyarokhoz. A magyar életet számos vonatkozásban át kell formálni, s az idegen színfoltokat el kell tüntetni. A nemzeti irányú átformálódás legfontosabb része, hogy minden magyar, nevében is magyar legyen. Nemcsak nyelvében él a nemzet, de polgárainak nevében is. A magyarság nemzeti reneszánsz korszakát éli. A nemzeti megújhodás necsak dalban, táncban, zenében, ritmusban, játékban, szokásban, ruházatban, művészetben, nyelvben, irodalomban — de a családi- és keresztnevekben is nyilvánuljon meg. Ezekben a testi, lelki, szellemi, belső- és külső megnyilvánulásokban mutatkozik meg a magyar nemzet életformája, a magyar lelkiség. Ravasz László ref. püspök a teológiai akadémia egyik tanévzáró ünnepén azt mondta: A magyarság nem szerep, de lelkiség. A lelkiség megszerzéséhez, az asszimilációhoz idő kell, de a desszimiláció bármikor felléphet, ha az áthasonulás befejezve nincsen. A nemzet életében döntő pozíciót nem lehet az olyan embereknek kezébe adni, akikben a magyar lelkiség még nem alakult ki teljesen. Olyan helyeken, ahol a magyarságnak reprezentatív módon kell megjelennie, teljesen magyar emberekről kell gondoskodni. Vannak, akik a névmagyarosítás alól kibúvó ürügyül az idegen nevükhöz kapcsolt családi tradícióra hivatkoznak. A hazáért, ha kell, életünket, testi épségünket, egészségünket kell feláldozni. Az inkább hiúságot takaró családi tradícióval kapcsolatos idegen név feláldozása mégis csak eltörpül a nemzet életbevágó nagy létkérdése előtt. Még az angol királyi család is patriotizmusból a német SzászCoburg-Gothai nevet felcserélte az angol „Windsor" névvel. A most visszatért Felvidéken az igazoltatások folyamán magyar nemzethüségükben megtántorodottak 97%-a idegen nevű volt és csak 3°/

0-a magyar nevű (renegát). Az idegen nevű, de magát magyarnak valló csak akkor vágja be maga és utódai mögött véglegesen a visszavezető kaput, ha nevét megmagyarosította. A magyar nevű magyarok társadalmában már erős ellenszenv és bizalmatlanság kezd kialakulni a közélet élén álló idegen nevű magyarok iránt. Hangsúlyozottan kívánatos a hadvezérek, diplomaták, művészek, tudósok, költők, írók és a sportban külföldön versenyzők magyar név viselése. Nemzeti örömünk és büszkeségünk mégis csak teljesebb, hogy Nobel-díjas tudósunk neve Szent-Györgyi Albert és nem Schittenhelm Ede, akit bizonyára elvitatnának tőlünk. Egy nemzet néprajzi egysége, faji vagy nemzeti összetartozandósága kifelé a külföld felé nemcsak az egységes nemzeti nyelvben, de polgárainak nevében is megnyilvánul. Trianoni szerencsétlenségünknek is részben ennek felnemismerése volt az oka. Idegen nevű nemzeti nagyságainkat, nemzeti kiválóságainkat is nevük miatt szokták elvitatni tőlünk. Azt mondják, a nemzethüségnek nem a név a kritériuma. Ez csak belföldi, de nem külföldi viszonylatban igazság. De egyébként is nem nemzethűség, hanem faji vagy nemzeti összetartozandóságunknak külső megnyilvánulása szempontjából kell a magyar név. A triaSzkurszky Pál női divattermét Jókai Mór utca 15. szám alá (volt Klára-házba) j helyezte át. a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda) ••••HH^nai^nmi^BBHani noni tanulságok után erre nagy súlyt kell helyeznünk. Ne csak mi tartsunk valakit magyarnak, de a külföld is ismerje el annak. Külföldön a német nevü magyart, renegát svábnak is tekinthetik. Alapigazságnak kell elfogadnunk azt a tételt, hogy a magyar nemzethez való tartózandóságnak kritériuma a magyar nyelv és a magyar név. Ez külföldi szempontból is megtámadhatlan. Középosztályunkat, míg a névmaggyarosítás megfelelő eredményt nem mutjat, a magyar parasztságból és nem az idegenből kell kiegé-f szíteni. Magyar állampolgárságot kérvényezők egyidejűleg magyar nevet is kérjenek. Nemzeti elrendezésünket a közalkalmazottaknál sürgősen végre kell hajtani. Közalkalmazott személyi adatai között ne csak val-* lása, de vallomása szeirint nemzetisége is nyilvántartandó. Ha idegen nevű közalkalmazott magyarlak vallja magát, felszólítandó, hogy nevét magyarosítsa meg. Ha ezt nem teszi, nemzetisége: »magyarnak vallja magát« — bejegyzéssel jelölendő, nem pedig, hogy: »magyar«. — A szabadság és demokrácia korlátlan hazájának kihiresztelt Franciaországban kormányhatalommal rendelték el, hogy közszolgálatot csak francia nevüek vállalhatnák. Mi pedig csak azt kívánjuk, hogy minden magyar nevében is magyar legyen és csak az ma-< radjon idegen nevű, aki magát nemzeti kisebbséghez tartozónak vallja, ami nem zárja ki a közszolgálatot. Ha kutatjuk az idegen nevűeket, azt látjuk, hogy ezek 200—300 vagy ennél is több évvel ezelőtt egyenként vagy csoportosan önként jöttek be országunkba, különösen' a törökdűlás után, hazát, kenyeret, megélhetésit keresni. A magyar nép tárt karokkal fogadta őket, békés otthont adott nekik, szeretetben, megbecsülésben részesítette, segítette őket úgyannyira, hogy évszázadok leforgása alatt igen sok esetben országunk legjobb viszonyok! közt élő, legjobb módú értelmisége, gazdái,! kereskedői, iparosai lettek, amellett olyan életet élhettek, amilyent akartak. Természetes, liogy ezek a több száz évi jóban-rösszban való sorsközösség és együttélés után éppen azért, mert mindig saját magunkkal egyenrangú polgártársainknak ismerjük el őket., lélekben* gondolkozásban, érzésben, nyelvben és már vérben is magyarokká váltak, — csak éppe

(n névben maradtak idegenek. Holott minden idegen nevű magyar csak ideiglenes vagy »át-» meneti magyar«-nak tartható, mert (üsszimilálhat és elvitatható. A magyar nemzet joggial elvárhatja, hogy ezek az idegen nevü magyarok most már névben is a magyar nemzetnek elvitüthatlan tagjaivá váljanak. Az állam hadseregében — a nemzet nyelvében és polgárainak nevében él. Az állam megszűnhet, — a nemzet örökké élhet. Szabadka Károly. Pályaválasztási tanács. Pár nap még s befejeződnek városunkban az érettségi vizsgák is. Az érett ifjúság, mely elég szép tanújelét adta elméleti tudásának, válaszúton áll, mint Hercules: „Ha itt hagyom az Alma Matert, hova menjek? Milyen pályát válasszak?" Eddigi vallomása szerint feltűnő és örvendetes jelét adta a gyakorlati pályák iránt érzett hajlandóságának (a statisztikát jövő számunkban hozzuk), azonban egy szép és jövedelmező pálya, amelyet az alábbiakban figyelmébe ajánlunk, elkerülte figyelmét. Ugyanis megakadt az utánpótlás a droguista szakmában. Példásan fejlett droguista iparunk van. Világ-