Pápai Hírlap – XXXVI. évfolyam – 1939.

1939-04-22 / 16. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Vitéz Gömbös Gyula (Liget) utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szóm ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 1178. — Kiadóhivatal 1160. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, Főiskolai könyvnyomda. Hirdetések — tarifa szerint — felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A római pohárköszöntők. (y) Az államférfiak külpolitikai találkozóin elhangzó pohárköszöntők hagyományának 'egészen különleges jelentősége van most, amikor a fasiszta Itália nagy vezére és Teleki Pál gróf miniszterelnök a mai súlyos európai helyzetben hangoztatják a két ország céljainak közösségét és a rend, a béke és az igazság védelmének elszánt akaratát. Nagy jelentősége van ennek a két pohárköszöntőnek, mert Európa ismét súlyos órákat él és ismét ott tartunk, hogy bizonyos politikai törekvések a nemzeteket két egymással szemben álló csoportba S2ieretnék tömöríteni. A tengelyhatalmak és barátaink körében tulaj donképen ez a két államférfiúi nyilatkozat vázolta elsőnek az új és hatalmában emelkedő Európa állásfoglalását, elsőnek azóta, amióta napvilágot látott Roosevelt elnök nem éppen szerencsés fogalmazású, de nyilván az egész világ közvéleményét foglalkoztató távirata Hitlerhez és Mussolinihez. A magyar-olasz barátság számunkra anynyira fontos és bensőséges ünnepe ily módon fontos mozzanata lett a világpolitikának is, mert nem kétséges, hogy Mussolini és Teleki Pál gróf szavait kettőzött figyelemmel fogadták az óceánon innen iés azon túl is. Annak az építő középeurópai politikának, amelyet Olaszország több mint tiz esztendővel ezelőtt kezdeményezett, majd Magyarország és Németország segítségével egy egészen új hatalmi konstelláció kiinduló pontjává tett, egyszerű a programmja és világos a beszéde. A magyarolasz kapcsolat alapja a két ország kölcsönös érdeke és az a határozott akiarat, hogy egyesítsék erőiket a rend és a béke védelmében. Híven a tengelypolitikához, -amelyet Magyarország spontán tett magáévá, nem engedhetjük meg, hogy bármely más államhatalom ferde megvilágításba helyezze nemzeti politikánkat ... Olaszország megelégedéssel és örömmel látta az utóbbi hónapok folyamán, hogy Magyarország javára helyreállíttattak az igazságnak azok az alapelvei, amelyeket Olaszország régóta és állhatatosan követelt a baráti nemzet számára... A rend fenntartása és az igazi béke kiépítésére irányuló akarat tart együtt bennünket... A legszerényebb magyar házacskában is hálával, megbecsüléssel és őszinte ragaszkodással emlegetik Olaszország nevét... Ezt a politikát, mint mindig, a realitás szelleme, az igazság és a béke-akiarat jellemzi ... Két államférfi beszédeiből valók ezek a megállapítások s mégis: mintha egy szándék, egy akarat, egy szellem szólalt volna meg a két világpolitikai jelentőségű pohárköszöntőben. Ez érthető is, hiszen nem egy alkalmi hatalmi csoportosulás, nem a régi "értelemben vett diplomáciai adom-veszem játék az, amely Európa előtt szavát hallatta, hanem két évezTisztelettel értesítem nagyrabecsült vevőimet, hogy bőröndös és bőrdíszmű üzletemet és műhelyemet Kossuth Lajos utca 1. sz. alá helyeztem át, a Tocsik és Mika céggel szemben, Laufer szűcs mellé. Továbbra is kérem nagyrabecsült vevőim szíves pártfogását. Kiváló tisztelettel: Győri Bőröndös. redes nemzet egymás iránt érzett örök rokonszenve és — hisszük — tartós és politikai realitásokban megnyilvánuló barátsága. Az is bizonyos, hogy ez a római találkozó lényegesen hozzájárult a béke megszilárdításához. A külföldi sajtá tárgyilagosabb része rokonszenvvel ír a római tárgyalásokról és találkozóról, amely azt bizonyítja, hogy Olaszország középeurópai szerepe igen fontos tényező az újabb európai rend kialakulásában, másrészt pedig azt is mutatja, hogy ez a barátság milyen nagy reális értéket jelent egy olyan kisebb hatalom számára, amelynek gazdasági és nemzeti törekvései a józan realitások útján haladnak. Ennek azért van ma nagy jelentősége, mert ismét tapasztalunk a világpolitikában kísérleteket, amelyek egyoldalú nagyhatalmi érdekek szerint szeretnék sorbaállítani a kis országokat. Róma politikája azonos Budapest politikájával: az igazságon alapuló béke, az életerős népek létérdekeinek elismertetése és érvényesítése, gyakorlati munka az európai civilizáció érdekében. Az európai újjárendeződés lés a béke legfontosabb tényezői csak ezek lehetnek. Magyarország pedig büszkén tekint a Cézárok földje felé, ahonnét két évezreddel ezelőtt az európai civilizáció munkája elindult, mert Róma ma is az élen áll s Magyarország részese annak a munkának, amely emberségesebb és egészségesebb Európát épít fel. Vármegyei közgyűlés — 1939 április 19. — Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága e hét szerdáján mintegy 100 törvényhatósági bizottsági tag jelenlétében tartotta meg dr. Mesterházy Ferenc főispán elnöklésével tavaszi rendes közgyűlését. A közgyűlést a főispán lelkes hangú beszéddel nyitotta meg, amelyben elsősorban arról emlékezett meg, hogy amikor két évtized szenvedései és megpróbáltatásai után a bécsi döntéssel megértük a magyarlakta Felvidék visszatérését, minden magyar boldogan remélte,, hogy ez a kezdet csupán. Azóta megtörtént Kárpátalja visszacsatolása is, ami nagy gazdasági jelentőségén kívül azért is örvendetes számunkra, mert 300 kilométer hosszúságban megvalósította a közös magyarlengyel határ létrejöttét is. (Nagy éljenzés.) Örömünk büszkeséggé fokozódik azáltal, hogy azt saját erőnkkel értük el, honvédségünk! nagyszerű teljesítménye gyanánt. Jogos lehet a reménységünk, hogy ez a folyamat nem fog megállani. Ha erősek, ha állhatatosak, ha egyetértőek leszünk, akkor győzni fogunk, akkor biztosítva van nemzetünk feltámadása. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó-után kegyelettel emlékezett meg a főispán dr. Rott Nándor megyéspüspök és Werner Adolf zirci apát elhunytáról. Megemlékezését a bizottság tagjai állva hallgatták végig. Végül tudatta a bizottsággal, hogy az aranyvonat e hó 29-én érkezik Veszprémbe és meghívta a bizottság tagjait annak méltó fogadására. A napirend tárgyalása előtt Walla Ferenc szólalt fel, aki elismerő szavakban méltatta azt a nagy diplomáciai munkát, amit kormányunk a Kárpátalja visszacsatolása terén végzett s amit a hősi ifjú magyar hadsereg végrehajtott. Indítványára a közgyűlés nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy az elért nagy sikerért Teleki Pál gróf miniszterelnöknek: és Csáky István gróf külügyminiszternek köszönetét nyilvánítja és őket a közgyűlésből táviratilag üdvözli. Áttérve a napirendre, a közgyűlés a kijelölő bizottság egyhangú határozata alapján a megüresedett két törvényhatósági örökös bizottsági tagságra közfelkiáltással dr. Endrédi Vendel zirci apátot és dr. Horváth Lajos ny. alispánt választotta meg. A főispán kifejezést adott egyrészt abbeli reményének, hogy az új zirci apát megboldogult elődjéhez hasonló érdeklődést fog tanúsítani a vármegye közügyei iránt, másrészt, hogy a volt alispán kipróbált tudásával és tapasztalatával fog a vármegyének segítségére lenni. Karlovitz Adolf, Kolossváry László és dr. Wéber Pál elnöklésével három bizottság előtt történt titkos szavazással egyhangúlag választották meg ezután a közigazgatási bizottság új tagjaivá dr. Tóth Tihamér püspököt és dr. Endrédi Vendel zirci apátot, A nyomtatásban megjelent s a közigazgatás minden ágára kiterjeszkedő alispáni jelentést Kolossváry László javaslatára felolvasottnak tekintették és tudomásul vették s ezután még a következő fontosabb ügyekben hoztak határozatokat: Tudomásul vették, hogy a kormányzó úr Őfőméltósága arcképének megfestésére Burghart Rezső képzőművészeti főisk. tanárnak adtak megbízatást s a szükséges 1000 P tiszteletdíjat megszavazták. Felhatalmazást adtak a törvényhatósági útalap részére maximálisan 12.000 P költséggel egy második személyautó beszerzésére. A veszprém-balatonkenesei út balatonkenesei átkelési szakaszának elkészíttetését kimondották. A szükséges fedezetet hat év alatt megfizetendő 180.000 P vállalkozói hitelből fedezik. Elfogadták a bekötő utakról készült tervet. Megállapították, hogy e terv kivitelével minden község meg fogja kapni a maga makadám burkolattal ellátott bekötő útját. Öt év leforgása alatt összesen 43 út épül meg 2 millió 151.000 pengő költséggel. A költségek felét az állam fedezi. Szlovákiai magyar házak építésére 1000 pengő segélyt szavaztak meg. Intézkedtek a vármegye tulajdonát képező és a vármegye kezelésében levő alapok, alapítványok és gyámpénztári pénzek elhelyezése iránt. A pénzértékek 15i/

2-át a Pápai Takarékpénztárnak, 12o/o-ot pedig a Pápai Hitelbanknak adnak Iki 4.25o/o-os kamatozás mellett. Botár Béla árvaszéki elnökhelyettest a bizottság elismerésének nyilvánítása mellett teljes szolgálati ideje betöltése után nyugalomba helyezte. Ugyancsak nyugdíjazták Ackermann Alajos pápai vm. irodasegédtisztet i

s. A különböző zárószámadások és kisebb jelentőségű ügyek elintézése után a közgyűlés fél 1 órára véget ért. Városunkból a közgyűlésen Böröczky Lajos, dr. Domonkos Géza, HajnócZky Ferenc, Hamuth János, dr. Jílek József, Karlovitz Adolf, dr. Kőrös Endre, dr. Molnár Imre, Németh József, dr. Szentimrey Sándor, dr. Tóth István és Varga József vettek részt. WYTENT BÚTORÜZLETE GYŐR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. SZÁM. 1RW IvÜn ÓTA MINDIG CSAK JÓT AD.