Pápai Hírlap – XXXVI. évfolyam – 1939.

1939-04-01 / 13. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Vitéz Gömbös Gyula (Liget) utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 1178. — Kiadóhivatal H60. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, Főiskolai könyvnyomda. Hirdetések — tarifa szerint — felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Bekövetkezett, ami már pár hónap óta biztosra volt vehető, a nemzeti spanyol hadsereg végső és teljes győzelme s vele együtt a polgárháború befejezése. Az emberiségnek oka van fellélekzeni, mert ez a győzelem nemcsak a spanyol vörösök bukását jelenti, de jelent ugyanakkor nagy erkölcsi (bizonyos mértékben feltétlenül anyagi) csapást is a minden polgári rend felforgatására törő bolsevizmusnak, melynek a köztársasági spanyol kormányzat nyugati védbástyája volt. A bástya most leomlott. Majd csak ezután fog — legalább hozzávetőleg — számbavehető lenni, minő áldozatokat kivánt ez az iszonyatos belháború, hány emberéletet, micsoda nagy anyagi értékeket pusztított el, mennyi termő erőt kárhoztatott tétlenségre, mennyit semmisített meg ez alatt a — távolról nézve is — borzalmas három év alatt, mely alatt pedig pusztítás helyett alkotni lehetett volna. Abból a romhalmazból, amivé ez a nemzetiek részéről csodálatos hősiességgel megvívott háború Hispánia ősi földjét változtatta, most már ugyanolyan hősies erőfeszítéssel ismét virágzó életet teremteni olyan dicső feladat, melynek törhetlen eréllyel való végrehajtása tenné igazán örök életűvé azt a babért, amit Franco és serege a harcok mezején törhetlen erejükkel, nemzeti lelkesedéstől hevített vitézségükkel fényesen kiérdemeltek. Isten, akinek segítségével megvívták az istentelenség elleni élethalál harcot, segítse meg őket abban a munkában, ami most a végső győzelem kivívása után reájuk vár. Földön és a levegőkn. Mikor 1848-ban az uralkodó lábbal tiporta az önmaga által megadott és szentesített új alkotmányt, mikor a parancsa alatt álló megszervezett és felszerelt seregeket küldte ki megváltoztatott akarata keresztülvitelére, mikor fellázított nemzetiségek hordái is rátörtek a jogokat velők testvéri módon megosztó magyarra, akkor egyszerre — mintha földből termett volna — állt elő a magyar alkotmány, a szabadság és függetlenség védelmére a magyar honvédsereg. És amikor most — majdnem száz évvel a dicsőséges szabadságharc után — felszabadult magyar területek boldog nyugalmát zavarta meg fegyverropogás és ágyúdörgés, amikor az új hadviselés legfélelmetesebb fegyvere tört reájuk, hogy felgyújtsa házaikat, kioltsa békés polgárok életét, akkor hirtelen és váratlanúl, mint az égi *villám csapott le reá és semmisítette meg azt, bámulatba ejtve a világot a maga feltartóztathatatlan erejével, a magyar repülő-csapat. Csoda történt most is, mint csoda történt akkor. Csoda a világ számára, de nem csoda azok szemében, akik tudatában vannak annak, hogy harcban szerzendő győzelemnek nem mindig, sőt legtöbbször nem harcba küldöttek és a harci eszközök fölényes száma, hanem az a lélek az előfeltétele, amely a harcolókat áthatja. így lehetett a világháborúban is az orosz kolosszust feltartóztatni, így tudták hóban és fagyban hihetetlen nélkülözések között magyar népfölkelők a Kárpátok bejáróit megvédeni. A lélek az, ami megelevenít, mondja a Szentírás és az elevenné, tetterőssé vált, a maga nemzeti érzésétől áthatott katona jobban tud harcolni, biztosabban tud győzni, mint az, aki bitorlott jogokért parancsra fog fegyvert. De a magyar légi haderő nagyszerű bemutatkozása csodaképen hathatott azért is, mert — önmagunkon kívül — senki nem sejthette, hogy ilyen erős és ilyen harcrakész. Hisz hivatalosa még alig egy esztendeje létezik. Még egész rövid idővel ezelőtt a sportrepülés kényszer-köntösében lappangott, tilalom alatt állva a ma már papirronggyá vált trianoni ú. n. szerződés alapján. És ime ez a tilalmazott, ez a rejtve felnövekedett ifjú fegyvernem, ugyanolyan teljesítménnyel tette hiressé a maga nevét a levegőben, mint a aminővel a Ruténföld megszállása alkalmából csak úgy, mint a századok folyamán bármikor, a magyar hadsereg, a magyar honvédség tiszteltté és rettegetté tette nevét a földön megvívott csatákban. Földön és levegőben győzött és győznie kell a magyar akaratnak, a magyar léleknek. Meg fog jönni, meg kell jönnie annak az időnek, amikor a magyar nép ismét nagy, független, szabad és boldog leSZ. -őr— Kárpátorosz — magyar orosz. Kevés kérdés van ma., amely iránt az érdeklődés Európaszerte annyira felébredt volna, mint a mi szegény rutén ^népünk kérdése iránt az ukrán probléma kapcsán. Csodálatos módon, ma már felfedezik Nyugat-Európában is, hogy Magyarország északkeleti részén egy félmilliós kis és szegény nép lakik, amellyel talán inkább érdemes foglalkozni, mint ahogy régebbi időkben Madagaszkárral foglalkoztak. Valóban többet tudtak és talán még ma is többet tudnak Madagaszkárról, mint Ruszinszkóról. Körülbelül huszonöt esztendőt töltöttünk el többen, nemcsak jómagam azzal, hogy felébresszük az érdeklődést az északkeleti szláv korridor iránt. Ez alatt az idő alatt csak egyetlen egy embert találtunk, egy nagy embert, a mi barátunkat, Benito Mussolinit, aki 1931 február 23-án az audienciámon részletes tájékoztatást nyert az északkeleti szláv korridorról és rögtön felfogta annak nagy jelentőségét. Legrégibb latin nyelvű okmányainkban fordul elő a »rutenus«« kifejezés. A legelső okmányszerű hiteles feljegyzésben »sepulchra rutenorum« (a rutének temetője) kifejezés szerepel, itt fordul elő legelőször ennek a népnek neve. A külföldi latinnyelvű tudományos irodalom is ruténnek nevezi. A nép magát »ruszin«nnak nevezi. Ez a név nem sértő. Ők saját magukat is ruszinnak nevezik, sőt költőjük, Duchnovics is ezt a kifejezést használja a ruszin nép himnuszában. A csehek a »Kárpátorosz« elnevezést használták: Podkarpatska Russ. Ez volt számukra a legkényelmesebb, mert ez ha akarom csehül van, ha akarom tótul, ha akarom ruszinul. Lefordítva magyarra: kárpátalji orosz, kárpátorosz. De vájjon nem kárpátorosz-e az is, aki a Kárpátok északi lejtőjén lakik? Nem látom semmi szükségét annak, hogy minden további vizsgálat nélkül, egyszerűen lefordítsuk és átvegyük ezt a kifejezést, mert nincs szükségünk rá. Ennek a népnek a történetéről Duliskovics János írt egy munkát »A magyar-oroszok története« címmel. így nevezte őket akkor, amikor még nem merült föl az ukrán kérdés. Volt aztán egy orosz tudós, Alexej Petrov, aki életének javát arra szentelte, a pétervári akadémia megbízásából, hogy esztendőkön keresztül a ruszinok közt tartózkodva, megírja nagy munkáját erről a népről. Ő ugro-russi, vagy ahogy mi ejtjük ki, uhro-russi, tehát magyarorosz népnek nevezte őket. Az volt a meggyőződése, hogy ez az elnevezés jellemzi legjobban az egész orosz család kisorosz ágából kiszakadt népet. Tehát nemcsak itteni történetírók, hanem maguk a szláv tudósok is azt tartották a háború előtt, hogy ez a név legalkalmasabb, a legjellegzetesebb ennek a népnek az elnevezésére. Miért nem szabad nekünk ezt a kifejezést használnunk? Ez nem propaganda, ez igazság, amelyet nemcsak mi ismertünk fel, hanem azok a szláv filológusok is, akik ezzel a kérdéssel foglalkoztak. Nem ok nélkül mondják ők, hogy uhro-russi, magyar-orosz. Ez az elnevezés a leghelyesebb. Dr. Illés József. Az Orsz, Stefánia Szövetség pápai flókszövetsége mult évi működése. A Szövetség március hó 18-án tartotta beszámoló közgyűlését Hamuth János polgármester elnöklete alatt. Noha világszerte közszólam a szociális gondolkodás ébrentartása, a célt szolgáló intézmények fejlesztése, mégis csak kevesen vannak olyanok, akik tettekben juttatják kifejezésre a szavakban nyilvánuló jó szándékot. Szerencsés az oly intézmény, melynek irányítója és munkásai munkában juttatják kifejezésre a jó szándékot. A fát gyümölcséről, a munkát eredményében tanuljuk megbecsülni. A számok minden szólamnál hitelesebben igazolják a munkát. A pápai Szövetség forgalmát a következő, párhuzamba állított és vitéz dr. Mezey Kálmán vezető orvos által közölt adatok mutatják. Orvosi tanácsban, utasításban, részben segélyben részesült: 1937-ben 717, 1938-ban 974 kisded. Emelkedés 13-5% 1938-ben 1852, 1938-ban 2609 csecsemő. Emelkedés 14% 1937-ben 262, 1938-ban 526 terhes anya. Emelkedés 100% Tejsegély volt 1937-ben 8635 adag; 1938-ban 22.500 adag. Emelkedés 160o/

0. Ez adatok világosan igazolják elnöklő polgármester ama megállapítását, hogy az intézmény fejlődésében az utóbbi két év alatt örvendetes haladás mutatkozik. Nem kevésbbé örvendetes tény, hogy LÖWY JENŐ BÚTORÜZLETE GYŐR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. SZÁM. ÓTA MINDIG CSAK JÓT AD.