Pápai Hírlap – XXXVI. évfolyam – 1939.

1939-01-14 / 2. szám

PÁPAI HÍRLAP •^HHHaBM k CV Ótfl s zázezrek dicsérik Kopsteín bútorok 6 nagy üzlet az ország különböző városaiban. óriási választékban jóságát, szép kivitelét, olcsóságát. Hálók, ebédlők, kombinált be­rendezések, konyhabútorok és mindennemű kárpitos áruk Kedvező fizetési feltételek I Kopstein butorház, Pápa napnál ragyogóbban megbizonyította a munkácsi eset, hogy az önfeláldozó hazaszeretet érzése él e mai nemzedék­ben is, úgy él és úgy hat, mint élt és hatott a várvédő Zrínyiben, a királyáért ruhát cserélő Széchyben, a törököt ma­gával rántó Dugonicsban, a 48-as veres­sipkásokban és a Doberdó halálig köte­lességteljesítő hős magyarjaiban. És ez a hazaszeretet — ime a felemelő szent tanulság! — testet öltve a Csapó Józsefek, a Koncz Józsefek és a többiek alakjában csodát tud művelni. Meg tudja állítani, le tudja győzni a túlerőt, fel tudja tar­tóztatni, el tudja fogni a harci kocsit, meg tudja menteni Munkácsot a magyar hazának. Dicsőség az elesett hősöknek, kiknek példája örök időkre szóló tanulságként ragyogja be a Nagy-Magyarország meg­teremtéséhez vezető rögös, de biztos utat! — or — Minden erőt egybe! (y) Már a karácsonyi szünet megkez­dése előtt bejelentette Imrédy Béla miniszter­elnök az egyik pártülésen, hogy mihelyt a körülmények megengedik, szélesebb és az egész országot felölelő szervezkedést óhajt megindítani. Hogy miért tartja ezt szükséges­inek, azt a miniszterelnök így adta elő: — Az a nézetem — úgymond — hogy mindent el kell követnünk abból a célból, hogy Magyarországon minél szélesebb ala­pokra helyezzük a gyökeres jobboldíali re­formpolitikát. A most megindluló mozga­lomban a cél az, hogy a magyarság köz'ös szolgálatába állítsunk minden erőt, azokat, melyek a párt keretén belül vannak és azokat is, melyek ezen kívül esnek, hogy ezáltal szé­lesebb és biztosabb bázíist adjunk és nagyobb stabilitást biztosítsunk a reformpolitikának. A miniszterelnök tehát ezt a szélesebb­körű mozgalmat a reformprogramm szolgá­latába akarná állítani, mintha érezné és tudná, hogy mennyi s milyen nagy erőket tudnak mozgósítani munkája ellen azok, akik még mindig abban bizakodnak, hogy a reformo­kat iel lehet gáncsolni. — Ne gondolja közületek senki, mondja tovább a miniszterelnök, hogy engem az új, szélesebb alapokon folytatott mozgalom meg­indításakor holmi vezérkedési vágyak vezet­inek. Ezek a szempontok valóban míessze es­nek tőlem, mert én azon a helyen akarom szolgálni inemzetemet, ahova engem állítottak. Aki e helyen áll, annak feladata a vezetés, az irányítás, ezért vállalom a mozgalomnak a vezetését is, nem pedig azért, hogy »Imrédy Bélának« vezérkedési teret biztosítsak. S mivel a miniszterelnök módszerét min­dig a gyorsaság jellemzi, amit katonai nyelven szinte rajtaütésnek lehet mondani, a bejelen­tett szándék Vízkereszt napján megvalósult. És elindult a mozgalom, hogy a budapesti vigadói nagygyűlés után az országban folyta­tódjék. Már az első nagygyűlésre olyan tö­meg vonult fel, amilyenre csak ritkán van példa. Ez az első lépés bizonyság rá, hogy a szervezkedés szüksége a tömegek lelkéből sarjadzik és valóban szükséges. A tömeg lel­kes hangulata helyeslő, percekig tartó igenlése meggyőzhették Imrédy Bélát, hogy milyen mélyen gyökereznek ma már a tömegek lelké­ben azok a reformeszmék, melyekkel a kor­mány munkája kezdetén zászlót bontott, hogy reformjain keresztül Magyarország földjén új életet fakaszthasson, száműzve a tömegnyo­mort, a szegénységet s biztosíthassa a magyar élet magasabb szintjét, a jólétet, a munkából fakadó gazdagodást minden dolgoznivágyó magyar élet számára. Jobb, szociálisabb ma­gyar életet akarunk itt biztosítani minden dol­gozó testvérünknek — mondotta Imrédy Béla mindjárt a nagygyűlés elején. Pár szóban meg­adta a mozgalom célját és rendeltetését, amire természetszerűen száz és ezer torok mondotta a helyeslő igent, hogy a rádió néma hall­gatósága az orszlág minden részecskéjében is ugyanazzal a gondolattal telítődjék meg, mint azok, akik szerencsések lehettek és fizi­kailag is jelen voltak a nagygyűlésen. Fokozódott a lelkes hangulat, amikor a miniszterelnök bejelentette a szervezkedés megkezdését, amelyben részt fognak venni Jaross Andor, "Hóman Bálint és mindazok a vezető férfiak, akik a miniszterelnököt eddig is lelkesen támogatták, nehéz és felelősségtel­jes munkájában. És a magyar erő tudatának impozáns megnyilatkozásaként hatott, amikor a miniszterelnök a csehek munkácsi merény­letét és orvtámadását is felemlítette. A tá- \ madást visszavertük, — mondotta — mert | ma már nem lehet többé büntetlenül hozzá­ínyulni a magyar érdekekhez, mert ma már én is, mint az ország miniszterelnöke Zrínyi szavaival felelhetek minden támadásra: — Ne bántsd a magyart! Beruházási építkezések a Felvidéken. (pt) A kormányzat részéről — mint is­meretes, — többizben kijelentés tétetett, hogy úgy a felvidéki munkanélküliség enyhítése, és egyben a Felvidék vasúti és közúti háló­zatának szükségessé vált bővítése érdekében a közeljövőben nagyszabású beruházási építke­zéseket fog végrehajtani. Mindenekelőtt Komáromtól Dunaszerda­helyen át Galántáig, mintegy 65 km. hossz­ban új, elsőosztályú vasútvonal fog épülni. Az új vasútvonal a már tervezés alatt álló medvei hidon áthaladva fogja a Csallóközt átmetszeni és Galántán fog végződni. Ilymódon, az eredeti tervtől eltérően, a medvei híd nemcsak közúti, hanem egyben vasúti pályával is fog kiépülni. Az új vasútvonal költsége, a híd nélkül, mintegy 13—14 millió pengőre, a híddal együtt kb. 20—21 millió pengőre tehető. A vonal műszaki felvételei máris folyamatban vannak. Ezzel egyidejűen, ugyancsak Komárom— Dunaszerdahely és Galánta között, új állami Íközút is fog épülni, erős betonpályával, a hozzátartozó Duna-ártéri és egyéb hidakkal, ugyancsak kb. 65 km. hosszban. Ennek költ­sége mintegy 6.2—6.5 millió pengőre tehető. A tervezett új vasút- és közútvonal 'együt­tes költsége tehát, a míedvei híddal együtt, kereken 28 millió pengőre számítható. Ezenfelül a Felvidéken visszanyert, mint­egy 1100 km. hosszú vasúti vonalak egy részén, kb. 120—150 km. hosszban, főkép­pen a Felvidéket velünk összekötő HÉV vo­Inalakon, az ide- és visszjairányuló erősebb forgalom biztonságosabb lebonyolítása érde­kében, főképpen síncserélések, vagyis erő­sebb sínek beépítése útján, a pályát megerő­sítik. Az idevágó programm és tervezetek elkészítése máris folyamatban van. A pályafelújítási munkákon felül, kb. 1.5—2 millió pengő előrelátható költséggel fogják a vasúti magasépítményeket és blokk­berendezéseket rendbehozni, valamint a szük­séges állomásbővítések és új magasépítkezések munkáit is végrehajtani. Selyembői, szövetből, gobleinből rendelésre készítek retikült és útitáskát. Győri Bőrönd ös Pápa, Kossuth Lajos utca 22. szám. A mezőgazdasági kamarák új beosztása. A földmívelésügyi miniszter a felvidéki területeknek a magyar szentkoronához történt visszacsatolásával kapcsolatban újra megálla­pította a mezőgazdasági kamarák számát, székhelyét és működési területét. E szerint a mezőgazdasági kamarák el­me vezése és székhelye a következő: 1. Kis­alföldi Mezőgazdasági Kamara, székhelye Komárom. 2. Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara, székhelye Szombathely. 3. Alsó­dunántúli Mezőgazdasági Kamara, székhelye Kaposvár. 4. Duna-tiszaközi Mezőgazdasági Kamara, székhelye Kecskemét. 5. Tisza jobb­parti Mezőgazdasági Kamara, székhelye Mis­kolc. 6. Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara, székhelye Debrecen. A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara működési területe Komárom, Esztergom, Győr-Moson-;Pozsony közigazgatásilag egye­lőre egyesített, Nyitra és Pozsony közigazga­tásilag egyelőre egyesített, valamint Bars és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vár­megyék és Győr város területére terjed ki. A Felsődunántúli Mezőgazdasági Ka­mara működési területe Fejér, Veszprém, Sopron és Vas vármegyékre, valamint Szé­kesfehérvár és Sopron városokra terjed ki. Győr tehát, mely eddig a Felsődunán­túli Kamara székhelye volt, többé nem lesz kamarai székhely. ÚJDONSÁGOK. — A miniszterelnök zászlóbontása. Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök zászlóbontá­sával kapcsolatban a Nemzeti Egység pártjának kerületi választmánya ma, pénteken d. e. 11 órakor a Griff-szállóban levő párthelyiségében ülést tart, melyen a tárgy a miniszterelnök által megindított mozgalommal kapcsolatos intézke­dések megbeszélése lesz. — A ref. presbitérium a püspök előtt. A pápai ref. egyház — az elnökség mindkét tagjának korábbi betegsége miatt — csak mult vasárnap jelenhetett meg újévi tisztelgésre Med­gyasszay Vince püspök előtt. Dr. Csehszombathy László fögondnok tolmácsolta a püspöknek az egyház szívből jövő jókívánságait, megköszönte azt a támogatást, melyet neki a templomépítés nagy munkájában nyújtott, s kérte azt továbbra is. Medgvasszay püspök biztosította a presbi­tériumot teljes együttérzéséről és Isten segedel­mét kérte a megkezdett nagy mü befejezéséhez. Majd a magyar élet mai nagy problémáiról nyilatkozott mélységes szociális megértéssel. Végezetül barátságosan elbeszélgetett a küldött­ség tagjaival.

Next

/
Thumbnails
Contents