Pápai Hírlap – XXXVI. évfolyam – 1939.

1939-03-25 / 12. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATOM. Szerkesztőség: Vitéz Gömbös Gyula (Liget) utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 1178. — Kiadóhivatal H60. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, Főiskolai könyvnyomda. Hirdetések — tarifa szerint — felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Inkább, mint valaha, szükségünk van arra, hogy megőrizve nyugalmunkat és hidegvérünket, nézzünk szembe mindannak, amit számunkra a jövendő tartogat. Meg kell őriznünk sértetlen-épen azt a hitünket, hogy ez a jövendő rosszat már nem hozhat reánk, hisz a szenvedések, a megpróbáltatások keserű poharát velünk sorsunk már igazán kiüríttette. És ebbe a szebb jövőbe vetett fanatikus hittel, amelyet a közelmúlt sikerei is erősíthetnek bennünk, nem szabad átengednünk magunkat semmi olyan idegesítő érzésnek, mint aminőt itt és amott feltünedezni látunk. Vannak, akik minden „messzirül gyütt ember" kalandos meséire hallgatnak, akik minden idegen teherautó robajában a világháború zúgását hallják, vannak, akik felelőtlenül találgatva és még felelőtlenebbül beszélgetve, rontják a közhangulatot. Nem mindig rossz szándék vezeti az ilyeneket, meggyőződésünk, hogy legtöbbször egyáltalán nincs semmi szándékuk, de a hatás, amit elérnek, kétségtelenül nem kedvező. Nem mondjuk mi sem, hogy a teljes, gondtalan optimizmusnak adjuk át magunkat, ám mérlegeljük komolyan a tényeket, lássuk meg az eredményeket és azok jelentőségét, hallgassuk meg felelős államférfiak nyilatkozatait — így például azt a biztos és önérzetes hangot, amely ép a tegnapi külügyi bizottságban a magyar külügyminiszter ajkán felcsendült!— és akkor szálljon a lelkünkbe, illetve főkép azok lelkébe, akik könnyen hajlandók az izgalmak rabjaivá lenni a nyugalomnak és elszántságnak az az érzése, amire — mint legelői is írtuk — ma inkább szükség van, mint valaha volt. Ám készüljün a világ a béke folytonos emlegetése mellett háborúra, szavazzon meg diktatórikus felhatalmazásokat, alakuljon ki bármilyen hatalmi csoport, háborúnak mégsem szabad lennie, mert az emberi civilizáció mégsem dűlhet teljesen romokba! Előbb-utóbb mégis meg fog találtatni a békés megegyezések lehetősége és ha mi magyarok mindennel nyugodtan és elszántan nézünk szembe, megőrizve függetlenségünket és nemzeti becsületünket, akkor ama végső békés megegyezés is csak jót hozhat számunkra. A kormányzó katonái között. (y.) Alig indultak mieg a magyar honvédseregek a legfelsőbb Hadúr parancsára, hogy birtokukba vegyék a szétbomlott csehszlovák köztársaság utolsó maradványát: a Ruténföldet, amikor nagy öröm és megtiszteltetés érte az ezeréves történeti határok felé menetelő honvédséget. Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója és a magyar honvédség legfőbb hadura személyesen látogatta meg a hadrakelt sereget, hogy jelenlétével buzdítsa és serkentse derék honvédéi nket. A napilapok részletes tudósításokban számoltak be Magyarország kormányzójának kárpátaljai szemleútjáról, amelynek során Munkácson, Ungváron, Nagyszőllősön és Huszton látogatta meg az államfő a magyar honvédsereget. Katonáink, akiknek néhány nap alatt véghezvitt bámulatos teljesítményét a külföldi világlapok és szakértők elismeréssel emlegetik, rajongó lelkesedéssel és szeretettel fogadták legfőbb hadurunkat s ha lehetséges, a kormányzói látogatás után még szívósabb kitartással és lángolóbb hazaszeretettel végezték a Kárpátalja birtokbavételére irányuló j munkájukat. Csodálatos napok voltak ezek is- j mét a magyar hadsereg számára. A novem- j béri bevonulás felejthetetlen élményei ismét- j lődtek meg: hiszen a derék ruszin testvérnép, J amely talán a legtöbbet szenvedett a csehek j húsz esztendős uralma alatt, mindenütt rajongó szeretettel, könnyes szemekkel és lel- ! kesedéssel fogadta a bevonuló magyar katonákat. De méltán növelte kitűnő honvédségünk büszkeségét és önérzetét az a tény, hogy ezúttal a kitűzött célok, azaz a történelmi határok elérése nemcsak igen súlyos terep- és időjárási viszonyok leküzdését jelentette, de meg kellett harcolnia a honvédség egyes alakulatainak a Ruténföldön állomásozó cseh hadosztályokkal és az utolsó hónapokban ott garázdálkodó ukráin bandákkal és Szics-szervezetekkel, amelyeknek tagjai legnagyobbrészt Lengyelországból szivárogtak át Kárpátaljára s a sok elkövetett bűncselekmény után most nem mernek visszatérni saját hazájukba. Ezek a terrorcsapatok kínozták és sanyargatták a legutóbbi hónapokban Kárpátalja szegény és jobb sorsra érdemes népét. Elgondolhatjuk tehát, milyen megkönnyebbülést és megváltást jelentett a rutének számára a magyar honvédsereg bevonulása, hiszen nagyon jól tudták, hogy a magyar katonaság Kárpátalja népe számára a jogrendet s a teljes vagyon- és életbiztonságot hozza. Bizonyára ezeket a rendkívüli s a külföld által is elismert teljusítményeket kívánta jutalmazni Magyarország kormányzója, amikor személyesen látogatta meg az északi határok felé menetelő hadseregünkét s meggyőződést szerzett arról, hogy az újjászervezett magyar hadsereg katonái híven őrzik az ősi katonai erényeket és semmiféle nehézségtől n'em riadnak vissza akkor, ha a legfelsőbb Hadúr által kiadott parancs teljesítéséről van szó. Nagymértékben lelkesítette természetesen katonáinkat az a tudat is, hogy húsz keserves esztendő után először nyilik alkalom arra, hogy a magyar hadsereg a régi történelmi Nagymagyarország ezeréves határain a háromszínű magyar lobogót kitűzze s éppen a Kárpátok északkeleti lejtőin, ott, ahol honfoglaló őseink ezt a sok vérrel áztatott magyar földet először megpillantották. Valóban történelmi napok voltak ezek a magyar honvédség számára, amely a legnagyobb nehézségekkel dacolva, hihetetlenül rövid idő alatt vette birtokába a csehek által két évtizeden át bitorolt Ruténföldet. Bebizonyította ezekben a napokban a magyar honvédség, hogy a trianoni rabság évei egyáltalában nem halványították el ,a magyarság világszerte ismert katonai erényeit s most, amikor ismét visszanyertük katonai téren szabad rendelkezési jogunkat, egyenjogúságunkat, szellemben, szervezettségben és műszaki felkészültségben egyaránt oly hadsereggel rendelkezünk, amely a legnehezebb feladatok megoldására is képes és amely mindenképen méltó helyet foglal el a többi európai nemzetek hadseregei között. Nagyon jól tudja a magyar nemzet, hogy elsősorban Magyarország kormányzójának, a legkiválóbb magyar katonának köszönhetjük azt, hogy hadseregünk épségben őrizte meg őseinek hagyományos katonai szellemét és, hogy ezt a hadsereget a legnehezebb külpolirr G YO R GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. SZÁM. ÓTA MINDIG CSAK JÓT AD. tikai, gazdasági és pénzügyi viszonyok között is olyan színvonalra tudtuk emelni, hogy ma méltó büszkeséggel tekinthetünk katonáinkra. Ezért fordul ma hódolattal és hálával a magyar nemzet minden tagja a legfelsőbb Hadúr, Horthy Miklós fenkölt személye felé. A zeneiskola tanárainak hangversenye, Hogy fiatal zeneiskolánk s annak nemes ambícióval dolgozó tehetséges tanárikara rövid két esztendő alatt minő népszerűségre tett szert, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy e mai izgalmas időkben is igen szép számú, előkelő közönség gyűlt egybe szombaton este a Griff nagytermébe hangversenyük meghallgatására. Különös érdeklődést tanúsított az est iránt a helybeli ifjúság is, bizonyítván azt, hogy a komoly zene kultusza — éppen a közreműködők fáradozása révén — mind közelebb jut szivükhöz. A hangversenyt Beethoven B-dur triójának előadása nyitotta meg, melyben Kalmár Mihály hegedű-, Krémer Valéria zongora- és Qombás Ferenc gordonkajátéka pompás harmóniában olvadt össze. Majd Kalmár Mihály hegedüszámai következtek. Fölényes technikai tudását, a zeneművek mélységes átérzését Mozart, Beethoven, majd „pedig a zúgó tapsokra ráadásul adott Hubay Kremonai hegedűsében csillogtatta a hallgatóság igaz élvezetére. A hangverseny második felében a zongoraszámok domináltak. Briglevics Irén egy Chopin-darabban előadásának könnyedségével, Liszt kevésbbé ismert VI. rapszódiájában pedig bravúros technikájával aratott őszinte nagy sikert. Krémer Valéria zongorajátéka kikívánkozik a vidéki keretek közül. Nagy művésztehetség ő, a belemélyedés és a kifejező képesség megihletettje, aki két nagyon nehéz darab, Debussy Prelud!éje és Chopin balladájának előadásában mesterit nyújtott. A két zongorajátékos között Gombás Ferenc gordonkajátéka gyönyörködtette a közönséget. Főkép a Popper: Manók táncának előadásában technikailag elsőrendűt nyújtott. A közönség megelégedetten, művészi élményekkel gazdagodottan távozott a zenetanárok hangversenyéről, szívből kívánva, hogy mind tovább és tovább haladjanak megkezdett út j okon. Mezőgazdasági szakiskolánk iskolánkíviili működése. 1. Tejgazdasági ismeretterjesztő előadások. A pápai m. kir. mezőgazdasági szakiskola tanári testülete gazdasági irányú oktató tevékenysége nem merül ki a mezőgazdasági szakiskolai tanulók elméleti és gyakorlati oktatásában, hanem azon felül igen széleskörű iskolánkívüli működést is fejt ki. Január és február hónapokban a dákai három hónapos téli gazdasági tanfolyamon kívül Veszprém vármegye pápai járásának 10 és zirci járásának 1 községében félnapos tejgazdasági ismeretterjesztő tanfolyamokat tartottak és pedig: Tapolcafő, Vaszar, Takácsi, Külsővat, Marcaltő, Adásztevel, Borsosgyőr, Nagygyimót, Nagyalásony, Pápakovácsi és Dudar községekben. A tanfolyamokat a Tejtermelők Országos Szövetsége felkérésére tartották. A Tejtermelők Országos Szövetsége igen értékes szakkönyveket juttatott a haladni vágyó gazdák részére.