Pápai Hírlap – XXXVI. évfolyam – 1939.

1939-02-25 / 8. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Vitéz Gömbös Gyula (Liget) utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 1178. — Kiadóhivatal U60. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, Főiskolai könyvnyomda. Hirdetések — tarifa szerint — felvétetnek a kiadó­hivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A pécsi bál rendezősége védekező iratot bocsátott a nyilvánosság elé, amelynek bár minden egyes kijelentését természetesen fenn­tartással kell fogadnunk, legnagyobb fenntar­tást azonban ahhoz a részlethez kell csatol­nunk, amiről nincs megemlékezés a nyilat­kozatban. Mert arról, hogy vájjon volt-e meg­hivójuk a bálra az emerikánás ifjaknak, vagy sem (amit zárójelben megjegyezve olyan népi mulatságnál, aminő a pécsi »Gau-Ball in der svhwábischen Türkei«(!) volt, sehol a világon nem szoktak nagyon szigorúan venni), mon­dom, annál, hogy volt-e az illető ifjaknak meghívójuk vagy sem, mégis csak fontosabb volna tudni, hogy vájjon csakugyan ki vol­tak-e függesztve a bálteremben azok a ma­gyar nemzeti szempontból kifogásolható fel­írások, amelyeknek eltávolítását a termet át­engedő köri egyházi elnök követelte a ren­dezőségtől. Szerény véleményünk szerint ez a részlet a legfontosabb az egész ügyben. Mert népi mulatságot rendezni lehet, az el­len senki nem szólhat, lehet kizárólag nem­zetiségi alapon is (bár ez csak legújabban kezd divatossá válni), de olyan felírásokat alkalmazni, amelyek »állam vagyunk az ál­lamban«-féle elv felé tendálnak, eltűrni semmi esetre sem lehet és ezt magyar hatóság bün­tetlenül tűrni nem is fogja. De nem fogja megengedni azt sem, hogy az ilyen, az állam­egység megalkotására vezető jelenségek to­vábbra elharapódzanak. A magyar nemzet — ezt állítjuk és fenntartjuk ismételten — min­dig teljes polgári jogot adott minden nem­zetiségnek, a német, a sváb népelem pedig szinte különleges jó sorsban élt és él ma is a magyar földön. Azt hisszük és teljes meggyő­ződéssel hisszük, hogy nem is annyiria a német ajkú néptömegek érzésvilága jut az ilyen je­lenségekben kifejezésre, mint inkább egyes izgatás révén érvényesülni akaró agitátornak munkája és ennek eredménye nyilatkozik meg bennük. A demagógia úrrá lételét azonban meg fogja akadályozni a hatóságok erélyes és tapintatos eljárása, amelynek nyomán ismét helyre kell állnia annak a jó viszonynak, mely a németajkú lakosság és a magyar nép kö­zött mindig fennállt s amely minden gauballos törekvések ellenére tulajdonképen a mai na­pon is fennáll. G YO R GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. SZAM. ÓTA MINDIG CSAK JÓT AD. A társadalom nevelése. (y) A néhány nap, mely gróf Teleky Pál miniszterelnökké történt kinevezése óta eltelt, külső és belső viszonylatban egyaránt teljesen tisztázta a politikai helyzetet. Ami az elsőt illeti: a magyar kormányváltozásról megje­lent sajtóközlemények teljes rokonszenvvel fo­gadták az új miniszterelnököt. Qróf Teleki Pál neve nagy tekintélyt reprezentál külföl­dön is. Emlékezetes mindenütt, hogy 1922­ben a hatalmas angol birodalom őt kérte fel döntőbíróul a Törökországgal szemben fenn­állott mossuli kérdésben s páratlan szakér­telme és páratlan bírói tevékenysége meg­becsülést szerzett részére az egész világon. A brit birodalom részéről felkért döntőbírónak lenni nem kis dolog, — és különösen neim volt kis dolog abban az időben, amikor még Magyarországot egy fojtogató, ellenséges lég­kör örökre eltemetettnek hitte. Érthető, ha ilyen előzmények és emlékek után a 'külföld egyhangú véleménnyel nagy tudású és rend­kívüli államférfit lát az új magyar miniszter­elnökben. Természetes, ' hogy itthon is felelevení­tődtek a személyével kapcsolatos emlékek és 17 évvel ezelőtti miniszterelnökségéhez fű­ződő alkotások. Teleki Pál miniszterelnöksé­géhez három nagy törvényes alkotás fűző­dik. Egy alkotmányjogi, amely a kormányzói jogkört terjesztette ki, illetve a kormányzó és az országgyűlés egymáshoz való viszonyát szabályozta. A másik törvényalkotás az első pozitív lépés volt a fajvédelem terén: az egyetemi numerus clausus bevezetése. A har­madik pedig a földreform volt, amit utólag so­kat bíráltak s aminek lebonyolításában (me­lyet már nem ő végzett) — bizonyára történ­tek is hibák, — de végeredményben mégis több mint egy millió hold földet juttatott a kisemberek kezére.. E törvényalkotások isme­retében semmiesetre sem lehet kétség aziránt, hogy Teleki Pálban megvan a nagyszabású reformokhoz szükséges kezdeményező erő és bátorság. És van még egy érdekes epizód minisz­tersége idejéről, ami személyes bátorságának és fellépésének jellemző momentuma. Azok­ban az időkben még — frissen a forradalom hatása alatt — voltak ellenforradalmi külö­nítmények, melyeknek túlbuzgóságát egy ideig nem lehetett megfékezni. Teleki egyetlen nád­pálcával kezében ment fel a legfélelmetesebb különítmény főfészkébe, — s öt perc alatt feloszlatta az egész társaságot. Ügy látszik a nádpálcát azóta sem dobta el gróf Teleki Pál, mert abban a beszédében, melyben a kultuszminisztériumtól búcsút vett, ismét emlegette valamennyiünk gyermekkorá­nak ezt a nem éppen kellemes emlékét, beje­lentve, hogy a miniszterelnöknek nevelőnek is kell maradnia, aki szeretettel, de szükség esetén nádpálcával is végzi munkáját. »A vezető feladata, nevelői feladat is«, mondotta gróf Teleki Pál — és valóban alig van nagyobb feladat, amelyet a miniszter­elnök magáénak tekinthet, mint ez. Mennél súlyosabb feladatok várnak egy nemzetre — s a magyar nemzetre kétségkívül ilyen fel­adatok várnak — annál nehezebb, de annál fontosabb is a társadalom nevelése, gazdasági, erkölcsi és lelki erőinek maximumra való fel­fokozása az elvégzendő kötelességekhez. A magyar társadalomnak éreznie kell, hogy erre a nevelői munkára igen nagy szük­sége van, nemcsak a nemzet, hanem a saját érdekében is. »Magyar úton kell itt tartani a lelkeket abban a krízisben, amelyikben Európa I hajója dobálózik...« És ha magyar úton aka­| runk maradni, meg kell becsülni azt az eré­I lyes, irányító kezet, mely a magyar utat mu­j tatja. Városi közgyűlés. — 1939 február 23. — Pápa megyei város képviselőtestülete csütörtökön d. u. 3 órakor rendkívüli köz­gyűlést tartott, melyen a gyengélkedő polgár­mester helyett dr. Uzonyi Kálmán h. polgár­mester elnökölt. Napirend előtt a h. polgármester kegye­letes meleg szavakban emlékezett meg XI. Piusz pápa, a béke pápájának elhunytáról és méltatta nagy egyéniségét és apostoli munká­ját. A kegyeletes megemlékezést a közgyűlés tagjai állva hallgatták végig. Ugyancsak a napirend előtt bejelentette a h. polgármester, hogy a Kormányzó a ma­gyar Felvidék visszacsatolása alkalmából hozzá küldött üdvözlő táviratért kabinet irodája út­ján köszönetét fejezte ki. Ugyancsak megkö­szönték Beregszász, Kassa, Komárom, Léva, Losonc, Munkács és Ungvár városok is a ne­kik küldött üdvözletet. Jelentést tett ezután a felsőbb hatóságok által jóváhagyott közgyűlési határozatokról. Ezután dr. Tomor Dezső olvasta fel Ha­muth János polgármesternek a város mult évi helyzetéről szóló jelentését. A ,nagy munka­teljesítményről tanúskodó jelentést jövő szá­munkban közölni fogjuk. Áttérve a napirendre, annak első tárgya­ként a pápa—bánhidai vasút igazgatósági tag­sági tiszteletdíjat a polgármesternek kiutal­ták. A VIII—IX. fiz. osztályba sorozott tiszt­viselők részére az állami rendelkezéssel meg­állapított korpótlékot kiutalták. A vagyonvált­ságföldeken gyakorolható vadászati jogot az Esterházy hitbizományi uradalomnak adták ki. Elfogadták a polgármester javaslatát a Zim­mermann-utcai községi óvoda udvarán 13.000 P költséggel építendő második gyermekmen­hely tárgyában. A költségeket a belügyminisz­térium fedezi. A Szalmavári Kovács János ut­cán levő és házhelyekre parcellázott Máday­telek [H-ölenkénti árát (útépítés, víztelenítés stb. beszámításával) dr. Csarmasz Ferenc hozzászólása után 13 pengő 50 fillérben álla­pították meg. Elhatározták, hogy a volt női kórház épületét 9000 P költséggel restaurál­ják, ha azt a csendőrség laktanya és szárny­parancsnokság részére 2600 P évi bérért ki­veszi. Az irgalmas-rend kórházának fertőző osz­tállyal leendő kibővítése céljaira dr. Domon­kos Géza tiszti orvos felvilágosításai után 10 év alatt törlesztendő 25.000 P építési költ­séget megszavaztak, ha az építkezéshez a belügyminisztérium is ugyanekkora összeggel hozzájárul. A repülőtér Nagygyimót község­hez tartozó részének Pápa város területéhez leendő csatolását kérik a belügyminisztertől. A bizottságokban megüresedett tagsági helyekre a következőket választották meg: Állandó választmány: dr. Csarmasz Ferenc, Küttel Nándor, Fa László. Jogügyi bizottság: dr. Csarmasz Ferenc. Pénzügyi és gazdasági bizottság: dr. Adorján Gyula. Községi iskola­szék: Kende Béla. Árvaszéki kültagok: Mei­zer János. Villamosüzem ellenőrző bizottság: dr. Tóth István, vitéz Draskóczy István. Üzem­bizottság: Kardos Henrik. Vízügyi bizottság: dr. Scheiber Jenő, vitéz Hevessy József. Ipari, kereskedelmi és gyári bizottság: Kunt János, Vass Gyula, Mika Béla. Kijelölő vá­lasztmány: vitéz Karcsay Béla.

Next

/
Thumbnails
Contents