Pápai Hírlap – XXXVI. évfolyam – 1939.

1939-02-25 / 8. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Vitéz Gömbös Gyula (Liget) utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 1178. — Kiadóhivatal U60. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, Főiskolai könyvnyomda. Hirdetések — tarifa szerint — felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A pécsi bál rendezősége védekező iratot bocsátott a nyilvánosság elé, amelynek bár minden egyes kijelentését természetesen fenntartással kell fogadnunk, legnagyobb fenntartást azonban ahhoz a részlethez kell csatolnunk, amiről nincs megemlékezés a nyilatkozatban. Mert arról, hogy vájjon volt-e meghivójuk a bálra az emerikánás ifjaknak, vagy sem (amit zárójelben megjegyezve olyan népi mulatságnál, aminő a pécsi »Gau-Ball in der svhwábischen Türkei«(!) volt, sehol a világon nem szoktak nagyon szigorúan venni), mondom, annál, hogy volt-e az illető ifjaknak meghívójuk vagy sem, mégis csak fontosabb volna tudni, hogy vájjon csakugyan ki voltak-e függesztve a bálteremben azok a magyar nemzeti szempontból kifogásolható felírások, amelyeknek eltávolítását a termet átengedő köri egyházi elnök követelte a rendezőségtől. Szerény véleményünk szerint ez a részlet a legfontosabb az egész ügyben. Mert népi mulatságot rendezni lehet, az ellen senki nem szólhat, lehet kizárólag nemzetiségi alapon is (bár ez csak legújabban kezd divatossá válni), de olyan felírásokat alkalmazni, amelyek »állam vagyunk az államban«-féle elv felé tendálnak, eltűrni semmi esetre sem lehet és ezt magyar hatóság büntetlenül tűrni nem is fogja. De nem fogja megengedni azt sem, hogy az ilyen, az államegység megalkotására vezető jelenségek továbbra elharapódzanak. A magyar nemzet — ezt állítjuk és fenntartjuk ismételten — mindig teljes polgári jogot adott minden nemzetiségnek, a német, a sváb népelem pedig szinte különleges jó sorsban élt és él ma is a magyar földön. Azt hisszük és teljes meggyőződéssel hisszük, hogy nem is annyiria a német ajkú néptömegek érzésvilága jut az ilyen jelenségekben kifejezésre, mint inkább egyes izgatás révén érvényesülni akaró agitátornak munkája és ennek eredménye nyilatkozik meg bennük. A demagógia úrrá lételét azonban meg fogja akadályozni a hatóságok erélyes és tapintatos eljárása, amelynek nyomán ismét helyre kell állnia annak a jó viszonynak, mely a németajkú lakosság és a magyar nép között mindig fennállt s amely minden gauballos törekvések ellenére tulajdonképen a mai napon is fennáll. G YO R GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. SZAM. ÓTA MINDIG CSAK JÓT AD. A társadalom nevelése. (y) A néhány nap, mely gróf Teleky Pál miniszterelnökké történt kinevezése óta eltelt, külső és belső viszonylatban egyaránt teljesen tisztázta a politikai helyzetet. Ami az elsőt illeti: a magyar kormányváltozásról megjelent sajtóközlemények teljes rokonszenvvel fogadták az új miniszterelnököt. Qróf Teleki Pál neve nagy tekintélyt reprezentál külföldön is. Emlékezetes mindenütt, hogy 1922ben a hatalmas angol birodalom őt kérte fel döntőbíróul a Törökországgal szemben fennállott mossuli kérdésben s páratlan szakértelme és páratlan bírói tevékenysége megbecsülést szerzett részére az egész világon. A brit birodalom részéről felkért döntőbírónak lenni nem kis dolog, — és különösen neim volt kis dolog abban az időben, amikor még Magyarországot egy fojtogató, ellenséges légkör örökre eltemetettnek hitte. Érthető, ha ilyen előzmények és emlékek után a 'külföld egyhangú véleménnyel nagy tudású és rendkívüli államférfit lát az új magyar miniszterelnökben. Természetes, ' hogy itthon is felelevenítődtek a személyével kapcsolatos emlékek és 17 évvel ezelőtti miniszterelnökségéhez fűződő alkotások. Teleki Pál miniszterelnökségéhez három nagy törvényes alkotás fűződik. Egy alkotmányjogi, amely a kormányzói jogkört terjesztette ki, illetve a kormányzó és az országgyűlés egymáshoz való viszonyát szabályozta. A másik törvényalkotás az első pozitív lépés volt a fajvédelem terén: az egyetemi numerus clausus bevezetése. A harmadik pedig a földreform volt, amit utólag sokat bíráltak s aminek lebonyolításában (melyet már nem ő végzett) — bizonyára történtek is hibák, — de végeredményben mégis több mint egy millió hold földet juttatott a kisemberek kezére.. E törvényalkotások ismeretében semmiesetre sem lehet kétség aziránt, hogy Teleki Pálban megvan a nagyszabású reformokhoz szükséges kezdeményező erő és bátorság. És van még egy érdekes epizód minisztersége idejéről, ami személyes bátorságának és fellépésének jellemző momentuma. Azokban az időkben még — frissen a forradalom hatása alatt — voltak ellenforradalmi különítmények, melyeknek túlbuzgóságát egy ideig nem lehetett megfékezni. Teleki egyetlen nádpálcával kezében ment fel a legfélelmetesebb különítmény főfészkébe, — s öt perc alatt feloszlatta az egész társaságot. Ügy látszik a nádpálcát azóta sem dobta el gróf Teleki Pál, mert abban a beszédében, melyben a kultuszminisztériumtól búcsút vett, ismét emlegette valamennyiünk gyermekkorának ezt a nem éppen kellemes emlékét, bejelentve, hogy a miniszterelnöknek nevelőnek is kell maradnia, aki szeretettel, de szükség esetén nádpálcával is végzi munkáját. »A vezető feladata, nevelői feladat is«, mondotta gróf Teleki Pál — és valóban alig van nagyobb feladat, amelyet a miniszterelnök magáénak tekinthet, mint ez. Mennél súlyosabb feladatok várnak egy nemzetre — s a magyar nemzetre kétségkívül ilyen feladatok várnak — annál nehezebb, de annál fontosabb is a társadalom nevelése, gazdasági, erkölcsi és lelki erőinek maximumra való felfokozása az elvégzendő kötelességekhez. A magyar társadalomnak éreznie kell, hogy erre a nevelői munkára igen nagy szüksége van, nemcsak a nemzet, hanem a saját érdekében is. »Magyar úton kell itt tartani a lelkeket abban a krízisben, amelyikben Európa I hajója dobálózik...« És ha magyar úton aka| runk maradni, meg kell becsülni azt az eréI lyes, irányító kezet, mely a magyar utat muj tatja. Városi közgyűlés. — 1939 február 23. — Pápa megyei város képviselőtestülete csütörtökön d. u. 3 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a gyengélkedő polgármester helyett dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester elnökölt. Napirend előtt a h. polgármester kegyeletes meleg szavakban emlékezett meg XI. Piusz pápa, a béke pápájának elhunytáról és méltatta nagy egyéniségét és apostoli munkáját. A kegyeletes megemlékezést a közgyűlés tagjai állva hallgatták végig. Ugyancsak a napirend előtt bejelentette a h. polgármester, hogy a Kormányzó a magyar Felvidék visszacsatolása alkalmából hozzá küldött üdvözlő táviratért kabinet irodája útján köszönetét fejezte ki. Ugyancsak megköszönték Beregszász, Kassa, Komárom, Léva, Losonc, Munkács és Ungvár városok is a nekik küldött üdvözletet. Jelentést tett ezután a felsőbb hatóságok által jóváhagyott közgyűlési határozatokról. Ezután dr. Tomor Dezső olvasta fel Hamuth János polgármesternek a város mult évi helyzetéről szóló jelentését. A ,nagy munkateljesítményről tanúskodó jelentést jövő számunkban közölni fogjuk. Áttérve a napirendre, annak első tárgyaként a pápa—bánhidai vasút igazgatósági tagsági tiszteletdíjat a polgármesternek kiutalták. A VIII—IX. fiz. osztályba sorozott tisztviselők részére az állami rendelkezéssel megállapított korpótlékot kiutalták. A vagyonváltságföldeken gyakorolható vadászati jogot az Esterházy hitbizományi uradalomnak adták ki. Elfogadták a polgármester javaslatát a Zimmermann-utcai községi óvoda udvarán 13.000 P költséggel építendő második gyermekmenhely tárgyában. A költségeket a belügyminisztérium fedezi. A Szalmavári Kovács János utcán levő és házhelyekre parcellázott Mádaytelek [H-ölenkénti árát (útépítés, víztelenítés stb. beszámításával) dr. Csarmasz Ferenc hozzászólása után 13 pengő 50 fillérben állapították meg. Elhatározták, hogy a volt női kórház épületét 9000 P költséggel restaurálják, ha azt a csendőrség laktanya és szárnyparancsnokság részére 2600 P évi bérért kiveszi. Az irgalmas-rend kórházának fertőző osztállyal leendő kibővítése céljaira dr. Domonkos Géza tiszti orvos felvilágosításai után 10 év alatt törlesztendő 25.000 P építési költséget megszavaztak, ha az építkezéshez a belügyminisztérium is ugyanekkora összeggel hozzájárul. A repülőtér Nagygyimót községhez tartozó részének Pápa város területéhez leendő csatolását kérik a belügyminisztertől. A bizottságokban megüresedett tagsági helyekre a következőket választották meg: Állandó választmány: dr. Csarmasz Ferenc, Küttel Nándor, Fa László. Jogügyi bizottság: dr. Csarmasz Ferenc. Pénzügyi és gazdasági bizottság: dr. Adorján Gyula. Községi iskolaszék: Kende Béla. Árvaszéki kültagok: Meizer János. Villamosüzem ellenőrző bizottság: dr. Tóth István, vitéz Draskóczy István. Üzembizottság: Kardos Henrik. Vízügyi bizottság: dr. Scheiber Jenő, vitéz Hevessy József. Ipari, kereskedelmi és gyári bizottság: Kunt János, Vass Gyula, Mika Béla. Kijelölő választmány: vitéz Karcsay Béla.