Pápai Hírlap – XXXVI. évfolyam – 1939.
1939-02-18 / 7. szám
MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség: Vitéz Gömbös Gyula (Liget) utca 6. szám Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 1178. — Kiadóhivatal 1160. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, Főiskolai könyvnyomda. Hirdetések — tarifa szerint — felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Részvét a szeretet virága, igazi részvét csak igaz szívből fakadhat. Aki maga nem gyakorolta a szeretet munkáját, akit nem indított meg szive mélyéig a gyász, a szenvedések látása, annak a részvéte csupán üres szavaknak fitogtatása, annak részvéte nyomán nem fakadhat megkönnyebbülés, enyhülés. Pedig ilyen részvétre, ilyen jellegű részvétnyilvánításra •elég gyakran mutat példát az élet, illedelmes köntösbe burkolt alakjaként a hideg közönynek. Ámde arra, amit az egész világ által méltán meggyászolt pápa elhunyta alkalmából Negrin a spanyol föld feletti ingadozó hatalmához még mindig görcsösen ragaszkodó vörös elnök e téren ország-világnak bemutatott, az túlmegy mindazon, amit valaha a lélektelen hipokritaságnak, az álcázott gonoszságnak terén produkáltak. Az az ember, akinek terrrorcsapatai ezer és ezer lelkészt, szerzetest és apácát mészároltak le, s akinek kezét szentcélú épületek százainak felégetése terheli, fogja magát és részvétét nyilvánítja annak a pápának elhunyta alkalmából, akinek legmarcangolóbb kínt éppen ezek a cselekmények, éppen ő okozta. Béke volt a Megdicsőiiltnek egyetlen és legfőbb életcélja, e szóval szállt lelke is az Örökkévalóságba s most az, akit nem harcban (legyen bár testvérharc, de egyenlő fegyverekkel vivott harcban), hanem ártatlan emberekkel, Isten felkentjével szemben elkövetett gyilkolások özöne terhel, közeledik szentségtörő módon, a béke szavával hóhérajkán, a béke apostolának ravatalához. Mással, mint a fuldoklónak a szalmaszálhoz való kapkodásával alig lehet megmagyarázni ezt a világraszólóan botrányos részvétnyilvánítást. Cifrább komédiát keveset játszottak még el nagy nyilvánosság előtt, mint amilyennel Volosinék ennek a hétnek elején a » független Ukrajnát« megalakították. A nagy nyilvánosság egyáltalán nem alterálta a szegény kárpátoroszok mai urait abban, amit véghezvinni akartak és a legszemérmetlenebb pléhpofával véghez is vittek. Hogy aztán a függetlenség kimondását célzó farsangi játék (után, amelynek egyes részletei ugyan durva terrorrá is eltorzultak, hogyan fog festeni Ukrajna kivívott, helyesebben kiszélhámoskodott függetlensége, annak Prhala tábornok a (megmondhatója, aki minden tiltakozás, sőt az ellene elkövetett merénylet ellenére is ma a cseh katonaság és karhatalom segítségével a tényleges hatalmat gyakorolja nemcsak a nép, de a néppel 'együtt saját miniszterelnöke felett is. Hatalma, az hiszen van, de pénze — annál kevesebb. A munka- és kenyérnélküliség lett úrrá az egész Kárpátalján. Tévedés azt hinni, hogy ezt csak mi irjuk, akiknek nemcsak történeti jogunk van az Erdős Kárpátok népével, Rákóczi »gens fidelissima«-jával törődni. így látja, így tudja ezt az egész európai közvélemény, részvét is meg-megnyilvánul a nép szerencsétlensége, a bitorlók zsarnokságával szemben. De ez a részvét nem megy annyira, hogy tényleges segítséggé fejlődnék ki. Talán a Ruténföld prágai fogságból most kiszabadult igazi vezérének, Bródy Andrásnak kálváriajárása is azoknak az eseményeknek teljes feltárása, amelyek a jelenlegi lehetetlen helyzetet megelőzték, fogja végleg felnyitni a rendcsinálásra illetve a rendcsinálás megengedésére hivatottaknak szemét. VILLANYERŐVEL minden szinre újjáfestem régi kopott cipőjét és retiküljét, aranyra, ezüstre is. Hó- és sárcipöjét barnára, feketére. G mr m i *v •» • yori borondos Pápa, Kossuth Lajos utca 22. szám. Kormány változás. ! Egyházkerületi közgyűlés. Mikor e sorokat irjuk, Teleki Pál gróf, Magyarország új miniszterelnöke és kormányának tagjai a budai királyi palotában a Kormányzó kezébe éppen leteszik a hivatali esküt, amellyel magukat a haza hűséges szolgálatára elkötelezik. A kormányválság tehát, amiyen váratlanul jött, olyan gyorsan be is fejeződött. Kormányzónk előrelátása nem engedte az országot egy hosszantartó válság izgalmának kitenni, megbízatását 24 órán belül megadta s ezzel annyiszor megcsodált bölcseségének adta ismét tanújelét. A kormányváltozás — mint ahogy azt Teleki Pál gróf a Nemzeti Egység pártjának tegnapi értekezletén bejelentette — nem hoz rendszerváltozást. Az új kormány úgy külpolitikai, mint belpolitikai téren vitéz Imrédy Béla munkáját kivánja folytatni. Külpolitikai téren tehát fenn akarja tartani a bevált baráti kapcsolatokat és az európai béke szellemében haladva, mindtöbbet akar elérni az ország tekintélyének és nagyságának biztosítása érdekében. Aki visszagondol arra a jelentős szerepre, amelyet Teleki Pál gróf, mint egyik magyar fődelegátus a Felvidék visszacsatolása körüli harcokban vitt, az tisztában lesz vele, hogy alig képzelhető alkalmasabb egyén e munkának a kormány élén való eredményes elvégzésére. A belpolitikai mezőn a népi, a nemzeti reformpolitika okos, céltudatos, nyugodt megvalósítása vár reá. Hisszük, hogy a parlamentben meg lesz a kellő készség e munka támogatására, s hogy a tárgyalások légkörét nem fogják személyes ellentétek megzavarni, hanem az érvek fegyverével megvívott viták után lehet üdvös törvényeket hozni, amelyek biztosíthatják az annyit emlegetett, anynyira várt szociálisabb és boldogabb magyar jövőt. Nagy szükség van erre a nyugodt légkörre annál is inkább, mert éppen a közelmúlt egyes jelenségei azt mutatták, hogy bizonyos tényezők a demagógia eszközeivel dolgozva, még erőszakos módoktól sem riadnak vissza csak azért, hogy az ország rendjét és nyugalmát megzavarva, esetleg felforgatva, a maguk hatalmi céljukat elérjék. Teleki Pál gróf nagy tapasztalati, kipróbált államférfiúi tudása, hisszük, hogy biztos kézzel fogja vezetni az országot azon az úton, amely okos mérséklettel, megrázkódtatás nélkül való hahaladással visz el a néptömegek emberi megélhetéséhez s ezzel az egész magyar- nemzet boldogságához és szebb jövőjéhez. — 1939 február 16. — A dunántúli református egyházkerület e héten csütörtökön városunkban rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a közgyűlés igen sok egyházi és világi tagja volt jelen. Vendégként jelent meg a közgyűlésen Sörös Béla dunáninneni ref. püspök, mig a szintén meghívott Szilassy Béla dunáninneni főgondnok államtitkárt a politikai események akadályoztak meg a közgyűlésen való megjelenésben, Ézsaiás prófétának a foglyok megszabadulásáról szóló igéjének felolvasása után Medgyasszay Vince püspök gyönyörű imában emelte fel a lelkeket az Ég urához, aki eddig segítségünkre volt s akinek további segítségéért^ minden magyar testvérünk megszabadulásáért alázatos szívvel könyörgünk. Dr. Balogh Jenő v. b. t. t., egyházkerületi főgondnok megnyitó beszédében megemlékezett a négy hónap eltelte óta lefolyt történeti eseményekről, a Felvidék visszacsatolásáról és meleg szavakkal üdvözölte Sörös Béla püspököt. Majd a közélet kérdéseire térve át a református egyház mindenkor is teljesített hivatását hangsúlyozta a föld népének jobb sorsra juttatása terén. Sörös Béla püspök az egész Felvidék református magyarjainak nevében köszönte meg az üdvözlést. Nem vendégként, de testvérként jött ebbe a terembe, ahol a magyar történelem levegője lengi körül s ahova az u. n. felvidéki lélekként az emberi alázatosságot és keresztyéni hűséget fogják magukkal hozni, i Sörös püspök válaszát lelkes ovációval fo! gadták. Napirend előtt a főgondnok indítványára táviratilag üdvözölték Horthy Miklós kormányzót. A napirend összes pontjait Győry Elemér egyházkerületi lelkészi főjegyző referálta. Első pontként igazolták a március l-jén összeülő törvénvhozó zsinatra megválasztott tagokat. A megválasztottak névsora: Lelkészi rendes: Sörös Béla., Szűcs József, Lőke Károly, Fülöp József, Halka Sándor, Győry Elemér, Jakab Áron. Lelkészi pót: Szabó Báliint v plé Sándor,. Izsák Aladár, Bakó Lajos, Miklós Géza, Besse Lajos, Soós Károly. Világi rendes: Dr. Szilassy Béla, dr. Szász Károly, dr. Darányi Kálmán, Csajáthy Károly, dr. JókayIhász Miklós, Nagy Sándor, Huszár Aladár. Világi pót: Dr. Baranyay Dezső, dr. Fodor Vilmos, Thaly Dezső, Kovács Gyula, dr. Hegedűs Lóránt, dr. Matolcsy Sándor, dr. Nagy Béla. Főiskolai rendes: Dr. Pongrácz József. Főiskolai, pót: Dr. Tóth Endre. Gimnáziumi rendes: Fejes Zsigmond. Gimnáziumi pót: Dr. Bene Kálmán. Népiskolai rendes: Vitéz Szalóky Lajos, Győrffy Lajos. Népiskolai pót: Rácz Lajos, Tarczy Zoltán. Thaly Kálmánnak, a nagy történetírónak, a volt pápai diáknak emlékét születése 100-ik évfordulója alkalmából jegyzőkönyvben örökítették meg. — A pápai áll. tanítóképzőbe járó ref. vallású tanítójelöltek segélyét évi 500 P-vel felemelték. A kerületi könyvelő illetményeit és nyugdíjjogosultságát rendezték. — A Losoncról átjött 15 theologus részére 1200 P segélyt szavaztak meg. A kerületi gyűlést megelőzőleg Ólé Sándor és dr. Jókay-Ihász Miklós együttes elnöklésével a főiskolai igazgató-tanács intézte el az időszerű ügyeket. A gyűlés befejezése után pedig a bíróság tárgyalt le két ügyet. A gyűlés tagjai d. u. 2 órakor a konviktuson közös ebéden vettek részt, s ezután a délutáni vonatokkal elutaztak városunkból.