Pápai Hírlap – XXXVI. évfolyam – 1939.

1939-02-18 / 7. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség: Vitéz Gömbös Gyula (Liget) utca 6. szám Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 1178. — Kiadóhivatal 1160. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, Főiskolai könyvnyomda. Hirdetések — tarifa szerint — felvétetnek a kiadó­hivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Részvét a szeretet virága, igazi részvét csak igaz szívből fakadhat. Aki maga nem gyakorolta a szeretet munkáját, akit nem indí­tott meg szive mélyéig a gyász, a szenvedések látása, annak a részvéte csupán üres szavaknak fitogtatása, annak részvéte nyomán nem fakad­hat megkönnyebbülés, enyhülés. Pedig ilyen részvétre, ilyen jellegű részvétnyilvánításra •elég gyakran mutat példát az élet, illedel­mes köntösbe burkolt alakjaként a hideg kö­zönynek. Ámde arra, amit az egész világ által méltán meggyászolt pápa elhunyta alkalmából Negrin a spanyol föld feletti ingadozó hatal­mához még mindig görcsösen ragaszkodó vö­rös elnök e téren ország-világnak bemutatott, az túlmegy mindazon, amit valaha a lélek­telen hipokritaságnak, az álcázott gonoszság­nak terén produkáltak. Az az ember, akinek terrrorcsapatai ezer és ezer lelkészt, szerzetest és apácát mészároltak le, s akinek kezét szentcélú épületek százainak felégetése terheli, fogja magát és részvétét nyilvánítja annak a pápának elhunyta alkalmából, akinek legmar­cangolóbb kínt éppen ezek a cselekmények, éppen ő okozta. Béke volt a Megdicsőiiltnek egyetlen és legfőbb életcélja, e szóval szállt lelke is az Örökkévalóságba s most az, akit nem harcban (legyen bár testvérharc, de egyenlő fegyverekkel vivott harcban), hanem ártatlan emberekkel, Isten felkentjével szemben elkö­vetett gyilkolások özöne terhel, közeledik szentségtörő módon, a béke szavával hóhéraj­kán, a béke apostolának ravatalához. Mással, mint a fuldoklónak a szalmaszálhoz való kap­kodásával alig lehet megmagyarázni ezt a vi­lágraszólóan botrányos részvétnyilvánítást. Cifrább komédiát keveset játszottak még el nagy nyilvánosság előtt, mint amilyennel Volosinék ennek a hétnek elején a » független Ukrajnát« megalakították. A nagy nyilvános­ság egyáltalán nem alterálta a szegény kár­pátoroszok mai urait abban, amit véghezvinni akartak és a legszemérmetlenebb pléhpofá­val véghez is vittek. Hogy aztán a független­ség kimondását célzó farsangi játék (után, amelynek egyes részletei ugyan durva terrorrá is eltorzultak, hogyan fog festeni Ukrajna ki­vívott, helyesebben kiszélhámoskodott függet­lensége, annak Prhala tábornok a (megmondha­tója, aki minden tiltakozás, sőt az ellene elkö­vetett merénylet ellenére is ma a cseh katonaság és karhatalom segítségével a tényleges hatal­mat gyakorolja nemcsak a nép, de a néppel 'együtt saját miniszterelnöke felett is. Ha­talma, az hiszen van, de pénze — annál ke­vesebb. A munka- és kenyérnélküliség lett úrrá az egész Kárpátalján. Tévedés azt hinni, hogy ezt csak mi irjuk, akiknek nemcsak tör­téneti jogunk van az Erdős Kárpátok népével, Rákóczi »gens fidelissima«-jával törődni. így látja, így tudja ezt az egész európai közvéle­mény, részvét is meg-megnyilvánul a nép sze­rencsétlensége, a bitorlók zsarnokságával szem­ben. De ez a részvét nem megy annyira, hogy tényleges segítséggé fejlődnék ki. Talán a Ruténföld prágai fogságból most kiszabadult igazi vezérének, Bródy Andrásnak kálváriajá­rása is azoknak az eseményeknek teljes fel­tárása, amelyek a jelenlegi lehetetlen helyze­tet megelőzték, fogja végleg felnyitni a rend­csinálásra illetve a rendcsinálás megengedé­sére hivatottaknak szemét. VILLANYERŐVEL minden szinre újjáfestem régi kopott cipőjét és retiküljét, aranyra, ezüstre is. Hó- és sár­cipöjét barnára, feketére. G mr m i *v •» • yori borondos Pápa, Kossuth Lajos utca 22. szám. Kormány változás. ! Egyházkerületi közgyűlés. Mikor e sorokat irjuk, Teleki Pál gróf, Magyarország új miniszterelnöke és kormányának tagjai a budai királyi pa­lotában a Kormányzó kezébe éppen le­teszik a hivatali esküt, amellyel ma­gukat a haza hűséges szolgálatára el­kötelezik. A kormányválság tehát, amiyen vá­ratlanul jött, olyan gyorsan be is fejező­dött. Kormányzónk előrelátása nem en­gedte az országot egy hosszantartó válság izgalmának kitenni, megbízatását 24 órán belül megadta s ezzel annyiszor meg­csodált bölcseségének adta ismét tanú­jelét. A kormányváltozás — mint ahogy azt Teleki Pál gróf a Nemzeti Egység pártjának tegnapi értekezletén bejelentette — nem hoz rendszerváltozást. Az új kormány úgy külpolitikai, mint bel­politikai téren vitéz Imrédy Béla mun­káját kivánja folytatni. Külpolitikai téren tehát fenn akarja tartani a bevált baráti kapcsolatokat és az európai béke szellemében haladva, mindtöbbet akar elérni az ország tekin­télyének és nagyságának biztosítása ér­dekében. Aki visszagondol arra a jelentős szerepre, amelyet Teleki Pál gróf, mint egyik magyar fődelegátus a Felvidék visszacsatolása körüli harcokban vitt, az tisztában lesz vele, hogy alig képzel­hető alkalmasabb egyén e munkának a kormány élén való eredményes elvég­zésére. A belpolitikai mezőn a népi, a nem­zeti reformpolitika okos, céltudatos, nyu­godt megvalósítása vár reá. Hisszük, hogy a parlamentben meg lesz a kellő készség e munka támogatására, s hogy a tárgyalások légkörét nem fogják sze­mélyes ellentétek megzavarni, hanem az érvek fegyverével megvívott viták után lehet üdvös törvényeket hozni, amelyek biztosíthatják az annyit emlegetett, any­nyira várt szociálisabb és boldogabb ma­gyar jövőt. Nagy szükség van erre a nyugodt légkörre annál is inkább, mert éppen a közelmúlt egyes jelenségei azt mutatták, hogy bizonyos tényezők a demagógia eszközeivel dolgozva, még erőszakos mó­doktól sem riadnak vissza csak azért, hogy az ország rendjét és nyugalmát megzavarva, esetleg felforgatva, a maguk hatalmi céljukat elérjék. Teleki Pál gróf nagy tapasztalati, kipróbált államférfiúi tudása, hisszük, hogy biztos kézzel fogja vezetni az or­szágot azon az úton, amely okos mér­séklettel, megrázkódtatás nélkül való ha­haladással visz el a néptömegek emberi megélhetéséhez s ezzel az egész ma­gyar- nemzet boldogságához és szebb jövőjéhez. — 1939 február 16. — A dunántúli református egyházkerület e héten csütörtökön városunkban rendkívüli köz­gyűlést tartott, melyen a közgyűlés igen sok egyházi és világi tagja volt jelen. Vendég­ként jelent meg a közgyűlésen Sörös Béla dunáninneni ref. püspök, mig a szintén meg­hívott Szilassy Béla dunáninneni főgondnok államtitkárt a politikai események akadályoz­tak meg a közgyűlésen való megjelenésben, Ézsaiás prófétának a foglyok megszaba­dulásáról szóló igéjének felolvasása után Med­gyasszay Vince püspök gyönyörű imában emelte fel a lelkeket az Ég urához, aki eddig segítsé­günkre volt s akinek további segítségéért^ minden magyar testvérünk megszabadulásáért alázatos szívvel könyörgünk. Dr. Balogh Jenő v. b. t. t., egyházkerületi főgondnok megnyitó beszédében megemléke­zett a négy hónap eltelte óta lefolyt történeti eseményekről, a Felvidék visszacsatolásáról és meleg szavakkal üdvözölte Sörös Béla püspö­köt. Majd a közélet kérdéseire térve át a re­formátus egyház mindenkor is teljesített hiva­tását hangsúlyozta a föld népének jobb sorsra juttatása terén. Sörös Béla püspök az egész Felvidék református magyarjainak nevében köszönte meg az üdvözlést. Nem vendégként, de test­vérként jött ebbe a terembe, ahol a magyar történelem levegője lengi körül s ahova az u. n. felvidéki lélekként az emberi alázatosságot és keresztyéni hűséget fogják magukkal hozni, i Sörös püspök válaszát lelkes ovációval fo­! gadták. Napirend előtt a főgondnok indítványára táviratilag üdvözölték Horthy Miklós kor­mányzót. A napirend összes pontjait Győry Elemér egyházkerületi lelkészi főjegyző referálta. Első pontként igazolták a március l-jén összeülő törvénvhozó zsinatra megválasztott tagokat. A megválasztottak névsora: Lelkészi ren­des: Sörös Béla., Szűcs József, Lőke Károly, Fülöp József, Halka Sándor, Győry Elemér, Jakab Áron. Lelkészi pót: Szabó Báliint v plé Sándor,. Izsák Aladár, Bakó Lajos, Miklós Géza, Besse Lajos, Soós Károly. Világi ren­des: Dr. Szilassy Béla, dr. Szász Károly, dr. Darányi Kálmán, Csajáthy Károly, dr. Jókay­Ihász Miklós, Nagy Sándor, Huszár Aladár. Világi pót: Dr. Baranyay Dezső, dr. Fodor Vilmos, Thaly Dezső, Kovács Gyula, dr. He­gedűs Lóránt, dr. Matolcsy Sándor, dr. Nagy Béla. Főiskolai rendes: Dr. Pongrácz József. Főiskolai, pót: Dr. Tóth Endre. Gimnáziumi rendes: Fejes Zsigmond. Gimnáziumi pót: Dr. Bene Kálmán. Népiskolai rendes: Vitéz Szalóky Lajos, Győrffy Lajos. Népiskolai pót: Rácz Lajos, Tarczy Zoltán. Thaly Kálmánnak, a nagy történetírónak, a volt pápai diáknak emlékét születése 100-ik évfordulója alkalmából jegyzőkönyvben örö­kítették meg. — A pápai áll. tanítóképzőbe járó ref. vallású tanítójelöltek segélyét évi 500 P-vel felemelték. A kerületi könyvelő illet­ményeit és nyugdíjjogosultságát rendezték. — A Losoncról átjött 15 theologus részére 1200 P segélyt szavaztak meg. A kerületi gyűlést megelőzőleg Ólé Sán­dor és dr. Jókay-Ihász Miklós együttes el­nöklésével a főiskolai igazgató-tanács intézte el az időszerű ügyeket. A gyűlés befejezése után pedig a bíróság tárgyalt le két ügyet. A gyűlés tagjai d. u. 2 órakor a konvik­tuson közös ebéden vettek részt, s ezután a délutáni vonatokkal elutaztak városunkból.

Next

/
Thumbnails
Contents