Pápai Hírlap – XXXVI. évfolyam – 1939.

1939-02-11 / 6. szám

Használja ki a kedvező alkalmat! Most vegyen bútort Kopstein Butorházhan Leszállítóit leltári árak! Modern dió teljes hálószoba berendezés 290 P Szavatolt minőségben. Egy ifjú diákról van szó. S kettőt minden­esetre megállapíthatunk belőle, először, hogy az ifjú Thaly Kálmán, a pápai diák, itteni diákévei alatt megmutatta azt, hogy képessége van al­koltni s megmutatta nagy szorgalmát is, másod­szor, hogy nem mindenkinél lehet diákkori in­dulásából következtetni későbbi útjára, mert Thalynak pl. tanárai s bírálói egyaránt szép jövőt jósoltak a költészet terén. S amikor 1856 őszén itt hagyja Pápát s elmegy theologusnak Pestre, ambicionálja is a költészetet. Versei egyre-másra jelennek meg folyóiratokban s emlék­könyvekben és önálló kötetekben is. — S hogy az irodalomszeretete mennyire Pápához kötötte, bizonyítja, hogy négy év múlva ide akart jönni a pápai főiskola irodalom-tanárának, amint erről Nagy Mihály superintendenshez 1860-ban irott levele bizonyságul szolgál. Pápára nem jöhetett, a pesti ref. gimnázium tanára lett s ott művelte tovább a költészetet. Mindaddig, míg néhány év múlva, sok-sok befelé nézése után megtalálta igazi önmagát, igazi rendeltetését, ahol képes­sége és szorgalma olyan területet tárt fel előtte, ahol valóban nagyot és maradandót alkothatott! A magyar történelem s Rákóczi korának buvár­lása s müvelése volt ez a terület. És lemond tanári állásáról, hogy e területen teljesen sza­badon dolgozhassák. S általában a magyar tör­ténelemnek kevés olyan szorgalmú s szerencsés művelője volt mint ő, a kuruc-korszakban pedig a legnagyobb — ha ugyan nem az egyetlen! E ponton hadd utaljak még egyszer képző­társasági szereplésére. Még 1855-ben egyik gyűlésen Kovács József bírálta egyik versét s megdicsérte azt, amelynek címe volt „Rákóczi búcsúja" — mely azonban „politicai színezete miatt érdemkönyvön kívülinek nyilváníttatott". A vers úgy látszik végleg eltűnt. — De jól esik a képzeletnek arra gondolni, hogy talán ez volt az első lobbanás, mely a messze jövő útjára világított — de még messze volt az az út, egy fény lobbanás ekkor még nem világíthatta be, nem láthatta meg azt itt. De a szikra már Pápán éledett, hogy két évtized múlva hatalmas, el nem oltható lánggal fellobogjon s vigye az egykori pápai diákot a nagy fejedelem nyomába, hogy keresse, kutassa s hozza haza Rodostó­ból a drága hamvakat. Thaly Kálmán haza hozta Rákóczi hamvait s azok most 20 év rabsága után megint szabad földben pihennek. De Thaly Kálmán, a nagy fejedelem e hűséges Íródeákja hamvai ma osztoznak az első Íródeák Mikes Kelemen hamvainak sorsában. Ezek messze, a Márvány tenger partján pihen­nek, Thaly hamvai pedig Pozsonyban, ahol év­tizedeken át lakott s dolgozott. Pozsonyban, mely még mindig rabságban sínylődik. De hallom zendülni az új kuruc dalt: Meg­virrad még valaha! És hiszem, hogy jön még idő, mikor az ő hamvai felett is szabad lesz a föld. (Vége.) Selyemből, szövetből, gobleinből rendelésre készítek retikült és útitáskát. Győri Bőröndös Pápa, Kossuth Lajos utca 22. szám. Trianon bukása. Kötelező katonaszolgálat. A képviselőházba benyújtott honvédelmi javaslat törvényerőre emelkedett. Ezzel a Tria­nonban reánk kényszerített 20 éves katonai megkötöttség után teszünk pontot. Megszaba­dultunk formailag is attól, hogy zsoldos had­sereget kelljen tartanunk és kimondhatjuk a hadkiegészítés egyetlen korszerű rendszerét, az általános védkötelezettséget. A nemzet szempontjából ennek a rend­szerváltozásnak felbecsülhetetlen jelentősége van. A zsoldos hadsereg rendszerével világ­háborús ellenségeink katonailag akarták tönkre­tenni az országot. Az állam véderőrendszeré­nek ugyanis az állam védképessége szempont­jából döntő kihatása van. Háborúban az erő­sebb győz. Akinek nagyobb a hadserege. A hadsereget azonban már békében ki kell ké­pezni. Az a mód, ahqgy a polgári lakosságot az állam a hadsereg számára igénybeveszi, rendszer kérdése. Általában három jellemző véderőrendszer­ről beszélhetünk. Az általános védkötelezett­ségről, a zsoldos rendszerről és a milic rend­szerről. Az általános védkötelezettség lényege, hogy az állam minden testileg alkalmas polgá­rát katonai szolgálatra kötelezi. A zsoldos rendszernél a hadsereg toborzás útján, önként jelentkezőkből nyer kiegészítést. A miliciánál állandó fegyverben álló hadsereg nincs. A fegyverforgató férfilakosságot lakóhelyén ké­pezik ki, heti egy-két napon. E rendszerek közül toronymagasan emel­kedik ki az általános védkötelezettség nem­zetfenntartó jelentősége. Az általános védkö­telezettség mellett az ország minden épkézláb férfitagja katonaviselt és a békekeretek kiegé­szítésére bármely pillanatban fegyverbe hív­ható. Az ország tehát egy háború esetén teljes erőkifejtésre és a lehető legnagyobb hadsereg felállítására képes. Ezzel szemben a zsoldos hadseregnél csak a békében meglévő hivatá­sos hadsereg állhat rendelkezésre, miután ki­képzett embertartalék nincs. Egy zsoldos had­sereg mindig csak kicsi lehet. Ha akadna is egy nagy hadseregre való számú önként je­lentkező, aki hivatásának vállalná a katonasá­got, az államháztartás ;nem bírná el egy fize­tett zsoldosokból álló nagy hadsereget, de nem tarthatná el nagy hivatásos hadseregét sem, mert nem vonhatná el tartósan az ország férfilakosságát a gazdasági életből, a termelő békemunkától. Európában mindenütt általános védkötele­zettség van. Csak Svájc a kivétel. Ott mili­ciát tartanak fenn. Ezt Svájc különleges adott­ságai, katonai, politikai és földrajzi helyzete indokolja. A milícia csak kis egységek szük­ségszerű kiképzésére való. Ezért sehol máshol Európában nem állhatná meg helyét. Jól kiképzett, nagy hadsereget, komoly honvédelmet csak az általános katonai köte­lezettség révén lehet biztosítani. Ez felel meg leginkább a honvédelem érdekeinek, de ez fe­lel meg legjobban a nemzet erkölcsi és gaz­dasági érdekeinek is. Mert ez a rendszer nem­A Rákóczi-utca 21. számú házban háromszobás komfortos utcai lakás május l-re kiadó. csak a hadseregnek biztosít állandó kiképzett embertartalékot, hanem a nemzet lelkét és tár­sadalmát is katonává formálja. A katonaerköl­csökben való nevelés útján nemzetnevelő fel­adatot lát el. De emellett biztosítja az ország termelési rendjének folyamatosságát is, mert két-három évi tényleges szolgálat után vissza­juttatja a behivottakat a gazdasági élet vér­keringésébe. A katonai szolgálat tehát nem n^gterhe­lést jelent a nemzet és a társadalom számára, hanem népnevelési szempontból erkölcsi tőkét, honvédelmi szempontból pedig acélos biztosí­tékot a nemzet jövőjére. De nem érezheti tehernek az egyes ember sem ezt a kötelezettséget, mert minden egyéni önző érdeken felül mindenkiben benne kell, hogy éljen a meggyőződés és az a fanatikus hazaszeretetből fakadó felismerés, hogy ebben a hazában, ezen a földön csak akkor maradhat meg a magyar, ha érte áldozatokat is hoz. — A katonai szolgálat állampolgári kötelesség a nemzettel szemben. Az ország egészségvédelme. Az Országos Közegészségügyi Intézet je­lentése egészségvédelmi szervezetünk fejlődé­séről számol be. 1937-ben 50 új zöldkeresztes egészségvédelmi körzetet szerveztek meg s ezzel 107 újabb község kapcsolódott be az egészségvédelmi munkába, ami az előző évi­hez viszonyítva körülbelül 30 százalékos emel­kedésnek felel meg. Ezzel együtt 1937 végén 177 egészségvédelmi körzet volt, amelyhez 487 község tartozott. A 487 községből csak 435­ben látta el a Zöldkereszt az egészségvédelmi szolgálat minden ágát. 52-ben 'külön anya­és csecsemővédelmi szolgálat is működött, sőt olyan körzet is van, amelynek némely község­ben teljes zöldkeresztes szolgálat, másik köz­ségben pedig »vegyes« szolgálat van. Budapest 1,006.184 lakosa különböző szakgondozó in­tézmények útján gondozásban részesül, holott területén Zöldkeresztes egyáltalán nem mű­ködik. A jelentés adatai szerinti 12.632 gümőkó­rost tartottak gondozásban, ami a ^gondozott lakosság inem egészen egy százaléka. Ezen a területen 10.000 lakosra 13 gümős halott, 1 halottra viszont 8.1 gondozott esik. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a gümős bete­gek száma több, mint eddig hitték, főleg ha figyelembe vesszük, hogy nem minden gü­mős beteg jelentkezik a tanácsadáson és nem minden jelentkezett kerül gondozásba is. A fenti arányszámok lényegesen magasabbak, így egy gümős halottra legalább 10, de való­színűbb, hogy 12 beteg esik, a lakosságnak pedig kb. 1 és fél százaléka tuberkulotikus. Az orvosi tanácsadások száma 20.444 volt, amelyen 402.172 személy jelent meg, azaz a gondozott lakosságnak körülbelül egy­harmada. Az első ízben jelentkezett csecse­mőknek 34 százaléka, az 1—6 éves kisgyer­mekeknek 43 százaléka bizonyult betegnek. Ezt az arányt igen magasnak kell tartanunk, hisz ez a csecsemőknek egyharmada, 4 kis­gyermekeknek majdnem fele! A hatalmas mun­kát 387 orvos és 180 gondozónő végezte, a központi vezetés és irányítás pedig dr. Gaál András Kálmán egy. magántanár kezében van. A Kossuth-utcai Vas-házban háromszobás, hallos összkomfortos lakás május l-re, ugyanott üzlethelyiség azonnalra kiadó. Érdeklődni lehet Vas fatelepen, Szent István út 26. Telefon: 1157.

Next

/
Thumbnails
Contents