Pápai Hírlap – XXXVI. évfolyam – 1939.

1939-12-23 / 51. szám

HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON, Szerkesztőség: Levente-utca22. szám. Előfizetés V 4 évre 2 P. Egyes szám ára 20 f. A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Az ítélet Karácsonya Mi is lenne más, ez a mostani, mint azj »ítélet« Karácsonya! Imé, lángban áll körülöt­tünk a világ. Rettenet és iszonyat mindenfelé. A gyűlölet paroxismusa, amely 21 évvel ez­előtt a páriskörnyéki békeszerzőket foglyul ejtette, ránk zúdította a világháború drámá­jának az elsőnél is rémségesebb második fel­vonását: veszedelem az égen, a földön, a föld alátt, tengeren és vizben, mi,ntha az Apoka­lipszis hét angyala Isten haragjának hét po­harát ürítené ki ránk, egyik a földre, másik a tengerre ömölve, a harmadik a forrásokat mér­gezné meg, a negyedik a napot sötétítené el, az ötödik a Nagy fenevad ijesztő közelségét tenné láthatóvá, hogy a hatodikra kiszáradjon az élet minden forrása és a hetedik pohárra méreggel teljék meg még az »éltető« levegő is. És hallatszik a mindenséget megremegtető, szívbénító isteni harsona a menny templo­mának királyi székéből: meglett. Betölt aZ Isten ítélete, mint még soha, amióta ember él a földön. ítéletidő! Szokta mondani a magyar, ami­kor villámlik, dörög, hull a jég és tombol a vihar. Még a szoba biztonságából kitekintve is megremeg rá a szívünk, hát még ha künn a szabadban ér a veszedelem. A világháborúnak ebben a mostani alakjában az a szinte elvisel­hetetlen, hogy mindenki érzi a hatását. Mi ma­gyarok is érezzük a vihar szelét, látunk az ég alján komor, ijesztő felhőket, pedig a mi ^nyu­galmunkat egész Európa irigyli. Itt a vihar. Beteljesült a figyelmeztetés: »aki szelet vet, vihart arat«. »Szelet« vetünk. Gyűlölködünk és szívünk gonoszsága tömeggyilkosságban robban ki. A Sátán munkája a gyűlölet és Isten haragja zúg felettünk az ítéletben. Isten nem csúfoltathatik meg. Nem is lehet más az Ür születésének 1939-ik évfordulója, mint ítélet Karácsonya. Kibirjuk-e Isten ítéletét? Lesz-e erős hi­tünk megállani az Isten haragja idején? Lesz-e még új Karácsonya nemzetünknek és minő lesz majd az? Ki mondhatja meg a jövőt? Ahol ma büszke paloták, templomok törnek ég felé, nem omlik-e romokká minden kevélységünk? Ahol most magasba csap a vidámság lármája, nem kiálts majd túl minden zajt a jajszó? Ahol lüktet most az élet, nem üli-e meg" majd a halál némasága? Ahol bizalmas benső­ségben ülnek most a családtagok, nem lesz-e ott pusztaság, ahonnan mindenkit szétszór legymástól messze a vihar? Nem rémlátás okozta tépelődések ezek, hanem a legkomo­lyabb valóságok, hiszen épp a Dunántúl múltja beszél várromokról, elpusztult városokról s falvakról, egymás után gyorsan kihalt nemze­tekről s ami történt a múltban, még inkább megeshetik a jövőben. Most ugyan még távol íreng a föld, de könnyen megeshetik, hogy az jeladás, figyelmeztetés a mi számunkra a Gondviseléstől. Int az Isten az ítélet nyugtalan Karácso­nyán minden nemzetet, a magyart is és int téged is, aki e sorokat olvasod. Keresed az okot, ami ide juttatta a világot? Ha valóban meg akarod találni, vonulj a csendbe és vess számot a saját életeddel, hogy milyen az. Fi­gyeld meg vágyaidat, érzéseidet, céljaidat,, törekvésedet, de ebben a csendben halálos őszinteséggel felelj meg magadnak: tiszta-e a szíved a gyűlölettől, irigységtől, bosszúság­tól, pénz imádásától; szelíd és jó vagy-e családod minden tagjával szemben^ segíted-e a szegényt, felemeled-e az elesettet^ meg tudod-e tagadni magadat, ^amikor másnak ,az érdeke követeli tőled? Tudsz-e alázatos szívű Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda). lenni? Mondd el igazán: minden boldogta­lanságom forrása saját szívem tisztátalansága. Ezen kell változtatnom. És tégy fogadást, ko­molyabban, mint ahogy eddig tetted, életed megváltoztatására. Az ítélet Karácsonyán saját magadat Ítéld el és ne a y>világ rosszaságát« Állítsd oda bűnbaknak t hanem a magad mel­lét verve tarts szemlét. Gondold el v mi lesz itt, ha megváltozol s utánad megváltozik a családod, a barátod, ezek révén a szomszédaid, az utcád, a városod, majd szélesebb körben a vármegyéd, a nemzeted. Mi lesz itt, ha meg­indul egyszer igazi erővel ejry változási ra­igály s a mind jobban hatalmasodó ez a belső forradalom elpusztít mindent, ami igazságta­lan, gonosz és istentelen. Átváltozik egy nem­zet élete, csupán abból a kis kezdetből indulva ki, hogy te a r>szent estérne s annak csendjében ítéletet tartottál magad felett. A »béke« Karácsonyáról beszéltünk ed­dig, mert onnan felülről vártuk a kezdemé­nyezést. Próbáljuk meg most az »ítélet« Ka­rácsonyát és egyszer már magunkon kezdjük el; ,ne Isten közeledését várjuk, hanem mi kö­zeledjünk, Istenhez előbb. Üzenjünk szent há­borút a bennünk levő romlottságnak, égesse lelkünket a magunkkal szembeállás tüze s ha megindult ez a belső háború, nem hiába epe­kedünk Szabadító után, bizonnyal eljön a Szabadító és Orvos. így születik meg szived­ben a Megtartó Krisztus. Ilyen értelemben legyen most »ítéletes« Ka­rácsonyunk, hogy békességünk lehessen. Rácz Kálmán. igazságügyi államtitkár, orszgy. képviselő pápai választól között. Képviselőink az ősz folyamán valóban ál­dozatos buzgósággal járta pápai választókerü­lete községeit s azok legnagyobb részét meg­látogatva, felvilágosító megjegyzéseivel, kül­és belpolitikai viszonyaink ismertetésével s a legközelebbi teendők vázolásával nemcsak a nyugodt önbizalom érzését váltotta ki a fa­lusi magyarság lelkében, hanem a hősi ki­állás komoly készségét is azon esetre, ha azt nemzetünk biztonsága, hazánk jövője követeli. Most választókerülete központjának, Pápa vá­rosának szentelte tartózkodási idejét. De hang­súlyozzuk, hogy minden alkalommal, amikor választókerülete községeinek meglátogatására Pápára érkezett, — mindig szakított időt arra, hogy városunk lakosságának is lehetőleg ren­delkezésére álljon. Mostani látogatása egyene­sen városunknak szólt, hogy bensőségesebb kapcsolatot teremtsen itt is választói táborá­ban. Dr. Antal államtitkár folyó hó 17-én, va­sárnap délelőtt gyorsvonaton érkezett meg fe­leségével és dr. Ágh János min. osztálytaná­csos kíséretében; a vasúti állomáson a város közönsége nevében a polgármester és a MÉP vezetősége, élén vitéz Karcsay Bélával fo­gadta. A Magyar Élet Pártja vasárnap d. e. 11 órára inagy-választmányi ülést hirdetett, amelyen a meghívottak csaknem teljes szám­ban megjelentek. A gyűlésen vitéz Karcsay Béla elnök meleg szavakkal köszöntötte kép­viselőnket s kegyelettel emlékezett meg néhai dr. Darányi Kálmánról., továbbá néhai dr. Tóth Tihamér megyés püspökről., akik a magyar­ságért folytatott vívódó munkájuk közben ég­tek el s így valóban nemzetünk hősi halottaivá váltak. Majd dr. Antal István városunk és PÁPAI HITELBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Szerződéses viszonyban a Magyar Általános Hitelbankkal. Alapíttatott: 1878-ban. Távbeszélő: Igazgató 1136. Üzlethelyiség: 1114. Táviratcím: Hitelbank. HIRDETMÉNY. A Pápai Hitelbank Részvénytársaság 1940 január hó 1-én megnyitja XXVHK ÉVTÁRSULATI ÖNSEGÉLYZŐ-EGYLETÉT három és öl évi időtartammal részletenként és hetenként e cj y pengő befizetéssel. Ez a legkönnyebb és legkedveltebb módja a takarékosságnak, mert heti egy pengőt mindenki könnyen nélkülözhet, aki pedig kölcsönre szorul, minden heti egy pengős részletre 156, illetve 260 pengő kölcsönt igényelhet, mely a harmadik, illetve az ötödik év végén a heti betétekkel kiegyenlítést nyer, de közben is bármikor visszafizethető. Mindenki tetszése szerinti heti részletet jegyezhet. A betétek havi részletekben is fizethetők. A bank a résztvevőknek befizetéseik után a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámi­tolási kamatának megfelelő kamatot térít, a heti betétek alapján folyósított kölcsön után pedig a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatát 3 ü/o~^ a I meghaladó kamatot számít. Minden egyéb feltételre nézve készséggel ad kimerítő felvilágosítást a Pápai Hitelbank Részvénytársaság.

Next

/
Thumbnails
Contents