Pápai Hírlap – XXXVI. évfolyam – 1939.

1939-12-16 / 50. szám

HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Levente-utca22.szám. Felelős szerkesztő: Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám. Előfizetés V4 évre 2 P. Egyes szám ára 20 f. SÁNDOR PÁL. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. SÁNDOR PÁL. a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda). Karácsonyfák, Újra itt vannak. Megérkeztek. Ott sorakoznak ezrével a piactéren s mi boldog hittel, álmodozó lélekkel járunk közöttük. Nem tudunk szabadulni a kérdések özönétől, mely a lelkünk mélyéről feltör: honnan jöttek? mit hoztak? Sudár derekukkal, ölelésre nyúló tűlevelű karjaikkal egy héttel •ezelőtt talán még a Felvidék idegen impérium alatt lévő hegyoldalain, vagy Erdély bércein álmodoztak a magyar rónáról, a magyar népről, a magyar szabadságról!? Erdély negyven vagonnal indított útnak a fenyőtlen Magyarországba árucikk gyanánt karácsonyfát. Ezek a fák hazajöttek idegenből s mai itt vannak mint vendégek, mint követek. Az ott élő magyarságnak, az ott szenvedő testvéreinknek követei. Üdvözletet hoztak: fájdalmasat és reménnyel teljeset. Itt ontják illatukat, itt susognak titokzatos híreket, amelyeket csak mi értünk meg, itt zöldelnek kö^ zöttünk s hintik, hintegetik lelkünkbe a Szeretet, hit és remény boldogító érzéseit. Kínálják magukat, hogy fogadjuk házunkba a Szeretet ünnepére. Ezek a kis fák a kalmárnak: árucikk, a vevőnek: szimbólum, nekünk több: hit! Hit az igazság diadalában^ melyet odaát tudatlanul, de mindenesetre a Gondviselés rendelésére tán jobban előkészítenek és sürgetnek, mint itthon. Az erdélyi kérdés, melyre nagyhatalmak nem egyszer, újabban nyomatékosan is rámutattak, lassan, de biztosan — érik már. A karácsonyfák nagy utat tettek meg, hogy ezt elsusoghassák nekünk. Ők már itt vannak; haza jöttek. Vájjon mi mikor megyünk oda? Mikor adjuk vissza látogatásukat az erdélyi havasokon? Ha sem belenyugvást, sem megalkuvást, sem gyengeséget nem mutatunk ezután sem, akkor — nemsokára! (sp.) Hozzászólás az új mozgószinház elnevezéséhez. A Pápai Hírlap f. évi 48. számában »Corso-mozi — Deák mozgóképszinház« címmel adta kö^re a szerkesztőség Dr. K. B. levelét, melyben az új kultúrintézmény elnevezését kifogásolja. Ebben tökéletesen igaza van. Mi, akik nemcsak látogatóba jövünk Pápára, hamem állandóan szülővárosunk lakói vagyunk, már kezdettől fogva nem találtuk szerencsésnek az esténként vörös színben rikító és egyáltalán oda nem illő »Corso« nevet, ami mégcsak nincs is kiejtés szerint magyarosan írva. Azt azonban már nem osztom, hogy a feliratot a levélíró »memzetközi, semmitmondó és parvenü« jelzővel illeti, nem gondolván arra, hqgy a korzó francia eredetű szó, ami magyarul sétahelyet, felvonulást jelent. Ilyenformán a kaszinó szó is nemzetközi, pedig egyáltalán nem lehet rá mondani,, hogy semmitmondó. A Corso névre csak azt lehet mondani, hogy nem magyar szó és egy magyar kultúrintézménynek nem szabad, hogy idegen neve legyen. De vegyük a kezünkbe bármelyik budapesti napilapot és olvassuk el az ország fővárosában levő mozgószinházak neveit. A 38 számontartott filmszínház között sajnos, ilyen »nemzetközi, semmitmondó és parvenü« nevek szerepelnek. íme a névsor: Admiral, Átrium, Brodway, Apollo, Capitol, Casino, City, Corvin, Corso, Elit, FoTum, Hollywood, Lloyd, Odeon, Olympia, Omnia, Palace, Radius, Rex, Rialto, Royal, Savoy, Scala, Tivoli, Uránia, Vesta. Tehá,t 38-ból 26-nak ilyen felírás díszeleg a homlokzatán. És ezek a mozgószinházak szintén mind a legutóbbi években létesültek. És vájjon miért választanak a tulajdonosok ilyen neveket? Egyszerűen csak azért, mert azt hiszik, hogy a feltűnően hangzó és sokaknak értelmetlen felirat jobban csalogatja a közönséget. Az már más lapra tartozik, hogy a főváros illetékes tanácsa az ily idegen feliratok alkalmazását megengedi. A Corso-el,nevezést sze| rintem is meg kell változtatni. De azt a leghelytelenebb dolognak tartaj nám, hogy az »Deák« névre legyen átváltoztatva. Elsősorban is nemzeti nagyjaink nevét nem illik és nem is szabad egy üzleti vállalkozás cégéréül felhasználni (mert a mozi mégis csak az), de Pápán különben is egész! más jelentőséget nyerne ez az elnevezés. Nálunk a Deák-mozgó könnyen »deák-mozi«-ra változna át és lassanként nem gondolna senki a baza bölcsére, hanem olyan filmszínházra, ahova a diákok járnak. Ha valaki esetleg azzal érvel, hogy ha van Jókai-mozgó, akkor lehetne Deák-mozgó is, azzal válaszolhatunk, hogy az előbbi a lebontott Jókai-szinháztól örökölte nevét. E helyett azonban azt ajánlanánk, legyen az új kultúrintézmény neve Erdélymozgó, vagy Kárpát-mozgó, esetleg Hargitamozgó, vagy Székely-mozgó. Ha ennél jobbat tud valaki., ám legyen az! De szerintem még célravezetőbb lenne,, ha a mozgószinház igazgatósága pályadíjat tűzne ki az új elnevezésre és az ajánlott nevek közül egy bizottság választaná ki a legmegfelelőbbet. Igaz, hogy ezt leghelyesebb lett volna a megnyitás előtt megtenni, de azt hiszem, még most sem lesz késő. Ami késik- nem múlik. Figyelő. Látogatás egy új iskolában. Pápa városában annyi iskola van, hogy joggal nevezhetnénk »Iskolák városának« is. Mégis mostanig nélkülözött egy olyan jskolatipust, melyre rohanó századunkban oly nagy szükség van, mint egy falat kenyérre. Szándékosan alkalmaztuk ezt a hasonlatot, mert hiszen ez az új iskola kenyérhez juttat, kenyeret ad. Pápának mindeddig nem volt gyorsíróiskolája. Most már ez is van. Egy hónappal ezelőtt nyílott meg s azóta szép eredménnyel működik Gáti Samu oki. lelkész, gyorsírótanár vezetése mellett. Az iskola állami engedéllyel folytatja működését s állami ellenőrzés alatt áll. Növendékeinek jelenlegi száma 22, nők és férfiak vegyesen. E héten látogatást tettünk egy tanítási órán s érdekes tapasztalatokat gyűjtöttünk. Üj iskolánknak erre az évre a ref. kollégium adott termet. Itt heteukint háromszor, az esti órákban folyik a tanítás, máris két csoportamire szüksége van, mindent megkaphat. ban: kezdők és haladók csoportjában. Örömmel látjuk, hogy a növendékek milyen szépen haladnak szakszerű vezetés mellett. Szorgalmuk természetes is, hiszen a tanév végén állami vizsgát fognak tenni és oklevelet kapnak. Ez a körülmény annál fontosabb, mert ma már azokban az iskolákban és hivatalokban, ahol a gyorsírás nyújtotta óriási időnyereséget kevéssé is értékelik, csakis okleveles irodai gyorsírót alkalmaznak. Egyelőre csak magyar gyorsírást tanít legújabb iskolánk, de mint értesülünk, taníthat gépírást, szépírást, kereskedelmi levelezést, idegennyelvű gyorsírást, (német, angol, francia) és előkészíthet az állami gyorsírás, gépírás és szépírástanítói vizsgára is. Reméljük és várjuk, hogy a kezdeti nehézségek legyőzése után mindezeket tanítani is fogja s a jövő tanévben sokan fogják fölkeresni tanulás céljából ezt a leggyakorlatibb irányú intézetet. A beiratkozás alaDföltétele Jegalább hat elemi osztály sikeres elvégzése. ÚJDONSÁGOK. — Veszprém Horthy-ünnepe. Mult szombaton Veszprém városa nagyszabású ünnepség keretében emlékezett meg Horthy Miklós kormányzónak a nemzeti hadsereg élén történt bevonulása huszadik évfordulójáról. Először Czapik Gyula megyéspüspök méltatta ünnepi beszédben a kormányzónak az ország talpraállításában, megerősítésében végzett történelmi munkáját. — Az egész ország hódoló lelkesedéssel tárja fel lelkét a főméltóságú kormányzó úr előtt, — mondotta a püspök, — aki megtestesítője a magyar értékeknek és történelmi nagyjaink első sorába emelkedett. Jaross Andor tárcanélküli miniszter mondott ezután beszédet,, amelyben rámutatott arra, hogy a mai magyar nemzedéknek is legelső kötelessége a történelmi magyar gondolat őrzése és annak áthagyományozása a következő nemzedékre. Emlékeztetett a miniszter arra, hogy a csehek húszéves uralmuk alatti minden eszközzel megpróbálkoztak a magyar fiatalság lelkének elidegenítésére a magyar gondolattól. A magyar ar\yák ekkor teljesítették kötelességüket, megtanították gyermekeiket magyarul imádkozni és beléjük csepeghették a történelmi magyar gondolatot. Horthy Miklós egyénisége egy a magyar egység gondolatával, egy a magyar állami gondolattal és egy a magyar nemzeti gondolattal. — Pártválasztmányi ülés. A Magyar Élet Pártja pápai választmánya e hó 17-én, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja választmányi ülését a Fő-tér 15. sz. alatti párthelyiségében. Az értekezleten részt vesz dr. Antal István ig. államtitkár, országgyűlési képviselő is. — Vasárnap délután 3 órakor dr. Antal István államtitkár a MÉP helyiségében panasznapot tart, amikor a hozzá forduló kérelmezőket fogadja. — Legtöbb állami adót fizetők. Városunk képviselőtestülete e hó 2-án tartott közgyűlésében megállapította a legtöbb állami adót fizetők 1940. évi névsorát, akik e réven tagjai lesznek a képviselőtestületnek. íme a „névsor: 1. Gróf Esterházy Tamás, 2. Karlovitzj Adolf, 3. Hoffer Károly, 4. Koréin Miksa, 5. vitéz Karcsay Béla, 6. dr. Kis Gábor, 7. dr. Konkoly Thege Sándor, 8. Hajdú Zsigmond, 9. dr. Adorján Gyula, 10. Tocsik Antal, 11. Kende Béla, 12. Szeleczky Gyula, 13. vitéz Kunt László, 14. dr. Kardos Károly, 15. Mika Tivadar, 16. Kunt János, 17. özv. Piatsek Gyu-