Pápai Hírlap – XXXVI. évfolyam – 1939.

1939-11-11 / 45. szám

HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Levente-utca22.szám. Felelős szerkesztő: Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám. Előfizetés 1/ i évre 2 P. Egyes szám ára 20 f. SÁNDOR PÁL. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. SÁNDOR PÁL. a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda). A nagy temetés után. Fővárosi és vidéki lapok gyászkeretes tudósításai, ezer és ezer, naponként megismét­lődő gyászkeretes cikkek és komor hangú meg­femlékezések vitték a hírt szerte az ország minden zugába, a rádió gondolatnál is gyor­sabb hullámai szerte a világ minden nagy vá­rosába, hogy Magyarország volt miniszter­elnöke, a magyar országgyűlés elnöke Da­rányi Kálmán 53 éves korában kiszenvedett. Örök emberi sors vált teljessé az ő halálával, amelybe — Isten rendelése lévén — zúgolódás nélkül bele kell nyugodnunk. A nagy halott öt napig feküdt ravatalon, öt napig volt még köztünk, hogy a hatodikon porsátora is itt hagyjon bennünket. Kedden, nov. 7-én ment végbe a nagy temetés a kormányzó részvételével az Ország­ház kupolacsarnokából a nemzet hatalmasan megnyilatkozó gyásza s a külföld impozáns részvéte mellett. Ezrek állottak a ravatalnál, tízezrek jelentek meg a temetésen, százezrek hallgatták a rádió közvetítésén át a búcsú és vigaszataló szavakat, amelyekkel Ravasz László püspök, Keresztes-Fischer belügyminiszter, Széchenyi Bertalan felsőházi elnök, vitéz Bo­borv György képviselőházi alelnök bocsá­totta el örök útjára Darányi Kálmánt. Mi, ahogy a temetési tudósításokat bön­gésszük, ébredünk csak igazi tudatára a nagy veszteségnek és köteles áldozásunk percében most hullattunk pár fájó könnycseppet szerény megemlékezésünk papírlapjára... Azután fölidézzük a nagy halottnak nagy ember voltát. Nagy ernber volt ő szerénységé­ben is. .tettrekész iellem csendessésében is. Az a bizalom, mellyel egyháza - és politikai választókerülete megajándékozta, napról-napra évről-évre nőtt személye iránt. S hogy népé­nek és nemzetének vezetésére is alkalmas és rátermett vezér, azt pedig az államfő bizalma tanúsította legfényesebben, amikor a legvál­ságosabb időben, a miniszterelnöki szék be­töltésekor mindenki a legtermészetesebb nyu­galommal vette tudomásul és szívvel-lélekkel helyeselte a Kormányzó döntését. A nemzet ekkor mutatta meg, hogy nagy is tud lenni. A nemzet nagy volt, mert gon­dolatban, érzésben egységes volt Kormányzó­jával. Ezt az egységet akarta állandóvá tenni' nemzetében Darányi, ezt a nagyságot akarta megszilárdítani. Erre apellált, erre épített, eb­ben hitt, ebben bízott: azért vállalta az ország hajójának kormányzását. Hajója nem mindig haladt csendes vize­ken. de őt sem Skyllák, sem Charibdisek nem rémítették. Maga előtt látta a célt s nem te­kintve se jobbra, se balra, célegyenest ment előre hivatása és elhivatása teljesítésében. Ennek köszönhető,, hogy rövid idő alatt is sokat alkotott. Fajszeretete, szociális érzése [és a honvédelemnek mindenekfölött való első­sége parancsolta számára a tennivalókat. Lel­kének e hármas elhatározása hozta létre a reformoknak, rendeleteknek és törvényeknek egész sorozatát, amelyek szeretett népét biza­Arcának díszt, szemének enyhülést adnak FOTOOPTIKA Kovács Imre vizsgázóit látszerész mester szemüvegei Foto-cikkek, hő- és fajsúlymérők stb. raktáron Pápa, Kossuth Lajos utca 21. sz. kodóbbá és boldogabbá, nemzetét és magát nagyobbá tették. Ezért dolgozott egész életén át, ezért ál­dozta fel magát és életét. Áldozatos szereteté­ben földje, hazája, népe és nemzete iránt nem egyszer hangoztatta: Az egyén mulandó, a nemzet örök! Igaza volt. S ilyen súlyos igazságnak! egy életen át vallása mellett miket várhatott volna a nemzet az egyéntől!? Sokat, nagyon sokat. S vájjon most, hogy örökre kiesett a kor­mányrúd kezéből, kétségbe kell-e esnünk?; Sírnunk kell-e örök távozásán? Szabad-e té­továznunk az utak választásában? Szabad-e reménytelenül sóhajtoznunk? Nagy nemzetek nagy fiaikat sohasem siratták. Büszkék vol­tak reájuk életükben, dicsőítették halálukat. Eszünkbe jut Perikiesnek, a nagy görög Jiadvezérnek és államférfiúnak halotti beszéde, melyet Athén főterén a harcban elesett hősök fölött tartott. Azt mondta Perikies, hogy a könnyeknek nem kell szabad folyást engedni. A harc halottait nem szabad siratni. Örülni kell, hogy élhettek egy olyan nagy nemzetért, amilyen a görög volt, és meghalhattak egy olyan nagy államért, amilyen Athén volt. Lel­Ikük úgyis ott él a nemzetben, az államban K Ilyen halottunk nekünk is Darányi Kál­mán! Nemzetéért élt, hazája nagyságáért dol­gozott s a munka mezején halt meg. Itt él közöttünk lelke. Ne sirassuk hát. Ha nem szabad siratnunk, mi a teendőnk hát? Emlékezni Reá szüntelen. Emlékezni jel­lemére, jószívére, akaraterejére, tettrekész vál­lalkozásaira, terveire, munkáiára és munkájá­nak eredményeire. Ebből az emlékezésből magunknak is erőt fogunk gyűjteni; eszméi mellett való kiállásunk és kitartásunk bennün­ket is hasonlóvá tesz a Nagyhoz s hia az Ö eszméit nemcsak valljuk helyeseknek, hanem az ő szellemében teszünk is értük, erőnket s tehetségünket önzetlenül áldozzuk a közért, — akkor nemcsak Darányi magyar szellemé­nek áldoztunk, hanem állandóan, szakadatla­nul áldozunk a Haza szent oltárán is. Ennek az oltárnak tüzét ápolta szent kitartással Darányi, ezt a tüzet ápoljuk mi is halálunkig! Ápoljuk, mert kötelességünk! Sándor Pál. Szellemi honvédelem. Irta: Dr. Ónody Dezső. „Jó hazafinak lenni nehéz, de nem lehetetlen." Virág Benedek. Megnehezedtek a napok, megsokasodtak a szenvedések és talán nagy megpróbáltatások állanak a inemzet jövőjének kapuinál. De épen ezért szebb és magasztosabb lett nemzetünk útja: mert nehezebb a sors és sok próba előtt áll a nemes erő. így érdemes dolgozni, küz)­deni és hinni s nincs szebb feladat, mini ezekben az időkben jó hazafinak lenni. Ma a niemzet teljes ereje egy roppant életakaratba bontakozik ki: Magyarország volt és lesz! A magyar nemzet volt és lesz: mind teljesebb, mind teremtőbb nemzeti egységgel, büszke történelmi elhivatottsággal, a népi gondolat és szociális igazság mind teljesebb érvényre­jutásával. Midőn lapunk kulturális erejét — az örök magyar élniakarás jegyében —- a szellemi hon­védelem szolgálatába állítjuk, tudatában va­gyunk azoknak a veszélyeknek és nehézségek­nek, melyek a nemzet fejlődését ma gátolják és veszélyeztetik. És ha időnként e bajokra és nehézségekre fel is hívjuk olvasótáborunk figyelmét, mindezt úgy tesszük, hogy az ma­gyar életösztönt ébresszen és utat mutasson a veszélyek és nehézségek legyőzésére^ a,jövő diadalára. Az élet,, a (iövő titka az akaratban van és nem halhat meg ,az a nép, mély ielszlá ln­tan és állandó építéssel élni akar. Szellemi honvédelmünk célja: hogy a ma­gyarság összes lelki folyamataiban, életösztö­neiben, öntudatában, képzeletében és minden cselekvési formájában magyar legyen és ma­gyar maradjon! Világos tehát, hogy a szellemi honvédelem, mely a magyar egyéniség, a ma­gyar megmaradás és az összes magyar élet­érdekek védelme,., csak szerves, szervezett és a magyar egyéniség élettörvényeibe élethűen beilleszkedő ráhatásokkal érheti el célját. A szellemi honvédelmet egyetemes terv alapion tkell megszervezni az egész társadalomban, a sajtóban, irodalomban, művészetekben, a fővárosban és vidéken, felekezetekben es min­den elképzelhető társadalmi egyesülésben és végül bárhol, bármily országban élő magya­rok között. A szellemi honvédelem alapelemeit a nem­zeti megmaradás ösztönös érzése diktálja és nem tévedhetünk akkor, ha ezt a következők beidegzésével gondoljuk megteremteni: A haza —< a ími elveink szerint — elsősorban és min­denekfelett a magyarság egyeteme! A ma­gyar hazaszeretet az egyén ösztönös szeretete, szolidaritása és kötelességérzete; állandó mun­kás szorgosság, hogy a nemzet egyeteme, minden egyes tagja a lehető legnagyobb vé­delemben a gazdasági, szociális, kulturális és politikai fejlődés mainál magasabb fokát érje iel. A haza a történelmileg szerves egy­ségbe foglaltak teremtő, alkotó és védelmi viszonya, a Vér, a közös mult és közös érde­kek erejével összekovácsolva. A jövő magyar állama pedig olyan megszervezett magyar nemzet lesz v mely mind teljesebben fejezi ki nemzeti egyéniségünk arculatát. És olyan vé­delem és életrendszer megalkotása és fenntar­tása lesz, mely a nemzet minden egyes tagjá­nak lehetőséget biztosít arr,a, hogy miinden lehető értékét és erejét önmaga, hozzátarto­zói és nemzete számára kifejtse. S ezt a mun­kát csakis önálló, idegen érdekektől meg nem kötött állapotában végezheti a magyarság. A nemzet kis száma nem jelent az illető nemzetre érték- vagy rangküíönbséget vagy alárendeltséget a nemzetek között. Sőt a kis nemzeteknek sokkal több okosságot^ kitartást, önfegyelmet és hősiességet kellett mindig ki­fejteniök, hogy megmaradhassanak, mint a nagyoknak. A magyar nemzet pedig annyi ér­demet szerzett Európa és a keresztyénség vé­delmében, mint kevés ,nemzet. Életünk és fennmaradásunk legfőbb biztosítéka és ereje ma is az élés, az élet akaratában van, s -ajmely nemzetnek van ilyen akarata: az mehet át szenvedéseken, de szenvedései is erővé válnak és hitet, öntudatot és józan elszántságot ad­nak- És minél veszélyesebbek lesznek az idők, minél inkább dúl a harc körülöttünk,, annal erősebbnek kell lenni a védelemnek a szellem 'és a magyar összetartás eszközeivel idebenn. Ezekben az időkben egyetlen realitás van, amellyel nemzetünknek használhatunk: a lel­kek magyarságának edzése és mélyítése s' ezál­tal emberibb és magyarabb Magyarország fel­építése! Likőr-eszencia minden ízben, garantált minőségben 25 fillérért kapható a Karczagi Illatszertárbaru

Next

/
Thumbnails
Contents