Pápai Hírlap – XXXVI. évfolyam – 1939.

1939-10-21 / 42. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Levente-utca22.Szám. Előfizetés V4 évre 2 P. Egyes szám ára 20 f. A kiadóhivatal telefonszáma: 11-60. Új élet felé. Viharjárta kicsiny országunk, maroknyi magyar népünk ott él és áll egy sistergő, há­borgó világ közepette s figyeli és mérlegeli sl rohanó eseményeket. Megkérdezi önmagát, hogy mit hoz a legközelebbi jövő? Nem volna helyes, ha találgatásokban élnénk ki magunkat, nem volna helyes, ha jóslásokra és álomlátá­sokra vesztegetnénk az időt, de helytelent volna az is, ha külső segítségben látnánk jövendőnk biztosítékait. Ügysem tudunk biz­tos számítást tenni arra, hogy a harcban álló feleknek mit hoz a véres áldozatok sorozata s hiábavaló fáradozás azon eshetőségek mér­legelése, amelyek a pusztulás romjain támad­hatnak. Nem láthatunk tisztán a füsttől és portól, nem hallhatjuk jól a harci eszközök robajától az igazság és békesség szavát s bár hálásan fogadjuk a külső hatalmak baráti jobbját, de nem építhetünk külső erőténye­zők olyan eltolódására, vagy csoportosulására, amely segítő karjait felénk nyújtva, biztos jövő ösvényére vezet majd bennünket. Egyet azonban biztosam kell látnunk és tudnunk! Azt, hogy minden életképes nem­zet elsősorban önmagára s a benne levő és kifejleszthető erőkre építheti fel a maga jö­vendőjét. Ennek az igazságnak helyes meg­ismerése jelölte ki a feladatokat, teendőket kormányunk és nemzetünk számára. Ezek a feladatok és teendők olyan új életberendezést követelnek, amely a nemzeti élet átszervezését jelenti. Ez az átszervezés, amely különböző síkokban mozog, — a magyar mult két nagy örökségén épülhet fel. Az egyik a keresztyén eszme, amelynek alapeleme az áldozattétel, — a másik a tiszta nemzeti öntudat, amely félre­tolva kicsinyes érdekeket, félreérthetetlenül és meging,athatatlanul áll a magyarság testvéri közösségének szolgálatában. Ennek a két elem­nek kell képezni a magyarság lelkiségének alapszálait s az ilyen lelkiség szükséges első­sorban ahhoz, hogy a magyarság zárt egységet tudjon alkotni. Az ilyen lelkiséget hordozó magyarság tud tűrni, tudja csendes megadás­sal viselni az élet nehézségeit s tud hittel for­dulni a jövendő felé. Az ilyen lelkiséggel fel­vértezett magyarság sorait nem lehet meg­bontani üres politikai Ígérgetésekkel, zavaros és megvalósíthatatlan gazdasági és szociális elgondolásokkal. Ezzel az egységes lelkiség­gel átitatott nemzetünk élete olyan gazdasági és szociális berendezést követel, amely a nagy népi szükségletek kielégítését szolgálja ,s amelynek fokozatos megvalósításán kormány­zatunk is dolgozik. Ezt az új gazdasági és szociális berendezést semmiféle pártpolitikai szempontok nem befolyásolhatják, hanem egyes-jegyedül a nagy nemzeti érdekek. Ezért szükséges, hogy a magyarság zárt egységben sorakozzék fel azon kormányzati politika mel­lett, amely a magyarság belső megerősítését tűzte ki célul és komolyan munkálja is. Azok a törvényhozási és kormányzati intézkedések, amelyek gazdasági és szociális életünk gyö­keres átszervezését elindították, szomorú el­maradottságot, (egészségtelen jelenségeket szüntetnek meg s munkát, kenyeret, több és jobb életet hoznak nemzetünk számára. Nem részletezhetjük itt a már megtörtént törvény­hozási és kormányzati intézkedéseket, vala­mint a tervbevett reformokat, de a legnyoma­tékosabban valljuk azt az álláspontot, hogy kíméletlenül kell szembefordulni minden olyan bomlasztó, jelszavas és erőszakos forradalmi utat munkáló politikai irányzattal, amely nem számol a lehetőségekkel s kockára teszi a meglevő értékeket és eredményeket. Akár a földbirtokpolitikai célkitűzéseket, Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal : Petőfi-utca 13. szám. Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda). akár a kislakásépítési akciót, akár a népegész­ségügy felkarolását, akár a munkabérek sza­bályozását, akár a mezőgazdasági cseléd- és munkásbiztosítást, akár az általános beruhá­zási programmot stb. nézzük, — meg kell állapítani azt, hogy a kormányzat minden tö­rekvése és intézkedése magyar népünk belső megerősítését szolgálja. A hatalmas népi tö­megek kiütköző szükségleteinek meglátása, a doleozó tömegek felkarolása s iíjgos érdekei­nek intézményes rendezése nemzeti társadal­munk ellenálló erejét fokozza. Legyünk tisztá­ban azzal, hogy nemzetünk ellenálló képessé­gének rugalmassága a magyar néprétegek élet­viszonyainak színvonalától is függ. Minél ma­gasabb szinten járnak azok életviszonyai, an­nál biztosabban lehet számítani és építeni ma­gyar népünk hűséges munkájára s ha szük­séges, — elszánt kiállására is. Nem szabad tehát lekicsinyelni azt a tényt, hogy amig kö­rülöttünk a pusztulás lángjai magasra csap­kodnak s országok, nemzetek ideges ránga­tódzásban élik életüket, — itthon, a mi kis hazánkban kormányzat és nemzet az építő munka útjait járja. A mi kis népünk dolgozni akar s élén a kormánnyal olyan alkotó mun­kát végezni, amely új, gazdagabb életet hoz számára. Bár a világpolitikai események most egy kissé megkötötték kezünket s megnehezí­tették életviszonyainkat, mégis a kormányzat minden tétovázás nélkül halad tovább a gaz­dasági, szociális és kulturális újjáépítés te­rén. És ez a fontos! Ebben a munkában kell összefogni pártkülönbség nélkül mindazon po­litikai tényezőknek, akik nem hatalmi célokért küzdenek, hanem azért, hogy a ftemzet nap­számosai lehessenek s minél több szolgálatot végezhessenek. Nem állítjuk, — maga a kor­mányzat sem állítja, — hogy a nemzeti újjá­építéssel kapcsolatos minden elgondolás, gya­korlati megoldás tökéletes, de azt valljuk* hogy azok az adott viszonyok lehetőségein nyugosznak s további fejlődés alapjául szol­gálhatnak. Mindezeket egyébként különösen azok­nak hangsúlyozzuk, akik a nyilt, egyenes és tárgyilagos kritika útját nem vállalva, — za­varkeltéssel, felfordulás szításával, titkos lá­zítással akarják a maguk egyéni céljait elérni. Szűcs Dezső. ÚJDONSÁGOK. — A veszprémi püspök Pápán. Az új veszprémi püspök: dr. Czapik Gyula csütör­tökön Pápán tartózkodott és a lelkészkedő papsággal megbeszélést tartott. — Képviselőnk látogatása választókerüle­tében. Dr. Antal István igazságügyi államtit­kár, orszgy. képviselőnk folyó hó 14-én, szom­baton délután feleségével együtt Pápára ér­kezett s kíséretében volt dr. Ágh János mi­niszteri osztálytanácsos. Megérkezése után vá­lasztókerülete községeinek meglátogatására in­dult. Először Borsosgyőr községet kereste fel, ahol Várady Kálmán nyug. ref. tanítói üdvözölte az egybegyűltek nevében, akik kö­zött a szomszédos Pápadereske községből is számosan voltak jelen. A látogatás során Nyá­rád következett, ahol nagy számban gyűltek össze a választóké akiknek nevében Füzv Ist­ván esperes-Dlebános üdvözölte képviselőnket. Már estefelé járt az idő, amikor képviselőnk Nemesszalókra érkezett, ahol Takács Lajos ev, tanító üdvözölte. Majd Marcalgergelyi és Vi­nár községek következtek a látogatás során, az előbbi helyen Vida Dezső ev. tanító, az utóbbi helyen ivedig Kálovics Imre r. kath. tanító kö­szöntötte képviselőnket. Az egyes községekben mindenütt meleg szeretettel várták és fogad­ták képviselőnket, aki nemcsak a községi ügyek iránt érdeklődött behatóan, hanem mindenütt készséggel hallgatta meg az egyéni kérelme­ket és panaszokat is. Már este 9 óra felé járt az idő, amikor képviselőnk visszaérkezett Pá­pára. Másnap 15-én vasárnap d. e. 9 órakor Takácsi községet látogatta meg, ahol Szijj Jó­zsef ref. lelkész köszöntötte meleg szavakkal, majd azután Vaszar községbe ment, ahol Sze­keres József főjegyző üdvözölte a nagy szám­ban összejött választók élén. Végül Gecse köz­ség meglátogatására került sor, ahol dr. Wurm­brandt István nyug. postafőigazgató üdvözölte s ahonnan a déli órákban érkezett vissza Pá­pára. Képviselőnk Takácsi községben szemé­lyesen győződött meg a ref. iskola és tanítói lakás, valamint az ev. iskola tarthatatlan álla­potáról. Az a bizalom és ragaszkodás, amely képviselőnk látogatását az egyes községekben kíséri, annak a megfeszített munkának szól^ amelyet képviselőnk az országépítés és vá­lasztókerülete érdekében kifejt. De szól kép­viselőnk áldottlelkű és melegszívű feleségének^ aki fáradhatatlanul jár-kel, érdeklődik s fel­figyel a bús sóhajtásokra, síró panaszokra s ^akit a szeretet és hála külső jelével: virág­csokrokkal halmoznak el. Vasárnap délután 3 órakor megjelent képviselőnk a pápai járás hitelszövetkezeti vezetőinek a pápai Hitel­szövetkezet székházában tartott értekezletén is. Itt Jílek Ferenc a Pápai Hitelszövetkezet el­nöke üdvözölte. Dr. Antal István válaszában megemlékezett arról, hogy pályafutását éppen hitelszövetkezeti munkakörben kezdette s an­nak tisztult szellemét vitte magával és törek­szik érvényesíteni politikai munkássága te­rén is. Ezután mély gondolatokkal telt és át­fogó előadásban mutatott rá a hitelszövetkeze­tek múltbeli eredményes munkásságára s is­mertette a hitelszövetkezetek jelenlegi, köz­érdekű törekvéseit. Nyilatkozott a földbirtok­politikai törvényjavaslattal kapcsolatos kisha­szonbérletek alakításának kérdéséről is és azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a kis­haszonbérleti rendszer országos megszervezé­sénél az ezen téren már évtizedek óta nagy eredményekkel dolgozó hitelszövetkezeti háló­zat hatékony közreműködése nem nélkülöz­hető. A szövetkezeti vezetők nagy figyelemmel és élénk tetszéssel hallgatták képviselőnk sza­vait, aki a szövetkezetek munkássága iránt továbbra is legmelegebb érdeklődését helyezte kilátásba. Dr. Antal Istváa a következő vasárnap, azaz folyó hó 22-én Hegyeshalomra utazik, ahol a község közönsége által a határszélen felállí­tott országzászlót fogja fölavatni ünnepélyes ke­retek között. Értesülésünk szerint városunkból is többen résztvesznek az avató ünnepségen. — Díszközgyűlés, zászlóavatás. A Hadirokkantak, Hadiözvegyek, Hadiárvák Orsz. Nemzeti Szövetsége e hó 29-én, vasárnap dísz­közgyűlést és zászlóavatást tart városunkban. A díszközgyűlés a Levente-Otthonban reggel 9 órakor veszi kezdetét. A gyűlésen felszólalnak Lóskay István és Sárkány Ferenc orsz. társ­elnökök is. Délelőtt 10 órakor a Fő-téren tábori szentmise; ugyanakkor a Sportpavillonban pro­testáns tábori istentisztelet. 11 órakor a Sport­telepen vitézek, hadirokkantak, frontharcosok díszzászlóinak felavatása. Ünnepély után dísz­ebéd a Griff-szálló nagytermében. — Olasz gimnázium. Ilyen is van már Magyarországon és pedig közel mihozzánk, Pannonhalmán. A sárospataki angol gimnázium után, mely a ref. kollégium keretében működik, most olasz nyelvű középiskola és nevelő-otthon

Next

/
Thumbnails
Contents