Pápai Hírlap – XXXVI. évfolyam – 1939.
1939-09-02 / 35. szám
PAPAI HÍRLAP «w yii ai iinii n iw w niii i iii«i—ii' 7ta^za(cJiapc4o(é^ Kapható Sugár rádiószaküzletében, Pápa, Kossuth L. u. 23. Telefon: 11-98. alakítások tárgyában Küttel Nándor javaslatára a birtokon kivüli fellebbezés kimondása mellett mévszerint egyhangúlag elfogadta. Ugyancsak elfogadták a városmajori két kocsislakás átalakítására (külön-külön konyhával való ellátására) vonatkozó javaslatot. A Csóka-utca 7. sz. házat 4000 P-ért városrendezési okokból megvásárolták. A városi vámőröknek állásaiknak nyugdíjas állássá leendő átszervezése tárgyában részben, mert öregségi biztosításuk van s a város amúgy is kegyIdíjat szokott nekik szolgálatíképtelenségük esetén megszavazni, részben pedig azért is, mert a minisztérium a városi vámok eltörlését tervezi, nem teljesítették. A közgyűlés ezután még pár illetőségi iügyet intézett iel s azzal befejezést nyert. A népegészség védelmére. A kormány az egészségvédelem szem1 pontjából 6—8 év óta fokozatosan építi ki az egész országban a népegészségügyi védelmet. Ez, most a beruházási hozzájárulás által nyert anyagi eszközök révén meggyorsult. Ami a tüdővészt és a vérbajt, ezt a két legeklatánsabb népbetegséget illeti, az eddigi intézkedéseken felül egy törvényjavaslat is készül, amelyet vitéz Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter az ősz folyamán a parlament elé terjeszt. E törvényjavaslat, ha törvényerőre emelkedik, megadja a hatóságoknak a hatalmi eszközöket, hogy kényszerítő intézkedéssel szorítsák ezeknek a betegségeknek a gyógyíttatását és hogy kényszerítő intézkedésekkel kiválaszthassák a lakosság közül azokat az embereket, akik nagy fertőzőképességüknél fogva a közegészségügyre veszedelmesek. A gyógyítás fokozatos kiépítésére az intézkedések folyamatban vannak. A beruházási programm keretében 900.000 pengőt irányoztak elő tüdőbeteg-gondozó intézetek létesítésére, 4 millió pengőt tüdőbeteg kórházi ágyakra. Ezekkel az összegekkel ugyan még a problémát nem igen oldhatták meg véglegesen, mert még körülbelül 7000 kórházi ágyra volna szükség, hogy az ösz'szes fertőző tuberkulotikust el tudjuk különíteni, de ez mindenesetre nagy lépiés lesz előre. Még nagyobb lépés lesz .annak a szociálpolitikának inaugurálása,,amelyet vitéz Keresztes Fischer belügyminiszter tervez, mert kétségtelen, hogy, különösen a tüdővész leküzdése szempontjából, a lakásviszonyok és az élelmezési viszonyok javítása elsőrendű tényező. A belügyminiszter egész szociálpolitikai programmja ezeken az alapokon sarkal, a falusi nép lakásviszonyait, élelmezési viszonyait és általában életszínvonalát akarja javítani, ami nagymértékben hozzájárul ezeknek a veszedelmes betegségeknek a leküzdéséhez. munkáskérdés szabályozásának tervezete. Országszerte óriási érdeklődés előzi meg az iparügyi kormányzat részéről benyújtandó új munkáskamarai törvényjavaslat tervezetet, amely teljesen új alapokra akarja fektetni a nemzeti munka és általában az egész gazdasági élet mai szervezetét. Köztudomású, hogy a munkáskérdés korszerű rendezése és a szakszervezeti kérdés szabályozása régóta foglalkoztatja az illetékes tényezőket, s a most elkészült törvényjavaslat ezt a kérdést az eddigieknél sokkal szélesebb keretek között egységesen kívánja megoldani. Szociális vonatkozásban elsősorban a következőket foglalja magában a rendezés terve: Legkisebb munkabérek megállapításában való közreműködés. Kollektív szerződések letárgyalása és megkötése. A kiadott rendelkezések ellenőrzésében való közreműködés. A munkások anyagi és szellemi érdekeit érintő összes kérdésekben véleményadás. A munkásközvetítés ellátása. A munkáskamarai törvényjavaslat indokolása szerint a nemzet ^erőinek összefogására Előírásos mőjksggkőf íornaru^álc a í. ezlzta-Éá&KáÉ, Jbörön^öí, t>€xrisnyáLl£GLt 0 intézeti felszereléseket legolcsöfojboia Szemeben csalödinöt, de: Foto=optika szemüvegében soha. Foto-cikket, hőmérőt, fajsúly mérői síb. Kovács Imre látszerészmester és foto-kereskedő szaküzletében vásároljon, lát on ezen az ábrán? Pápa, Kossuth Lajos utca 21. sz. Hat vagy hét kockát s^ere^He/í I>e. •HiilHHlMHiÉHlHHH^BHI - f irányuló törekvés, a munkások érdekeinek védelme, az eddigi szociálpolitikai intézkedések teljes mértékben való végrehajtása, valamint a további szociális fejlődéshez szükséges alap megteremtése, úgyszintén annak megakadályozása, hogy a munkásság gazdasági érdekeit bármiféle politikai célok szolgálatába állíthassák, mind sürgetőbben követelik a munkásság szervezkedési kérdésének megfelelő megoldását. A törvényjavaslat első fejezete a kerületi munkaadói és munkavállalói kamarákról, a második a helyi szakegyesületekről, a harmadik az országos munkaadói és az országos munkavállalói kamaráról, a negyedik az országos kamaráról szól. Az ipari (kereskedelmi) munkaadók és munkavállalók — ide $em értve a tisztviselőket — érdekképviseleti szervezetének kiépítése végett minden kereskedelmi és iparkamara székhelyén kerületi munkaadói és munkavállalói kamarákat kell alakítani. A kerületi kamarák feladatai: A munkaviszonyt érintő törvények és rendeletek végrehajtásában a rájuk ruházott hatáskörben való közreműködés. Munkaszabály-szerződések előkészítése és kötése. Munkaviszályok elhárítása. A tagok anyagi és szellemi, valamint erkölcsi érdekeit érintő összes kérdésekben kezdeményezés és véleményadás. A munkaközvetítés ellátása. Évi jelentés az iparügyi miniszterhez. Iparszervezési és hivatásrendi feladat. . A kerületi kamaráknak minden munkaadó, illetőleg munkavállaló a törvénynél fogva tagja. A kamarában minden politikai tevékenység tilos, e tilalom ellen vétőket kizárják a kamara kötelékéből. A kerületi kamara kebelén belül külön osztályokat kell alakítani a gyáripar és bányászat, a kisipar, valamint a kereskedelem részére. A kerületi kamarák tagjaikra évi járulékot vethetnek ki. A munkaadói járulék nem lehet nagyobb, mint az az összeg, amelyet a munkaadó a saját összes munkavállalóinak munkabér címén évi átlagban egy napra fizet. A munkavállalói járulék szintén nem lehet nagyobb az évi átlagban egy munka-* napra eső keresetnél. A törvénytervezet a munkavállalók érdekeinek hatásosabb gondozása végett kifejezetten kimondja, hogy a kerületi munkavállalói kamarák kötelesek helyi szakegyesületeket alakítani mindazokban a községekben vagy városokban, ahol legalább 200 olyan munkavállaló lakik állandóan, akik tagjai a kerületi kamarának. Külön intézkedik a törvényjavaslattervezet abban az irányban, hogy a kerületi munkaadói és munkavállalói kamaráknak és az ezekben tömörült munkaadóknak, illetve munkavállalóknak közös szerveként Budapesten országos munkaadói és országos munkavállalói kamarát kell felállítani. A törvénytervezet negyedik, vagyis utolsó fejezete az országos munkakamaráról szól. Az országban felállított munkaadói és munkavállalói kamarák együttműködésének biztosítására, ellenőrzésére és mindazon kérdések megoldására, amelyeket a kamarák megfelelően rendezni nem tudnak, legfelsőbb szervként Budapesten országos munkakamarát kell felállítani. A törvénytervezet érdekes kiegészítő része intézkedik az államhatalom képviselőinek a kerületi kamarában való részvételéről. Az országos munkáskamara minden kamarára vonatkozóan 4—4 tagu bizottságot választ, amelyekre az országos munkakamara meghatározott ügyekben átruházná hatáskörét az
