Pápai Hírlap – XXXVI. évfolyam – 1939.

1939-08-19 / 33. szám

tnss 1 Pápa, Horthy Miklós Főutca 14. Nagy választék! Olcsó árak! szolgáltatási stb. tisztviselő általában mindenütt azonos állapotokat talál, tehát mindenütt egyformán megfelelhet. A kinevezési rendszerrel szemben felhozott rémképek már eltűntek a mult idők ködében, most már csak azok az indokok maradtak meg, amelyek a kinevezési rendszer behozatala mellett szólnak. Nincs semmi értelme annak, hogy tovább is fenntartsuk azt a fikciót, mintha nálunk önkormányzati közigazgatás volna. Ami kis joga még a községeknek a saját belügyeik intézésére megmaradt, annak gyakorlása kinevezett tisztviselőkkel is teljesíthető. Közigazgatásunk legfőbb baja az, hogy felsőbb fokon még most is alig ismerik a legalsóbbfokú közigazgatás működési terét, annak nehézségeit, aminek következménye aztán a végrehajthatatlan jogszabályok egész tömege. Mihelyt a kinevezési rendszerrel lehetővé válik, hogy ,a legalsóbbfokú közigazgatásból kerüljön minden tisztviselő a magasabb helyekre, akkor telítve tesz az egész közigazgatás a ma még annyira hiányzó élettel s akkor a bürokrácia is veszít erejéből, mert akkor már minden tisztviselő tudni fogja, hogy a közigazgatás lényegében nem az akták elintézéséből, hanem az egyes emberek ügyeinek megoldásából áll s ma már maga ez az eredmény oly fontos, hogy egymagában ledönt minden érvet, amit a kinevezési rendszer ellen felhozni lehet. Szüts Lajos. hogy államosítsuk-e ,a közigazgatást, vagy sem, hanem csak arról, hogy az ekként államosított közigazgatást választott vagy kinevezett tisztviselők lássák-e el. Ezt a kérdést pedig a fentiek alapján már igen könnyen eldönthetjük. Hiszen akik még iemlékeznek az e kérdés körüli vitákra, tudják jól, hogy ebben a dologban sohasem a közigazgatási, vagy az általános közérdek volt a döntő szempont, hanem a politikai felfogás. Sokan ugyanis abban az időben úgy látták, | hogy az államosított, illetve a kinevezett tiszt- / viselőkkel ellátott közigazgatás kiszolgáltatná ! az országot az osztrák érdekeknek. Minthogy | tnost már ez a lehetőség megszűnt, megdőlt I laz erre alapított érvelés is. Hogy milyen jó lett volna a kinevezési I rendszert már régebben behozni, arra igen jó í példát mutat a visszakerült területek közigaz- | Igatásának megszervezése. Ma abban a nehéz munkában, ami ott a Iközségi tisztviselőkre vár, j javarészt oly községi jegyzők vesznek részt, : akik még nem sajátították iel — mert nem volt rá alkalmuk — a községvezetés ,nehéz mesterségét, hiszen vezetőjegyzők közül igen kevesen vállalkoztak arra, hogy ott alkalmazást nyerjenek, mert el akarták kerülni ;azt, hogy ha az ottani ideiglenesnek minősített ialkalmazásuk nem lesz végleges, egy időközi helyettes által esetleg megzavart közigazgatást vegyenek ismét vissza. Ugyancsak a kinevezési rendszer hiányának hátránya mutatkozik abban is, hogy a visszakerült részekre kinevezett eddig is állásban volt jegyzők és egyéb tisztviselők itteni állásai nem tölthetők be véglegesen, hanem csak helyettessel, ami nemcsak a helyettesítő tisztviselőre, de magára az érdekelt községre is káros. Ezzel ellentétben a kinevezett (állami tisztviselőnek a visszacsatolt területre történt — habár szintén ideiglenes — kinevezése esetén itteni állása végleges betöltésének semmi akadálya nincsen, mert hiszen szükség esetén máshová való áthelyezésének semmi akadálya nincsen. Már ebből is látszik, hogy mennyire nehéz a jelenlegi választási rendszer mellett a tisztviselői kiválasztás, vagyis az, hogy minden helyre az oda legalkalmasabb tisztviselő kerüljön s mindenki a neki legmegfelelőbb helyre jusson. Már pedig az kétségtelen, hogy a községi jegyzők munkakörére való teíkintettel senkinél sem fontos annyira a megfelsíő helyre kerülés, mint éppen a közigazgatási tisztviselőknél, első sorban talán a községi jegyzőknél. Akármily más tisztviselőt vegyünk, egyiknél sem olyan fontos az, hogy milyen helyre kerül, de a közig, tisztviselőknek hasonulnia kell a vidékhez, hogy boldogulni és boldogítani tudjon. Egy pénzügyi, igazságSzemében csalódhal, de: Foto=optika szemüvegében soha. Foto-cíkket, hőmérőt, íajsúlyméröt síb. Kovács Imre u * , „ látszerészmester és foto-keresHat vagy het kockát kedö sz

aküzletében vásároljon. lát ön ezen az ábrán? Pápa, Kossuth Lajos utca 21. sz. A pápai református egyházmegye közgyűlése. Augusztus 11-én tartotta közgyűlését vá- , rosunkban a pápai református egyházmegye. [ Előző napon üléseztek az egyházmegyei bizott- ! ságok. A tanügyi bizottság Kiss Zoltán nyá- | rádi lelkipásztor, tanügyi elnök vezetésével | tárgyalta le az egyházmegyei iskolák ügyeit. A missziói és szociális bizottságban Bolla József felsőgörzsönyi lelkipásztor, előadásában foglalkoztak a missziói és szociális ügyekkel. Az előadó nemcsak az egyházmegye, hanem az egész ország szociális helyzetéről tartott értekezés számba menő jelentést. Délután a lelkészértekezleten a csaknem teljes számban megjelent lelkészi kar ülésezett Kiss Zoltán elnöklésével. Tudományos kérdések, egyházi, közigazgatási ügyek kerültek itt Zegyházi közigazgatási ügyek kerültek itt élénk megvitatásra. A közgyűlés 11-én reggel templomi istentisztelettel kezdődött. Majd 9 órakor a főiskola dísztermében gyűltek össze a lelkészi és világi tagok s az egyházközségek kiküldöttei. A gyűlésen Jakab Áron esperes és dr. JókayIhász Miklós felsőházi tag, ^egyházmegyei gondnok elnököltek. Kiemelkedő eseménye volt a gyűlésnek az egyházmegyei gondnok elnöki megnyitója, mely áttekintő szines képet adott úgy az egyházmegye, mint az egyetemes egyház és az ország elmúlt évi eseményeiről. A megnyitó után melegen ünnepelték a gyűlés tagjai dr. Jókay-Ihász Miklóst. Az esperesi jelentést Végh János adorjánházai lelkipásztor főjegyző, — a tárgysorozat többi pontjait Elekes Gyula rédei jószágkormányzó, világi főjegyző, Lampérth Lajos rédei lelkipásztor és Bocsor István nyárádi közs. főjegyző — egyházmegyei jegyzők előadásában tárgyalta a közgyűlés. A gyűlésből táviratilag hódoltak Horthy Miklós kormányzó előtt s üdvözölték gróf Teleki Pál miniszterelnököt. Világi tanácsbirónak feleskették Dezső Béla kispiriti földbirtokost. Esküt tett a gyűlés előtt Barabás Ilonka, tapolcafői újonnan megválasztott tanítónő is. Az egyházmegye összes ügyeinek letárgyalása után a gyűlés az esperes imájával ért végei Balatonfüredi levél. — 1939 augusztus 17. Az utóbbi huszonöt év alatt — különösen a somogyi parton — több modern fürdőhely létesült a Balaton körül, amelyeket sűrűn keres fel az üdülni, szórakozni vágyó közönség. De míg ezek a fürdőhelyek inkább a szórakozva-üdülés céljait szolgálják, addig a régi, patinás Balatonfüred megmaradt annak, aminek alapították, gyógyhelynek. Klimatikus gyógyhelynek, amelynek ózondús levegője, zavartalan csendje, szénsavas fürdője a szívbetegek sokaságát vonzza évről évre Balatonfüredre. Aki évtizedekkel ezelőtt járt, mint jómagam is, e kies fürdőhelyen, az sétája közben nem sok változást talál most Füreden; néhány szép villa épült itt és ott, de a fürdőhely magja ma is ugyanaz, mint megyven-ötven évnek előtte. Ugyanaz a parkja, sétánya, mólója (az új most épül), a Balatonba beépített szabad fürdője; ugyanazok a hatalmas szállodái. Nincs is szüksége Fürednek arra, hogy külsőleg hívja fel magára a figyelmet, fontosabb ennél szénsavas forrásának gyógyító ereje, amelyet a jó Isten ajándékozott a szenvedő emberiség számára. De ha őszinte akarok lenni, ugyanaz Balatonfüreden a drágaság is, mint volt a régebbi időkben. Szegény ember nem igen veheti igénybe fürdőjének áldásait, azok hozzáférhetetlenek az ő számára. Már pedig az volna kívánatos, hogy akinek szüksége van reá, mindenkinek megadassák a mód, hogy visszanyerhesse itt leromlott egészségét, meglazult munkaképességét. Erre gondolva, elismeréssel kell itt megemlékeznem az Ipartestületek Országos Központjáról, amely oda törekszik, hogy az ország különböző helyein gyógytelepeket állítson fel, hogy az anyagiakban kevésbbé bővelkedő iparosság is visszaszerezhesse megtámadott egészségét azokon a gyógyhelyeken, amelyek annak helyreállítására alkalmasak. Páratlan buzgalmu elnöke, Papp József kormányfőtanácsos kezdeményezésére így jött létre pár íévvel ezelőtt a hévizi-, így nyilt meg az idén a balatonfüredi iparos gyógytelep; s folytatásul tárgyalások folynak Csíz fürdővel és Hajdúszoboszlóval, hogy hasonló gyógytelepek mielőbb rendelkezésre álljanak e helyeken is. A balatonfüredi gyógyteleppel, ahonnét írom most e levelem, kissé részletesebben foglalkoznom. kell. A villa, amely most iparos gyógytelepül szolgál, évtizedeken át a nemzet csalogányának, Blaha Lujzának |a tulajdona volt, s tavaly eladó lévén, 44.000 pengőért megvette az IPOK. Az átalakítási és berendezési költségek 40.000 pengőbe kerültek. Tizenegy szépen berendezett, kényelmet nyújtó szoba van benne 18 ággyal, tágas étteremmel, pihenésre alkalmas parkírozott kerttel. A csinos villa homlokára az IPOK a következőket iratta fel: >>1893—1916. Blaha Lujza nyaralója. Ez volt a nemzet csalogányának legkedvesebb fészke«. Bizonyos meghatottsággal léptem az épületbe, tudva azt, hogy valamikor az járt benne és lakott falai között, akinél szebben, szívhez szólóbban magyar nótát dalolni még soha senki nem tudott. Meg van tehát Balatonfüreden az iparos gyógytelep, amelyben igen kedvezményes áron barátságos otthont talál a beteg szívét gyógyíttatni akaró iparosság, de valamikép a fürdő használatát is jutányosabbá kellene tenni, mert egy fürdő majd négy pengőbe kerül, ez pedig vékonypénzü embernek igen sok. Hiszem, hogy e tekintetben is elfogadható állapot fog bekövetkezni. Tegnap váratlanul kedves vendégünk volt. Papp József elnök Hévizre utaztában meglátó-^ gatott bennünket, s a maga közvetlen modorában melegen érdeklődött hogylétünk felől.