Pápai Hírlap – XXXVI. évfolyam – 1939.

1939-08-05 / 31. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség: Vitéz Gömbös Gyula (Liget) utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 1178. - Kiadóhivatal U60. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, Főiskolai könyvnyomda. Hirdetések —• tarifa szerint — felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Húsz év előtt ért véget hazánk történetének egy gyászos fejezete: a proletárdiktatúra kora. Az évforduló alkalmából nem szándékozunk feleleveníteni az erőszak uralmának szomorú tényeit, még csak az okokat sem kívánjuk fejtegetni, amelyek e korszakot minden kínjával, keservével és szégyenével együtt reánk zúdították. Az évforduló amúgy is a megújulás, a rekonstrukció kezdetének dátuma. Kezdődött azokkal az ellenforradalmi megmozdulásokkal, melyeknek emlékezetét országszerte megünnepelték a közelmúltban s amelynek e mi városunk is ünnepet szentel ép a holnapi napon. Folytatódott a nemzeti hadsereg felállításával és Szegedről való elindulásával, melynek nyomán nemzetünk életének új fejezete kezdődött meg. Azoknak, kiknek át kellett szenvedni a régit s akiknek megadatott megélni az újat is, ma az évforduló idején nem lehet más tiszte, mint hálával gondolni ez új korszak megteremtőjére, akinek erélyes, bölcs és céltudatos vezérletével immár annyit visszaszereztünk abból, amit ama szégyenletes három és fél hónapi időszak alatt — de természetesen ,a vesztett háború következtében is — nemzeti területünkből és nemzeti becsületünkből elveszítettünk. Az a kormányzat, mely nem a felforgatásra, hanem az építésre alapozta a maga tevékenységét, húsz esztendő keserves munkájával nemcsak visszaszerezte hazánk régi területének jelentős darabjait, de visszaszerezte azt a tekintélyt is, amit hazánk egy ezredéven át élvezett az európ;ai népek kultúrközösségében. Mire kell tehát fogadalmat tennünk a megújulás kezdetének örömünnepén? Arra, hogy soha e földön ne legyen úrrá többé az esztelen felforgatás, hogy megmaradunk ezeréves alkotmányunk biztos alapzatán, amely egyesítve a haladás jegyében az összes népi erőket, a régi szentistváni szellemben viszi előre nemzetünket a boldogabb jövő felé! Lehető leggyorsabban tartja kiküldendőnek Chamberlain azt a katonai bizottságot, amely a szovjettel való együttműködésről tárgyaljon, de azért a kiszállás időpontját nem hajlandó elárulni, mert a politikai kérdések négy hónapi huza-vona után még mindig nincsenek tisztázva. Nehéz is tárgyalni természetesen katonai együttműködésről akkor, amikor már előzetes teljes katonai szövetség köttetett Lengyelországgal, amelynek száz oka — arról a véres tusáról nem is szólva, amelyet éppen a szovjettel szemben kellett már egyszer megvívnia másfélszáz esztendő után megszerzett nemzeti függetlenségéért — meg van arra, hogy óvakodjék a régi, az örök ellenséggel bármiféle összeköttetésbe kerülni. Hasonlóképen nagyon nehéz politikai szövetségre lépni a szovjettel azoknak a kis nemzeteknek javára — esztek, lettek és litvánok —, amelyek úgy félnek ettől a nekik védelmet nyújtani hivatott szövetkezéstől, mint az ördög a tömjéntől. Kérdés tehát, lesz-e abból a katonai konvencióból is valami és bármi, amelynek ennyire csekély a politikai létjogosultsága. TTT ® 1 r Kiadó november elsejére a Rákócziutca 2. számú (Vas-féle) házban kétszoba, hallos, fürdőszobás összkomfortos lakás. Bővebbet a Fatelepen, Szent István-út 26. szám. — Telefon: 1157. házszabályok revíziója. (k-k) A képviselőház ezen a héten tárgyalja a házszabályreviziótj melyeit a kormány szükségesnek tart, hogy mielőbb törvény legyen belőle. A házszabályok revíziója nem új dolog. Még boldogemlékű Gömbös Gyula vetette fel a gondolatot, Darányi Kálmán miniszterelnök is hangsúlyozta szükségességét s Imrédy Béla tavaly már előterjesztett egy tervezetet a revízióra vonatkozólag. Teleki Pál gróf miniszterelnök szintén szükségesnek tartja a házszabályok megváltoztatását, amint eme véleményének a képviselőházban elmondott bemutatkozó beszédében és a most lezajlott választások alatt is ismételten kifejezést adott. A politikai világot tehát nem éri meglepetésszerűen a törvényjavaslat, amely arra van hivatva, hogy a képviselőház munkáját meggyorsítsa s ezzel együtt a tárgyalási modort is átalakítsa. Az új házszabályok szabályozni fogják a törvényjavaslatok tárgyalását, a költségvetés vitáját és az interpellációs jogot, de új rendelkezéseket tartalmaz a képviselők távolmaradására és a személyes megtámadtatás címen történő felszólalásokra is. Fontos elvi jelentőségű rendelkezése a tervezetnek, hogy az általános vita során a gyakorlatban eddig be nem vált klotürt eltörlik s helyette alkalmasabb intézkedést léptetnek életbe. Teleki Pál gróf miniszterelnök a Magyar Élet Pártja ülésén rövid felszólalásában ismét hangoztatta a házszabályok revíziójának szükségességét és rámutatott azokra az újításokra, amelyek ebben a kérdésben felmerültek. A revízió legfőbb célja, hogy olyan intézkedéseket állítson a házszabályokba, amelyek a beszédidő megrövidítését célozzák, ami sok felesleges időpazarlástól menti meg a a törvényhozást s biztosítja a képviselőház biztos munkáját. Az új szabálytervezet az interpellációknál rövidebb tartamú felszólaláso" kat szab meg, ami igen hasznos újítás lesz, mert hiszen az eddigi rendszer tarthatatlanná vált és sem a komoly parlamenti munkát nem vitte előbbre, sem a törvényhozás méltóságát nem emelte. Az interpellációk inkább a Házon kivüllevőknék szóltak, de nem a nagy közönségnek, hanem a kerület választóinak, akik előtt meg akarta mutatni a képviselő úr, hogy milyen bátor ember és hogy még a leglényegtelenebb dologban is készen áll a kormányt felelősségre vonni. Hogy az interpellációs jogot igen sokszor személyeskedésre használták fel, számtalan példa mutatja s a legtöbb esetben csak üres szóáradat volt az interpelláció. A törvényjavaslatok részletes vitája az új házszabályok szerint nem a képviselőházban, hanem a szakbizottságokban fog lefolyni. Miután a képviselőház a javaslatok általános vitáját befejezte, a bizottságok veszik át a tárgyalást, de ezek ülésein csak a részletek megvitatásáról lehet szó és a felszólalások idejét tizenöt percben állapítják meg, amit egy ízben tíz perccel meg lehet hosszabbítani. A bizottságokban részleteiben letárgyalt törvényjavaslat innen visszakerül a plénum elé, de itt már vita nélkül hoznak döntést. Megszünteti a tervezet általában azt a rendelkezést, hogy a törvényjavaslatokat harmadszor is olvassák, e helyett az elnök elrendelheti a harmadszori olvasást vagy szavazást. De minden törvényhozónak jogában áll indítványt tenni az ülés időtartamának két órával való meghosszabbítására. A rendkívüli sürgősség bevezetése arra irányul, hogy a törvényjavaslat tárgyalását a képviselőház indokolt esetben egyetlen nyolc órás ülésben köteles általánosságban befejezni. Ez esetben minden felszólalás harminc percig tarthat. A költségvetés plénumi tárgyalásánál az egyes tárcák költségvetésének elintézésére egy-egy ülésnap fordítható, az indemnitási törvényjavaslatnak nincs bizottsági vitája, azt a Házinak két nap alatt el kell intéznie. Igen helyénvaló intézkedése a tervezetnek az, hogy interpellációt a jövőben csak közérdekű ügyben lehet előterjeszteni. Az itt vázlatosan ismertetett adatokból is megállapítható, hogy a házszabályrevizió a képviselőház tanácskozási rendjébe üdvös újításokat akar bevezetni, amelyek a Ház munkájának folytonosságot és rendszerességét biztosítják és a törvényhozást fontos feladatának! teljesítésében hathatósan támogatják. A képviselőház ama tagjai, akik a nemzetépítő munkában komoly elhatározással vesznek részt, csak helyesléssel fogadhatják a revíziót, mely fel fogja frissíteni a törvényhozás munkájának menetét és színvonalat biztosít a tanácskozás számára, mely nem lehet üres fecsegések és modortalan kiszólások, személyesl invektivák színhelye, hanem az ország népének áldást és jobb jövőt biztosító munkaterévé kell válnia az országházának, melyben a nemzet javára szolgáló törvényalkotás egyesült erővel és kitartó lendülettel folyik. Még az ellenzéknek is be kell látnia, hogy a magyar parlamenti életet új lélekkel kell irányítani s le kell győznie az elvi ellentétekeit, hogy valamennyi párt abban a szent gondolatban olvadjon össze, hogy a haza mindenekelőtt, melyért egyforma lelkesedéssel kell dolgozni mindenkinek, aki csak él ez, ősi hazában. A cukor Magyarországon. A budai jogkönyvben, amely az 1244— 1421. évek kereskedelmét szabályozta és IV. Béla, Kun László, Róbert Károly és Zsigmond királyok rendelkezéseit zárta magába, a cukor és cukorliszt (cukorpor) szó már előfordul. Ebből következtethetjük, hogy a kereskedők tekintélyes mennyiségű nádcukrot hoztak az országba. Az importőrök azonban 10 font cukornál kevesebbet a város piacán nem árulhattak, s azt is a városi mérlegen kellett lemérniök. De eleinknek magyar szavuk is volt a cukorra: „nádméz". Az udvar, a főpapok, főurak, nemesség és polgárság, ha városi piacra ment, sohasem feledkezett meg cukorvásárlásról. De mert aránylag drága volt, a cukor mellett a méz is megmaradt édesítőnek. A XV. században a cukrot főként a patikusok árulták. A régi patikus gyógyszereken kívül cukrot, papirt, tintát és sok más anyagot is árult. II. Ulászló király udvarát Engerhard budai patikus látta el cukorral, cukorkával és cukros süteménnyel. De sok cukorka készült házilag is a főúri konyhákban. 1563-ban, mikor Pozsonyban Miksát koronázták, atyja, I. Ferdinánd, a szertartások alatt rosszul lett, mert nem reggelizett. Kamarását küldte Miksához néhány darab rózsacukorért. Mátyás esküvőjén az egyik asztalt aranyozott cukorból készült fa díszítette angyalokkal, egy másik asztalon pedig cukorból készült kert volt, kerítéssel, cserjével és madarakkal. Thurző Zsuzsánna grófnő esküvőjére 1603-ban a cukrot Bécsből hozatták. A nádcukrot a gyarmatokról hozták, főként portugál és holland hajósok, majd később az angolok. 1747-ben Marggraf berlini gyógyszerész előállította a répacukrot, amelyet a berlini tudományos akadémián be is mutatott. Az első répacukorgyárat 1796-ban alapították Cunernban, Sziléziában. Az alapító Marggraf tanítványa,