Pápai Hírlap – XXXVI. évfolyam – 1939.

1939-07-22 / 29. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség: Vitéz Gömbös Gyula (Liget) utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 1178. — Kiadóhivatal U60. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, Főiskolai könyvnyomda. Hirdetések — tarifa szerint — felvétetnek a kiadó­hivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Gróf Csáky István külügyminiszter a Ma­Igyar Távirati Iroda munkatársának beszél­getés közben az alábbi nyilatkozatot tette: »A legutóbbi hetekben több oldalról (észlel­hető, hogy a magyar közvéleményt igyekez­nek németellenes irányba befolyásolni. Két utat választottak erre az ismeretlen inspiráto­rok: a) igyekeznek bizonyítani, hogy Német­országnak nincsenek egyenes szándékai Ma­gyarországgal szemben és hogy b) háborús konfliktus esetén a birodalom lalul fog ma­radni. E kétirányú erőfeszítést a leghatározot­tabban elítélem és visszautasítom. Teszem ezt úgy is, mint magyar ember és úgy is, mint súlyos felelősséget viselő miniszter. Nem ma­gyar érdek, hogy a német szándékokat és erőt íérintő tendenciózus, sőt néha teljesein hamis beállítások talajra találjanak Magyarországon is. Még akkor is baráti kötelesség megtévesz­tések ellen fellépni, ha azok, bár külföldön, de magyar nyelven látnak napvilágot. Elte­kintve a komoly nemzeti érdektől, az igaz ma­gyar szellemmel sem ^egyeztethető összeg hogy eltűrjük, hogy az amúgy is súlyos táma­dásokkal küzködő, önvédelmet gyakorló be­vált barátunk ellen immár magyar földön is mesterkedjenek. Hangsúlyozom, hogy a meg­torlásnak minden törvényes eszközével élni fo­gok mindenkivel szemben, aki külpolitikánk megbízhatóságát illetőleg kételyeket ébreszt, amikor a magyar-német jóbaráti viszony ok­talan elrontásán felelőtlenül buzgólkodik. Egyelőre még csak 'kérem honfitársaimat, hogy bízzák a kormányra az állítólag veszélyeztetett magyar érdekek védelmét, mert erre egyedül a magyar kormány hivatott és képes.« Ez a határozott hangú miniszteri megnyi­BHHHHMBBHV I latkozás nem szorul semmi kommentárra. Mi a magunk részéről csak megállapítani kíván­juk, hogy ugyanezen a helyen már nem egy izben állást foglaltunk a felelőtlen, suttogó hírterjesztések ellen. A magyar nemzetnek — csak a legközelebbi országgyarapító mult ta­nulságai alapján is — minden oka megvan arra, hogy rendületlen bizalommal tekint­sen a magyar külpolitika felelős vezetőire s reájuk bízza mindazt, amit az ország érde­kében megtenni egyedül az ő joguk és Laz ő kö­telességük. Széchenyi mai jelentősége. Dr. Ónody Dezső. Irta II. A magyarság elhelyezkedése és mai helyzete a Dunamedencében. Széchenyi teljesen tisztában volt azzal, hogy a magyarság nem egyedül lakik itt a Dunamedencében és hogy nemzetünk föld­rajzi elhelyezkedése és csekély száma folytán nem élhet tekintet nélkül a vele együtt lakó nemzetiségekre és az őt környező, idegen nemzetiségű államokra. Mai szemmel nézve is kétségtelen, hogy ezen kérdés döntő jelentőségű a magyarságra nézve. Különösen akkor, midőn már nem a miénk a régi Magyarország és csonka hatá­rainkon belül élő nemzetiségek között van olyan, amely hatalmas és sokszor eléggé ag­resszív pártfogóval rendelkezik. A világhá­ború utáni államalakulások pedig még job­ban megnehezítették a magyarság helyzetét a Dunavölgyben, mert egyes szomszédaink szerfelett megnagyobbodtak és megerősödtek. Széchenyi korában a szomszéd népekkel nem egyedül álltunk szemben. Az akkori nem­zetközi veszedelmek: Oroszország és a Habs­PÁPAI HITELBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Szerződéses viszonyban a Magyar Altalános Hitelbankkal. Alapíttatott: '878-ban. Távbeszélői Igazgató JJ36. Üzlethelyiség: 1114. Táviratcím: Hitelbank. HIKiETMÉMY. A Pápai Hitelbank Részvénytársaság 1939 július hó 1-én megnyitotta XXV-IK ÉVTÁRSULATI ÖNSEGÉLYZŐ-EGYLETÉT háro m és öí évi időtartammal részletenként és hetenként e cj y pengő befizetéssel. Ez a legkönnyebb és legkedveltebb módja a takarékosságnak, mert heti egy pengőt mindenki könnyen nélkülözhet, aki pedig kölcsönre szorul, minden heti egy pengős részletre 156, illetve 260 pengő kölcsönt igényelhet, mely a harmadik, illetve az ötödik év végén a heti betétekkel kiegyenlítést nyer, de közben is bármikor visszafizethető. Mindenki tetszése szerinti heti részletet jegyezhet. A beíéíek havi részietekben Is fizeíheíők. A bank a résztvevőknek befizetéseik után a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámi­tolási kamatának megfelelő kamatot térít, a heti betétek alapján folyósított kölcsön után pedig a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatát 37 0" ka l meghaladó kamatot számít. Minden egyéb feltételre nézve készséggel ad kimerítő felvilágosítást a Pápai Hitelbank Részvénytársaság. burgoktól mind inkább függetlenedő Német­birodalom nem lehetett ránk olyan nyomasztó és mindennapi jelentőségű, mint manapság. Egybként is, akkor hazánk területi integri­tását nemcsak önmagunk és bármikor félre­tehető nemzetközi megállapodások védték, ha­nem egy nagy és hatalmas birodalom er­kölcsi, anyagi és katonai erői is biztosították. Mindebből egyenesen következik, ha Szé­chenyi már akkor fontosnak tartotta nemzet­közi helyzetünk állandó megfigyelését, ak­kor az ma, pusztán saját erőnkre utalva, még sokkal nagyobb fontosságot nyer. De a fentieken kívül még egy szomorú változás is állott be jelenlegi helyzetünkkel: a magyarság szétdaraboltsága, itthon és a trianoni, határokon túl. Széchenyi a maga re­formterveit egységes és tőle elérhető ma­gyarságra szabta, helyzetünk ezzel is súlyo­sabbá vált az utolsó évszázad alatt. Vessünk most számot a magyarság mai helyzetét megszabó tényezőkkel itt a Duna­medencében : A magyarság népileg szét van tagolva, 1/ 4 része még mindig a határokon túl, idegen uralom alatt senyved. Nemzetünk igen ha­talmas iés aktív pártfogókkal rendelkező nem­zetiségekkel él most már együtt. A történelmi Magyarország helyén új, idegen nemzetiségű államok alakultak, melyek a magyarsággal élesen ellenkező életérdekekkel élnek a Duna völgyében. S végül az osztrák-magyar mo­narchia összeomlásával nem áll a magyar­ság mögött egy olyan európai nagyhatalom, mely úgy nemzetközi tekintélyével, mint fegy­verei súlyával biztos záloga lenne területi in­tegritásunknak és állami szuverénitásunknak. Ma a Duna völgyében a magyarság hely­zetét nemcsak szomszédai határozzák meg, hanem azok a nagyhatalmak is, melyek a mo­narchia megszűnésével a védtelen dunai né­pek között vezető szerepre próbálnak szert tenni: Olaszország mellett Német- és Orosz­ország. Mig az Olaszbirodalom tőlünk távol Van, s bensőséges és őszinte barátságának többször tanújelét adva, nemzeti önrendel­kezésünket távolról sem érinti, addig a két utóbb említett nagyhatalomnál <ez a lehe­tőség fennáll és tapasztalhatók olyan törek­vések, hogy a Dunavölgyébe benyomuljanak. A magyar nem fog megbarátkozni soha az olyan ideológiákkal, melyek »LebeniS­raum«-okat fejtenek ki és az államhatároknál elfogadják azt a tanítást, hogy »a határ azt energiák kérdése«. Mi magyarok a Lebens­raumot úgy hívjuk, hogy »Haza«. A Haza pedig »ez a föld, melyen annyiszor apáink Vére folyt« s ez nekem nem »Lebensraum«, de az a föld, melyen »élnem és meghalnom kell«. De amely nélkül mi magyarok sem élni, sem meghalni nem tudunk és amelynek minden egyes tagja Szent István koronájának részese és amelyet mi nem vagyunk hajlan­dók kiadni senki kedvéért sem, senkinek Le­bansraumul azért, hogy más ideologiák sze­rint a határokon felüli gondolatnak szolgál­jon fizikai bázisul. A mi Hazánk: a magyar­ságé, senki másé! Erre a sacro egoismo-ra tanít bennünket ma Széchenyi, hogy a Duna­medencében ezer esztendőn át dicsőségesen megtartott magyarságot fenntarthassuk az el­következő évezredre is. Már Széchenyinek kinzó gondot jelentett az a tudat, hogy kis nemzetünk hogyan fogja tudni fenntartani magát a sok nemzetiség és idegen államok között. El sem lehet képzelni azt a hatást, amit a mai sokkal rosszabb és bonyolultabb helyzetünk reá jelentene, ha léline. Annyi — művei és egyénisége alapján — bizonyos, hogy minden nemzeti politikánk

Next

/
Thumbnails
Contents