Pápai Hírlap – XXXVI. évfolyam – 1939.
1939-06-24 / 25. szám
MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Viféz Gömbös Gyula (Liget) utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Teleionszámok: Szerkesztőség 1178. — Kiadóhivatal 1160. Lap tulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, Főiskolai könyvnyomda. Hirdetések — tarifa szerint — felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Gyakorlati tanácsot szeretnénk adni aninak a lelkes ifjúságnak, amely érettségivel a kezében most lépett ki a középiskolából, hogy elinduljon jövendő életpályájára. Minő legyen ez az életpálya? Melyik főiskola felé irányítsák lépteiket? Hol számíthatnak legbiztosabb elhelyezkedésre, állandó kenyérkeresetre tanulmányaik befejezése, az oklevél megszerzése után? Egészen bizonyos, hogy erről sok szó esik a családi körben. Kétségtelen, hogy a nyolc éven át őket vezető tanári kar is szerető gonddal adja meg számukra a maga helyes útmutatásait. Mégis talán nem árt azért íezen a helyen is foglalkozni ezzel a kérdéssel p a nyomtatott betű jószándékú erejével hozzájárulni ahhoz, hogy az életpályák megválasztása ne hozzon annyi sok kínos csalódást, meddő vergődést, mint amennyinek a letűnt lévek folyamán annyiszor résztvevő szemlélői voltunk. Elsősorban egy egy negatív tanács tolul az ajkunkra. (N. b. ezt mi már nem a háború utáni nehéz, de még a béke jobb éveiben is elmondtuk.) Ne menjen minden második (de legalább minden harmadik) érettségis jogásznak. Ne gondolja, hogy annyi tisztviselői állás valaha is lesz az országban, ahol az a töméntelen dr. jur. és dr. pol. közigazgatásnál, bíróságoknál, vállalatoknál, bankoknál el tud helyezkedni. Mostanában (a legutóbbi időben) igaz, elég sokan jutottak álláshoz, de a létszám betelőben s ha az egyetemi jogi fakultások létszáma viszont emelkedőben, akkor hamar beáll e téren az újabbl csőd. Mi a magunk részéről ma elsősorban és főkép a mérnöki pályát ajánljuk az ifjúságnak. Ezen a téren nem hogy fölösleg, de lényeges hiány mutatkozik. Ez a pálya az egyedüli, ahol már az oklevél megszerzése előtt — a nyári szünidőben — érdemleges keresethez lehet jutni, a diploma elnyerése után pedig biztos álláshoz. Miért? Mert az egész országban állandó nagy út-, hídépítések, vízszabá'lyozási stb. munkák vannak folyamatban. Mert a Felvidéken, főkép a Kárpátalján hiányzanak a szakképzett erdőmérnökök. Mert a hadiipar most és előreláthatólag nagyon sokáig fel tudja venni az összes okleveles gépész-, vegyész-, kohász-mérnököket. Tudatában vagyunk! annak, hogy a mérnöki pályát ajánlva, nehéz pályára utasítjuk az ifjúságot. De nincs az a nehézség, amit ne győzhetne le az erős akarat, a kitartó szorgalom, a magyaros lelkesedés. Bátran neki kell vágni. Az első év rajz- és felső mathezis nehézségeinek éjt-nappá tevő munkával való leküzdése után nagyon sok olyan is teljes sikerrel végezte be már ezt a pályát, aki eredetileg képességeit nem tartotta alkalmasaknak reá. Az ország gazdasági, ipari jövője is azt kívánja, hogy minél több mérnökünk legyen. Egyéni és nemzeti érdek szól tehát amellett, hogy a most végzett ifjúság jelentős része a mérnöki pályára menjen. LÖWY BUTORARUHAZ GYŐR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. IDE MENJEN, HA JÓ BÚTORT A KAR A munka kezdetén. A munka, a magyar országgyűlés munkájának kezdetén, Teleki Pál gróf ismertette azokat az elveket, amelyek a maga és a vezetése alatt álló kormány programját irányítani fogják, valamint azokat a terveket is, amelyek e programm keretében megvalósulásra várnak. Méltán hivatkozott beszéde bevezető részében arra a személyi bizalomra, amelyre ma inkább szükség van, mint valaha. Az általános európai izgalom közepette valóban bízni kell abban, hogy aki a kormány élén áll, az éber szemmel figyelve a külpolitika fordulatait, erős kézzel vezeti azt a munkát, amelynek főkép szociálpolitikai megoldásai a nemzetet minden eshetőségre tömörebbé, egységesebbé, ellenállóképesebbé fogják tenni. Jellemző felfogására és általános megítélésére a miniszterelnök következő általános érvényű kijelentése: — Magyarországon fontos az egyéni bánásmód, mert mi magyarok egyéni emberek vagyunk. Erős bennünk az egyéniség, az individium. Minket nem lehet kaptafára húzni, uniformizálni. — Az alkotmányosságot nemcsak mint általános tételt, hanem mint a nemzet önkormányzatának formáját is hirdetem. Csak alkotmányos fejlődést ismerek annak átérzése mellett, hogy mi magyarok mindig európaiak voltunk és azok is maradunk. Magára a munkaprogrammjára áttérve, a legfontosabbnak a hadsereg kiépítését és az ország gazdasági megerősítését jelölte meg. Legjobb szociálpolitika a jó gazdaságpolitika, ennek alapja az ország helyes pénzügyi gazdálkodása. Bejelentette a miniszterelnök a földbirtokreformról szóló javaslat beterjesztését, ami a mult évi tárgyalás tanulságainak felhasználásával történik meg. Nagy földmívelési programm alakul ki: a vizszabályozások, öntözések ügye, az állattenyésztés fejlesztése, a rét- és legelőhasználat fejlesztése. Mindennek gyorsan és jól kell megtörténni, aminthogy sok olyant megcsináltam már — mondta a miniszterelnök —, amit előbb nem hirdettem. A földmívelés körébe tartozik a mezőgazdasági munkavállalók özvegyeinek járadékban való részesítése, a cselédlakások kérdése és a mezőgazdasági hitel ügye, amik mind sorra fognak kerülni. A kereskedelmi tárca keretében nagyszabású hídépítési programm valósul meg. A közutak megépítése olyan tempóban folyik, hogy 1943-ig 853 község, 95 tanya és 300 tanyahelység kap bekötő utat. A külföldre irányuló forgalmat egységesebbé és olcsóbbá fogják tenni. A kereskedelmi miniszter munkáskamarák felállításának kérdésével foglalkozik. A munkásokat védő, már meglevő törvények teljes végrehajtását meggyorsítják. A belügyi tárca keretében a kormány szociális és családvédelmi alapot fog létesíteni. Átszervezni szándékozik a közigazgatást, decentralizálni, de nem az Íróasztal, háném az emberek decentralizációjával oly értelemben, hogy a dolgok alsóbb fokon jól elintéztessenek anélkül, hogy az alsóbb hatóságokat az összes aprólékos ügyekben való határozathozatal terhelné. Majd a közoktatási és a honvédelmi tárca problémáit érintette röviden a miniszterelnök. Az előbbi keretében gondoskodni kiván az irók és művészek gazdasági érdekeinek védelméről. A honvédéimi törvény tető alá hozása nagy rhunkát ád. A Horthy Miklós repülő-alapról törvény fog gondoskodni. A hivatásos tisztképzést újból szabályozzák, a világháború rökkantjainak ellátási díját megjavítják. Szólott még a visszacsatolt Kárpátalja problémáiról. Ez országrész önkormányzatáról szóló törvényjavaslat még a nyár folyamán tárgyalás alá kerül. A sok és sürgős munkára való tekintettel a miniszterelnök bejelentette, hogy a Házat kérni fogja, mondjon le nyári szabadságáról, illetve csak az aratási három hét alatt szüneteltesse munkáját. A tárgyalásokat a kormány meggyorsítani kívánja, az egyes törvényjavaslatok benyújtásánál ezentúl meg fogják jelölni azt az időpontot, ameddig az ország az illető javaslat letárgyalását elvárhatja. Ez szükségessé teszi a házszabályok revízióját, hogy már az őszi ülésszakban gyorsabb tempóban lehessen dolgozni. A miniszterelnök befejezésül — a kormánypárt nagy tetszése mellett — kérte a Házat, hogy programmját, amelyet jó lélekkel, gyors és komoly munka szándékával terjesztett elő, a maga munkásságával, még pedig gyors munkásságával mozdítsa elő. A munka kezdetén a magyar nemzet bizalommal és reménnyel néz a munka elvégzése, megvalósulása, eredményeinek a jobb magyar életbe való átültetése elé. Repülőink ünnepnapja. A helybeli állomásparancsnokság intézkedéséből e hét szerdáján ünnepet ültek a pápai repülők a Kárpátalja megszállásában való részvételük s ottani dicsőséges harci cselekményük emlékezetére. Repülőink ünnepe a város ünnepe volt. Mint ahogy lélekben együtt voltunk velük, mikor a legfelsőbb hadparancs a régi határok visszaszerzésére elszólította őket körünkből, együtt éreztünk velük, mikor először szállottak ellenséges területen a levegőbe, amikor elsőknek mutatták meg a levegőben, amit elődeik egy évezreden át az ősi magyar föld talaján állva, annyiszor megbizonyítottak: hogy mi a magyar virtus, mikor az iglói repülőtér! villámgyors megtámadásával és elpusztításával megsemmisítő csapást mértek az északi ellenségre, mint ahogy együtt éreztünk velük a megszállás további izgalmas mozzanataiban is, úgy együtt dobogott velük most is a szívünk, midőn hálaadással fordultak megtartó kegyelméért a Magyarok Istenéhez. A plébánia-templom főbejáratánál felállított oltárnál délelőtt 1/2 1 0 órakor tartották meg a tábori szent misét. A misén megjelentek az összes katonai és polgári hatóságok képviselői teljes számban és ünnepi díszben. A templom előtt volt felállítva a repülő osztálynak két százada. A szentmisét Németh József apátplébános celebrálta s azt a hivatalosan megjelenteken kívül az érdeklődő és együttérző nagy közönség óriási tömege áhítatos érzéssel hallgatta végig. Ugyanazon időpontban az új református templom előtt protestáns tábori istentisztelet volt, szintén nagy közönség jelenlétében, a repülő tisztikar pirot. tagjai és egy század repülő részvételével. Ölé Sándor ref. lelkész lelkekbe markoló erővel szólott prédikációjában az ölni, de gyógyítani is tudó Istenről, Kiss Dezső ev. segédlelkész pedig megható hazafias könyörgést mondott. Az istentiszteletek befejezése után a három század egyesült a Horthy Miklós Főutcán s innen kiindulva katonazenekar hangjai mellett díszmenetben vonult el a Szent Imre; herceg Főtéren lévő katonai előkelőségteki előtt. A díszmenetelés gyönyörű látvány volt, fényes bizonysága annak, hogy repülőink gyalogsági kiképzése is mintaszerű. Erő és hév lüktetett a menetben, öröm volt nézni. A díszmenet befejezése után a katonai zenekar térzenét adott s ebben a városban; elég ritka szóraköíásban a közönség nagy élvezettel gyönyörködött.
