Pápai Hírlap – XXXVI. évfolyam – 1939.

1939-05-20 / 20. szám

Pápa, Horthy Miklós Fő=utca 14. Nagy választék! Olcsó árak! büntetőjog reformjáról, az összeférhetetlenség megszigorításáról és az álláshalmozás megszüntetéséről szólott, s főkép mikor a magyar alkotmány érintetlen szentségét dicsőítve, nagy nyomatékkal emelve ki, hogy ennek az országnak sem vörös, sem zöld forradalom nem kell, spontán kitörő zúgó helyeslést, mély és egyetemes hatást tett a megjelent tömegekre. Ezeknek hálás érzelmeit juttatta kifejezésre Draskóczy elnök a maga köszönő szavaiban, megfogadván, hogy egy emberként fogjuk a zászlót diadalra vinni. Az impozáns lefolyású programgyűlés a Himnusz áhítatos eléneklésével ért véget. * Dr. Antal István még ugyanaznap délutánján folytatta a kerületben kedden és szerdán megkezdett körútját. Pápakovácsiban, Tapolcafőn és Dákán mondott beszédeket a megnevezett és a környékbeli falvak lakosságának nagy sokasága jelenlétében. Beszédei, melyekben főkép a föld népének javát előmozdítani hivatott kérdéseket fejtegette, mindenütt nagy lelkesedést keltettek. Vasárnap Lovászpatonán, Ugodon és Jákón tart programbeszédet, a csendes héten pedig sorban meglátogatja még az összes községeket képviselőjelöltünk. A Felsődunántűli Mezőgazdasági Kamara újjáalakítása, Tizenöt hónapi interregnum után újjáalakult a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara. A Felvidék visszacsatolásával kapcsolatban ez a kamara elvesztette Esztergom-Komárom, Győr-Moson-Pozsony vármegyék Duna jobboldali területeit, amelyek a csallóközi, Kisalföldi Mezőgazdasági Kamarához csatoltattak Komárom székhellyel. Győr megszűnt mint kamarai székhely és a Felsődunántúli megkisebbített területű kamara székhelye Szombathely lett, amely lelkes szeretteti fogadta a kamarai intézményt. A Földmívelésügyi miniszter Szentmártoni Radó Lajost, a kamara lelépő vasmegyei alelnökét bízta meg gróf Khuen-Héderváry Károly tisztének ideiglenes betöltésével. A közgyűlésen herceg Esterházy László indítványára egyhangú közfelkiáltással Szentmártoni Radó Lajos lett az új kamara új elnöke. Alelnökké gróf Hunyady Imre fejérvármegyei, Walla Ferenc veszprémvármegyei, Rupprecht Antal sopronvármegyei nagybirtokosok, Mándli Sándor vasmegyei kisbirtokos és dr. Mohácsy Lajos veszprémvármegyei kisbirtokosok, a gazdatisztek részéről pedig Elekes Gyula jószágigazgató lettek közfelkiáltással megválasztva. Az új elnököt a földmívelésügyi miniszter képviseletében megjelent dr. Utassy Béla miniszteri tanácsos, az Országos Mezőgazdasági Kamara részéről Mészáros István felsőházi tag, OMKA alelnök, Szombathely város nevében dr. Ujváry Ede polgármester, a földmunkások nevében Németh Boldizsár aratógazda, a kisgazdák nevében dr. Mohácsy Lajos köszöntötték. Szentmártoni Radó Lajos elnöki székfoglalójában a kamarai törvényrevizió reformintézkedéseinek a jelentőségét méltatta, a minisztérium, az OMKA és a társkamarák hathatós támoga- , tását kérte. Br. Mirbach Antal, az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara elnöke táviratilag üdvözölte a szombathelyi Kamarát, az alsódunántúli kisgazdaközönség részéről Kovács Ferenc kaposvári kamarai alelnök szólalt fel, hangsúlyozva a kis-, közép- és nagybirtokok vállvetett munkájának és egységes politikájának a szükségességét. Az új alelnökök nevében Rupprecht Antal mondott a közgyűlésnek köszönetet. Walla Ferenc indítványozta, hogy gróf Teleki Mihály földmívelésügyi minisztert és vitéz Lukács Béla földmívelésügyi államtitkárt az újjáalakult kamara közönsége egymillió felsődunántúli gazda nevében a legteljesebb bizalmáról és támogatásáról biztosítsa és kérje viszont a kamarai érdekek istápolását. A közgyűlés lelkesen tüntetett Walla Ferenc indítványa mellett. A gazdatiszti társadalom nevében Elekes Gyula jószágigazgató elvi deklarációt adott elő, leszövezve, hogy a gazdatisztek az önálló gazdatiszti kamara megvalósításáért a kamara kebelében is továbbműködnek és kérték az oki. gazdatisztek kötelező alkalmazásának kiterjesztését és a kvalifikációs törvény megvalósítását. A közgyűlés Mille Géza h. igazgató javaslata alapján megválasztotta a 28 tagból álló kamarai igazgatóválasztmányt, a 7—7 tagból álló igazoló, számvizsgálói és fegyelmi bizottság tagjait. Szentmártoni Radó Lajos elnök javaslatára a kamara tiszteletbeli örökös tagjává választották gróf Khuen-Héderváry Károly nagybirtokos, felsőházi tagot, aki az egyetlen a kamarai elnökök között, aki 1922—1939-ig megszakítás nélkül töltötte be a kamara elnöki székét és ötször választották egyhangú közfelkiáltással elnökké. Gróf Khuen-Héderváry Károly táviratilag üdvözölte az újjáalakuló kamara közgyűlését. Ugyancsak 17 éven át volt igazgatója a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamarának dr. Ormándy János egyetemi tanár, m. kir. gazdasági főtanácsos, akit július 1-ével a közgyűlés nyugdíjazott, de egyúttal örökös tiszteletbeli taggá meg is választott. Felsőeőri Nagy Pál, mint ,a kamara fejérmegyei lelépő alelnöke és mint volt győri főispán szerzett nagy érdemeket a kamara életében. Az örökös tagok nevében dr. Ormándy János mondott nagyhatású köszönő beszédet, fogadalmat téve, hogy továbbra is küzd a magyar föld szebb jövőjéért, úgy is mint a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara választott tagja. Az újjáalakulással kapcsolatos választások megejtése után a kamara közgyűlése Mille Géza kamarai helyettes igazgató részletesen megindokolt előterjesztései alapján a mult két évi működési jelentést, a zárszámadásokat tárgyalta és fogadta el, majd az 1939. évi költségvetési tervezetet és a módosított alapszabályokat hagyta jóvá. Szentmártoni Radó Lajos elnök bejelentette, hogy június közepén újabb közgyűlésre fogja összehívni Felsődunántúl gazdaképviseletét. MALIVANEK páncélszerkezetű kereszthúros zongora igen olcsón eladó. GRÉGERNÉ Pápa, Munkácsi utca 22. szám. i v i .».> . 1939 május 20. Egy=két szó az új moziról. Lapunk mult számában néhány sorban megemlékeztünk már az új moziról, de városunknak ez az új kultúr-intézménye — úgy érezzük — többet érdemel ennél. Már maga az a körülmény, hogy a monumentális építkezés, amely majd másfélszázezer pengőbe került, ősz óta — pár heti téli megszakítással — a munkások sokaságát foglalkoztatta olyan időben, amikor az építőmunkások munkaalkalmat másutt már nem igen találhattak volna, szociális szempontból megbecsülendő értéket jelent. De város-szépítési tekintetből is jelentős esemény volt az új mozi építése. Tudvalevőleg nálunk — különösen a Belváros területén — csigalassúsággal halad előre az építkezés. Aki ötven évvel ezelőtt járt Pápán, és most végigjárja a Belváros utcáit, a roskadozó vén házakban, amelyekből a dohos illat csak úgy árad kifelé, régi — ha nem is kedves — ismerősét üdvözölheti, s alig akad nyomaira annak, hogy a város csinosodása szempontjából valami történt volna. Nem történt például a Deák Ferenc utcában sem, amelynek ódon házai közé most befurakodott a mozi impozáns épülete, s mint óriási felkiáltójel figyelmeztet, hogy város-szépítés terén követendő volna a példa, amelyet a mozi igazgatósága nyújtott. Rozoga régi épületet lebontatott s helyébe modern palotát émelI tetett. Maga a filmszínház, amelynek az idegenhangzású »Corso« nevet adták, az eddigi tapasztalatok és tanulságok figyelembe vételével, a modern építési technika alkalmazásával épült. A téglafalakon kívül beton és vas az egész. A tetőszerkezet úgynevezett függő tető, a mennyezet tűzmentes és hőszigetelő Heraklit. A padozat beton. Az építés nem egyszer ütközött nehezen elhárítható akadályokba. Ezek között első helyen áll a telek belső szélén elfolyó Cinca, amelyet betoncsövek közé szorítottak, s egy méternyivel beljebb, a mozi padozata alatt vezettek el, hogy leverhessék a cölöpöket, amelyekre a talaj lazasága miatt a belső falat építeni kellett. A 450 ember befogadó-képességű épület beosztása egyébként a következő. Az alagsorban van elhelyezve a fűtő-, hűtő- és szellőztető szerkezet. Az óriási terem a modern gépezetekkel pár perc alatt bemelegíthető, lehűthető, s az elhasznált levegő ugyancs'ak pár perc alatt frissel kicserélhető. Az alagsorban van két bombabiztos óvóhely is, amelyek mindegyikében 30—30 ember talál szükség esetén menhelyet. A földszinten van az előcsarnok, a pénztár, két ruhatár és az igazgatói iroda. Az előcsarnokból az öblös nézőtérre lépünk be, amelynek közepén — széles úttal kétfelé osztva — húzódnak végig a széksorok, s két oldalt a mellékszéksorok. Fent az erkély első sorát páholyok képezik, majd ugyancsak széles úttal elválasztva széksorok következnek. A fekete, fényezett székek igen kényelmes ülőbelyekül szolgálnak, s belőlük mindenünnét jól láthatók a vászonra vetített képek. Fent van — természetesen — a gépház és vetítőkészülék is. Van továbbá az emeleten dohányzóterem és WC, ez utóbbi a földszinten is. Az egész színház előkelő tónusú és kellemes benyomást tesz. Az épületet tervezte Pink Béla építészmérnök, az építést végezte és vezette Fa Mihály építőmester, s a szakszerű kivitelre állandóan felügyelt Gobbi Ede mozi-igazgató. A helybeli építőmunkások a vállalkozók dicséretét érdemelték ki szorgalmas és hozzáértő munkájukkal, úgyszintén a helybeli iparosok is, akik a szerelő, bádogos, asztalos, lakatos, festő stb. munkákat végezték. N. P. 150/1939. sz. Kivonatos versenytárgyalási hirdetmény, Halimbai egyházközség elöljárósága 2 tanterem és 2 tanítói lakás átalakítási munkálataira nyilvános versenytárgyalást hirdet. A vonatkozó teljes szövegű hirdetményt és annak mellékleteit a halimbai plébániai hivatalnál a hivatalos órák alatt lehet megtekinteni, illetve onnan megszerezni. Az ajánlat benyújtásának határideje 1939. évi június hó 3-án d. e. l!zll óra.