Pápai Hírlap – XXXVI. évfolyam – 1939.
1939-01-21 / 3. szám
XXXVI. évfolyam. 3. szám. Pápa, 1939 Január 2.1. MIMII11UIIIH11I1HIIIMIIIIIII m ••i> UB ill lll i lB ITTTM^»ITnTITTI»TW^ —IMMBIIIII .l 'tii JI WH BMBWrT-WinnOTTiMmM-fT—— f MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Vitéz Gömbös Gyula (Liget) utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 1178. — Kiadóhivatal 1160. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, Főiskolai könyvnyomda. Hirdetések — tarifa szerint — felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Beteljesedett tehát, vagyis inkább beteljesedettnek látszik a felvidéki tótok húsz esztendős álma és ezen a héten Pozsonyban összeült az első autonóm szlovák országgyűlés. Akad talán, aki kifogásolja tót testvéreink' álmának életkorát és keveselli az általunk) mondott és írt húsz esztendőt, de mi a magunk részéről nagyon is jól tudjuk, hogy soha a háborús összeomlás előtt (autonóm! Szlovákiáról senki nem beszélt, hanem 1 a régi tót nemzetiségi képviselők — magla az elhunyt vezér, Hlinka András is — mindig 1 csupán az egységes Magyarország kenetein belül óhajtották a maguk népének kulturális és szociális — valljuk meg, sok tekintetben; már akkor is jogos — kivánságiainak kielégítését. A monarchiát széttörő nagy változási termelte ki a csehekkel kapcsolatos autonóm Szlovákia eszméjét és az azóta eltelt húsz esztendő a csehek ellen folytatott harc ideje volt. A harcnak ismét egy nagy összeomlás,; ezúttal azonban egy gyarló tákolmány, az ú. n. Csehszlovákia összeomlása vetett véget. Most tehát összeült Pozsonyban a szlovák országgyűlés és a kegyelet (kegyelet az elhunyt vezér iránt), a hála (halja a csehek által évekig börtönben tartott másik vezér, Tuka iránt), valamint az öröm ünnepét dehogy akarnók (Pozsonyig úgy sem elható) disszonáns hanggal megzavarni. Önállóinak, függetlennek lenni felemelő, magasztos érzés. És ha a tótok a cseh miniszterelnök jelenlétében megtartott ünnepségen (melynek tiszteletére mindenféle zászlót, csak éppen magyart nem, nagy számban kitűztek) önállóaknak és függetleneknek érzik magukat, akkor nekünk ez ellen szavunk nem lehet. ,Hogy aztán nemcsak önállóak és függetlenek, de — boldogok is lesznek-e, az — az öreg Homérosz szerint — még az istenek térdéin nyugszik. Pártkereteken felül. (y.) A Magyar Élet Mozgalom most vasárnap elindult vidéki propagandaútjára, hogy most már az ország nagyobb gócpontjain is kibontsa zászlaját, amikor is a miniszterelnök kifejtette és megindokolta azt, hogy miért is van szükség erre a mozgalomra, amely pártok felett áll s így nem elválasztó, hanem minden magyart összekapcsoló mozgalom. Legutóbb ilyen nagygyűlést Pécsett tartottak, amelyre, érthetően, nemcsak magából a városból, hanem a környékről is nagy tömegek gyűltek össze, amikor a következőket mondta Imrédy Béla a mozgalomról: — Hogy magyar életet élhessünk, szükséges a lélek megfelelő ápolása is. Sokan kérdik, hogy miért van erre szükség, amikor meg van a párt, amely támogat engem törekvéseimben. Eszmei alapot akartam teremteni ezzel a mozgalommal, ahol minden magyar ember s a magyar közélet minden munkása, akiket eddig talán elválasztottak tőlem a pártkeretek, de akinek munkájára szüksége van az országnak is, ama reformoknak is, melyeket meg akarok valósítani, hogy így összefogva, ebből az együttes munkából megszülethessék az az űj ország, amely csak a megfelelő reformokon keresztül tud valóra válni. Épen a cél érdekében nyújtom ki kezem minden magyar ember keze után, aki ugyanazlon az eszmei sikon mozog, mint én, aki ugyanúgy akarja az ország gyökeres jobboldali újjászületését, mint magam. A miniszterelnök beszéde további részében nem kért kíméletet a maga személye számára. Nem bánja, ha támadják, hiszen köízféleti férfiúnak ezzel számolnia kell, mint ahogy ő is számol. — Hiszen — mondotta — közjogi pályámon sok támadásban volt részem. Olyanokban, amelyekre esetleg nem is szolgáltam rá s így váratlanul részesültem bennük, de amelyeket mindig keresztény alázattal és sok türelemmel igyekeztem elviselni éppen a közi érdekében. Most sem kérem, hogy személyemet ne támadják. Hiszen egy olyan ember, aki hisz a maga feladatában és céljai nemességében, azt sosem tudják a támadások elkedvetleníteni. Én a magam számára csak azt kérem, hogy a harc, a támadás mindig olyan legyen, ami megfelel a magyar ember természetének. Legyen ez a harc nyilt s a rostély levett, ahol a szemek szembenézhetnek. Ez felel meg a magyar harcmodornak. Az alattomos és fondorlatos támadás nem magyar harcmodor. De bármilyen legyen a jövő — mondta tovább a miniszterelnök a pécsi nagygyűlésen —, bármilyen nehéz megpróbáltatások is várjanak reám, nem tántorodom meg. Tudom, hogy azok, akik most szembekerültek velem, akik most támadnak is, azok is meg fognak győződni róla, hogy meggyőződésem igaz és becsületes, mert az az út vezet a szebb magyar jövendőhöz, arrielyet én járok és amelyen tovább is haladni akarok. Befejezésül a bekövetkezendő reformokról nyilatkozott a miniszterelnök: — Tudom, hogy azok a reformok, amelyeket most akarunk keresztülvinni, zökkenőkkel és zavarokkal járhatnak. De át kell esnünk rajtuk, mert a inemzet jövőjének biztosítása követeli a megvalósításukat. Ezeknek a reformoknak a megvalósítását, az új magyar életet hirdeti Imrédy Béla miniszterelnök s eddigi tetteiből és munkásságából megállapíthatjuk, hogy fanatizmusa mellett van benne annyi elszántság, tetterő és magyar fajáért való olthatatlan szeretet, hogy azokat minden akadályon keresztül meg tudja valósítani. Ezért választotta a mozgalom szimbólumául a legendás csodaszarvast, amely mint a két magyar daliát kivezette az, ingoványokból, épúgy fog bennünket is egy jobb, magyarabb magyar élet felé vezetni. A NEP kerületi választmányi ölése. Csatlakozás a Magyar Élet Mozgalomhoz. A Nemzeti Egység pápai kerületi választmánya mult pénteken a városi és vidéki tisztségviselők jelenlétében választmányi ülést tartott, amelyben egyhangú lelkesedéssel csatlakozott a miniszterelnök által kezdeményezett Magyar Élet Mozgalomhoz. A választmányi ülésen Karlovitz Adolf kormányfőtanácsos, kerületi elnök elnökölt, akinek felhívására a választmány mindenekelőtt egy percnyi áhítatos csenddel áldozott a a munkácsi hősök dicső emlékének. Az elnök ezután megemlékezett az országos vezetőségben történt változásról és bejelentette, hogy a pártból történt kiválások alkalmából Imrédy miniszterelnököt sürgönyileg biztosították a választmány bizalmáról. Áttérve a mai helyzet ismertetésére, mindenekelőtt azokat az érdemeket ismertette Karlovitz Adolf elnök, amelyeket Imrédy Béla — a portugál Salazarhoz hasonlóan — az ország pénzügyeinek helyrehozása, a szövetkezés talpraállításával szerzett. A mult év történeti eseményének természetes következménye az a lelki megújhodás, amelyet a miniszterelnök a Magyar Élet Mozígalmában céljául kitűzött. A politikai erkölcs és a felebaráti szeretet példájának tartja őt, aki meg akarja szüntetni országunkban a nyomort és az alsó néposztály felegnelésével: akarja a magyar életet termékenyebbé tenni. A Magyar Élet programjának rövid vázolása után javaslatára kimondotta a választmány, hogy a miniszterelnök mozígalmát helyesli, ahhoz csatlakozik s erről úgy a miniszterelnököt, mint a NEP megyei elnökét, a főispánt értesíti. Felszólította végül a vidéki tisztségviselőket, hogy saját hatáskörükben szintén terjesszék a nemzetépítő igéket. Az elnök hatásos beszédét még két hatásos felszólalás követte. Vitéz Draskóczy István beszédében azt az utat jelölte meg, amely a Magyar Élet Mozgalmának céljaihoz elvezet s itt főkép az erkölcsi purifikációt, az önzetlenségben! való megújhodást, a magánérdekek visszaszorítását, a nyerészkedések letörését jelölte meg legfontosabb tényezők gyanánt. Bejelentette azt is, hogy a NEP pápai városi választmánya már előző napon elhatározta a mozgalomhoz való csatlakozását. Szűcs Dezső az összes nemzeti erők összefogásának szükségességét hangoztatta. Szükséges ez belső szempontból a korszerű, a nép felemelését szolgáló intézkedések keresztülvitele szempontjából, de szükséges ez külső tekintetekből, az ország hatalmi állásának biztosítása céljából is. A különböző csoport-alakulások veszélyeztetik az ország hatalmi pozícióját, mig az együttes erővel végrehajtott szociális reformok a kiegyenlítődés munkája a nemzetet erőssé teszi és jövőjét biztosítja. A nagy tetszéssel és éijenzéssel fogadott beszédek után a választmányi ülés befejezést nyert. Thaly Kálmán, a pápai diák. Irta: Dr. Tóth Endre. I. Ha a Petőfi-utcában megállunk az ó-kollégium épülete előtt s elolvassuk a kapu felett levő emléktáblára felvésett neveket — meg kell éreznünk, hogy azokban a nevekben nemcsak főiskolánk, de magyar nemzetünk történetének is egy-egy darabja van oda felvésve. — Jellemzőleg arra a szellemre, amit az az ó-kollégium, századok hagyományainak hűséges őrzője — azóta, hogy Mándi Márton István 1797-ben felépíttette — beleoltott növendékeibe, akár hosszabb, akár rövidebb ideig tanultak is annak falai között. Most, amikor az ó-kollégium egyik neveltjének centennáriumát ünnepeljük, talán nem felesleges egy percre átgondolni azoknak a többi neveknek a jelentését is nemzetünk szempontjából. A sor élén a két szellemóriás: Petőfi és Jókai neve. Az első, az ellobogó üstökös fényét és erejét itt nyerte, — a másik, — nem második — hisz hogy melyik volt nagyobb, ki mérii LOWY JENQ BÚTORÜZLETE rw GYOR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. SZÁM. MM ÓTA MINDIG CSAK JÓT AD
