Pápai Hírlap – XXXV. évfolyam – 1938.

1938-04-16 / 16. szám

51 éV Óta százezrek dicsérik Kopstein bútorok 6 nagy üzlet az ország különböző városaiban. óriási választékban! jóságát, szép kivitelét, olcsóságát. Hálók, ebédlők, kombinált berendezések, konyhabútorok és mindennemű kárpitos áruk Kedvező fizetési feltételek! Kopstein butorház. Pápa véghezvitelénél feltétlen szükség van a vármegyék, városok és községek önkormányzatára, mert csak tez vezethet kellő eredményre, de kell hozzá a kormányzat irányító befolyása és ellenőrzése is. Ezzel az összefüggéssel, a felső helyről jövő szellemi irányítással és az alap anyagi erejét megteremtő önkormányzati fezervek munkájával az elesettek ügye jó mederben halad. Remélhető, hogy már ez év őszén a rendelet nyomában megindul az alap áldásthozó munfkáj.a s lehetővé válik sok elsodort egzisztencia talpraállítása, kisebb, kamatmentes kölcsönnel, emberibb, egészséges lakáshoz juttatással, országszerte egységesen megindulhat az alapból rendelkezésre álló összeg keretén belül a családalapításhoz segítés, a gyermekáldástól való félelem megszüntetése, gyermek-és családvédelem, munkaközvetítés s általában az életnívó emelése. A kimondottan karitatív jellegű alakulatok mellett a községek, városok és vármegyék -ezzel a szociális rendelettel a szó legnemesebb értelmében bekapcsolódnak a közjólét szolgálatába. Keresztény nemzeti feltámadást I Irta: dr. Ónody Dezső. Húsvét a feltámadás ünnepe. Ezen a napon vett diadalmat az élet a halálon, ezen a napon teljesült be az isteni igéret. Ezzel lépi be a kegyelem nemcsak az egyén, de a népek életébe is és ez veti meg alapjait a keresztény népek egyenlősége eszméjének. Húsvét reggelén zeng az engesztelő szózat mindnyájunk részére és mi a megfeszített, 'de dicsőségesen feltámadott Krisztus gyermekei hiszünk és bízunk a feltámadásban. Az egyesekében épúgy, mint a nemzetekében, bizunk a jobb magyar jövendőben és készülünk a magyar nemzeti keresztény feltámadásra! Ebben az évben ünnepeljük az első keresztény magyar király: Szent István halálának 900 éves jubileumát és ezzel együtt a magyar nemzet első feltámadásának 900 éves évfordulóját is. Kilenc évszázaddal ez- | előtt egyesült a keresztény erkölcs építő ereje i a magyar nemzeti érzéssel és a magyar faj; j őserőivel, hogy megvesse elpusztíthatatlan i alapjait annak a magyar biroda lóimnak, j melynek erejét épen e két államalkotó té- j nyező szrencsés találkozása biztosította. Erős egyház erős államban! Ez az út vezet a nemzetek és vele az államok biztos felemelkedéséhez. Ezt a felemelkedést ennek a két tényezőnek az állandó harmóniája biztosíthatja Csak. Nemzetünk évezredes életében ezt a harmóniát idegen erők ideig-óráig csak megzavarhatták, de teljesen soha meg nem szaKa lapok Ingek Nyakkendők a legolcsóbban Ernyők F

" art a u z o k Harisnyák di vafcsarn a n Kossuth Lajos utca 6. 1 MAGYAR NAGYPÉNTEK. Kossuth Lajos, Petőfi, Széchenyi A néma sírból hogyha most kiszállna, S körülhordozná sastekintetét, Be árva szívvel állna e világba'! Mert fájna nékik most az ébredés: Négy részre hullt az ország Krisztus-teste: S Nyugat-határon germán had robog, Új koncra várva, új prédára lesve Mint büszke sas, s mi: gyönge kis galamb, S egy szárnyverés is mára porba ronthat; Fehér galamb; ó, árva nemzetem, Borús napokban boldog, aki porlad! Pápai Tóid Géza. íkíthatták, mert ilyen törekvések esetén az egyház vagy az állam kölcsönösen sietettf egymás segítségére harmóniája és a nemzet fennmaradásának biztosítása érdekében. A rnagyar nemzet egyik nagy tragédiáját, a mohácsi vészt épen az váltotta ki, hogy a nemzeti 'sietett a megtámadott kereszténység és egyház megvédésére; viszont 1919-ben a megrendült nemzeti és állami élet alapjait a keresztény erkölcs erőivel az egyházak állították helyre. Nemzet és egyház! Ez a két gondolat, ez a két erő, amely mozgatja az emberiséget és irányítja a világtörténelmet. Anyagi erők, munka, szorgalom mind elősegítői lehetnek egy nemzet életerejében bizó felemelkedésének, de igazi feltámadást nemzeti és

1 társadalmi téren csak mély vallásosság, nemzeti szellem, a társadalmi erkölcs elmélyülése és megerősödése hívhatja életre. Nemzet és egyház csak látszólag dualisztikus fogalmak, mert hiszen az egyik emelkedése vagy sülylyedése a másik emelkedését vagy gyengülé-sét vonja maga után. Helyesen fejezi ezt ki a klasszikus latin mondás: »pro aris et focis«, a tűzhely az államé, az oltár a vallásé; aj tűzhely és vallás lényegében pedig csa& együtt lehet a nemzeté! Ma a világ különböző pontjain a megsemkmisülés harcai tombolnak a tűzhelyek és az oltárok körül — Kína, Spanyolország — és ahol a harc odáig jut, hogy tüzcsóvái eléril^ az oltárt vagy a tűzhelyet, ott megszűnik a könyörület és mind a kettőnek pusztulnia! kell. Ahol tehát erő kell a békés alkotásra, mint ma a magyarság nagy sorskérdéseinek megoldásánál, ott az »ara« és a »focis«, a hit és a haza szeretetét kell felébresztenünk és e kettőben kell a biztos keresztény nemzeti feltámadást keresnünk. Ahol e kettőt szétválasztják és a szivek szeretetét egyiknek vagy másiknak a rovására élesztik vagy tompítják, ott a romlás végzete kisért és a pusztulás föltartóztathatatlan. Erőtlen és léleknélküli a? olyan politikai vagy társadalmi mozgalqm, amely vagy a vallást inyorálja, vagy a nemzeti eszmét hanyagolja el. Nemzeti elem nélkül nem lehet egy mozgalomban test és vér, vallási elem nélkül pedig szellem és lélek. De külön-külön egyik sem való az embernek és még kevéshbé a nemzetnek. Nemzeteket lelkesíteni, nemes szenvedélyeiket felkorbácsolni, nagy néptömegeket és néprétegeket megmozgatni csak űgy lehet, akár politikai, akár kulturális téren, ha a nemzeti szinekjet és a keresztet nem felejtjük ki. Ha azt kérdezzük, hogy honnan veszi a nemzet ezeket az irracionális erőket, melyek erősítik és szinte legyőzhetetlenné teszik, úgy a fajhoz jutunk. A történelem tanúsága szerint a fajok azok a hatalmas, önmagukból táplálkozó erőtényezők, melyekből a világtörténelem életfolyamata a nemzeteket kialakította. De tévedés lenne azt hinni, hojgy a faj-> ból kovácsolódott nemzet csupán fizikái', külső jellegzetességekben áll. Az a nemzet, amely a maga nacionalizmusának legmagasabb fejlődési fokára eljutott, világosan érzi saját misszióját. A kereszténység is sajátos küldetését hangsúlyozza. Miben áll mindkettőnek: a nemzetnek és a vallásnak is a miszsziója? Abban, hogy azokat az embercsoportokat, melyeket átfoglal, közös erkölcsi, kulturális, és szellemi célok elérésére sarkalja. Az internacionalizmus úgy látja, hojgy az emberiség javát nemzetek nélkül is lehet szol-