Pápai Hírlap – XXXV. évfolyam – 1938.

1938-03-12 / 11. szám

százezrek dicsérik nzm az városaiban. óriási választékban! jóságát, szép kivitelét, olcsóságát. Hálók, ebédlők, kombinált berendezések, konyhabútorok és mindennemű kárpitos áruk Kedvező fizetési feltételek! stein butorház. A városmajor környékének rendezése. A járásbíróság' elhelyezésének kérdésében a közvélemény meglehetősen passzív volt azóta, hogy a mult év december 20-án a képviselőtestület az igazságügyminiszterhez kiküldött küldöttség meghallgatásáig levette az ügyet a napirendről. Váratlanul fellobbant azonban, most már határozott irányban az érdeklődés, amint hire futott a városban, hogy a betegségéből fölépült miniszter március 3-án fogadja a város küldöttségét. Miután az bizonyossá vált a város közönsége előtt, hogy a mai helyen az igazságügyminiszter magasabb igazságügyi követelmények okából nem hajlandó építeni, az eddig tétovázó és irány nélkül csapongó közhangulat váratlan és elemi erővel foglalt állást a M.ajor-, Ányos- és Árok-utcák által körülhatárolt térség rendezése és a bírósági épületnek oda való elhelyezése mellett. Ennek legbeszédesebb jele, hogy 40 képviselőtestületi tag (a nem tisztviselő városi képviselők létszámának 2/

3 része) írta alá már azt a memorandumot, amit a miniszterhez a küldöttség juttatott el s melynek végső kérelme az, hogy a bíróság az említett területen nyerje el a maga új székházát. Arról valóban nem is lehet vitatkozni, hogy városrendezési és városfejlesztési szempontból a városmajori megoldás messzemessze fölülmúlja a Korona-vendéglő helyén való építkezést. A városmajor környéke a maga szörnyű piszkával, bűzös szemétlerakodó telepeivel, elhanyagolt hatalmas területével valósággal iskolapéldája annak, milyennek nem szabad lenni egy város mértani közepének. Viszont a tér rendbehozása azt jelentené, hogy az immár betelőben levő Tókert után maradna a városnak egy része, ahol MOST JELENT MEG ! RAB GUSZTÁV SJleníont ajánlanám Finom színes, mély írás. Lebilincselően érdekes, forró szerelmi regény. Ára 4 50 pengő. Megtekinthető minden könyvesboltban. SINGER ÉS WOLFNER IRODALMI INTÉZET KIADÁSA a közeli jövőben jól, gazdaságosan és akként lehet majd építeni, hogy az emelendő épületek a város gazdasági és fizikai középpontjában álljanak. A városfejlődés le sem mérhető lehetőségei vannak elrejtve tehát a városmajori rendezésben, amik mind hiányoznak a Korona-telek beépítése esetén. Azt lehetne mondani, hogy ma már ebben a kérdésben, kezdve a város első tisztviselőjétől, le egészen a közügyek iránt érdeklődő legszerényebb városi polgárig, nincs eltérés a véleményekben. Ami ezt a határozottan jobb, kedvezőbb és nagyobb vonalú tervet egyesek előtt még mindig kedvezőtlen színben tünteti fel, az a költségektől való félelem. Azoknak, kik ezt a megoldást nem akarják, sikerült bizonyos nagy számok bedobásával a köztudatot akként befolyásolni, mintha a városmajori megoldás a város teljesítőképességét ok nélkül és aránytalanul igénybe venné. Elterjedt a köztudatban a 200.000 pengős szám, az a balhit, hogy a városmajori elhelyezés ennyi költséggel terhelné a város háztartását, szemben a koronautcaival, mely alig 40—50.000 pengő áldozatot kiván a várostól. Ennek a cikknek egyetlen célja, hogy felelős tényezőktől nyert cáfolhatatlan adatok alapján leszámoljon ezzel a balhittel és kimutassa a városmajori megoldás pénzügyi oldalának igazi és hamisítatlan képét. Ehhez a megoldáshoz a következő kiadások kellenek: A Grünwald-féle ház megszerzése . A szikvizgyár megszerzése.... A Bagarus-féle ház értéke .... A szikvizgyár melletti üres teleké . A városmajor melletti még meglévő ház értéke (az Írásban kiállított eladási ajánlat szerint). . . . A Major-utca kis kockakővel való ellátása (200 méter hosszú, 6 méter széles, négyzetméterenként 9 pengős költség) Járdakészítés 200 méter hosszban . Cinca-áthelyezés Feltöltés 37.000 P 40.000 „ 5.000 „ 1.000 „ 8.500 10.800 5.000 5'. 000 6.750 Összes költség: 119.050 P Ezzel szemben a nyert telekből, mely 3200 [H-öl területű, nyomban eladható a már jelentkezett vevőknek öt darab házhely egyenként 5000 pengőért, ami 25.000 pengőnek nyomban való visszatérülését jelenti és eladható a lebontott épületanyag legalább 5000 pengőért. így visszatérül 30.000 pengő és marad a szükséges kiadás 89.000 pengő. Ezzel szemben a Korona helyén való építés a Korona épületének és telkének 30.000 pengő értékét is számításba véve, legalább 70.000 pengőbe kerül. Nyilvánvaló ebből, hogy miután a városmajori megoldás esetére a város a folyó költségvetésbői kikerülő útburkolási munkák után fennmaradó költségekre igen előnyös bankkölcsönre kapott ajánlatot, melyet költségvetésének minden megterhelése nélkül fizethet hosszú időn keresztül vissza, a városmajor rendezése semmiféle komoly megterhelést nem jelent, mert egy 70—80.0000 pengős, húsz évre, vagy ennél is hosszabb időre elosztott kölcsön -nem játszik a város életében szerepet. Ez még csak áldozatnak sem nevezhető, mert hiszen ezt a pénzt minden körülmények: között ki kell adni, mert a mai formájában ez a térség, a Kossuth-utcától 80 méter távolságban, fenn inem tartható. Ez a rendezés pénzügyi oldalának igazi képe, ha tehát valakit eddig a kísérleti léggömbként feleresztett 200.000 pengős szám tartott volna vissza a nyilt állásfoglalástól, nyugodtan félre teheti aggodalmait, mert a 200.000 pengő csak a mesében él. Egy pápa! polgár. Pápa és Vidéke Ipartestület közgyűlése. — 1938 március 6, — A Pápa és Vidéke Ipartestület újjászervezése óta vasárnap délután tartotta első évi rendes közgyűlését a Levente-Otthonban. A csak a közelmúltban beszervezett vidéki iparosság meglepő nagy érdeklődést tanúsított a gyűlés iránt, szinte majorizálta a helybeli iparosságot. A tágas terem kicsinek bizonyult a megjelentek befogadására, a szép időben sokan az udvarra szorultak ki. A gyűlést három óra tájban — miután az Iparos Dalkör elzengte a »Hiszekegy«-et — Hajnóczky Ferenc elnök nyitotta meg, örömét fejezvén ki a nagy érdeklődés felett, amely az újjáalakult ipartestület első gyűlése iránt megnyilvánult. Szíves szavakkal köszöntötte az iparhatóság képviselőjét, dr. Hermann László városi főjegyzőt, s az iparkamara kiküldötteit: dr. Mexner Ernő főtitkárt és Glück Mihály fogalmazót. Az üdvözlésre úgy Hermann László, mint Meixner Ernő bensőséges szavakkal válaszoltak, amelyekből az iparosság iránti megbecsülés és ügyei iránti jóakarat csendült ki. Napirend előtt Hajnóczky Ferenc elnök tartalmas beszédben tájékoztatta az iparosságot a testület működése és a mult év fontosabb ipari mozzanatai felől, hangsúlyozottan emelvén ki, hogy a város által új székházépítési célokra a testületnek ajándékozott Zirnmermann-utcai alapítványi házat mult év novemberében birtokba vették, s a közeljövő programmjaként jelölte meg a székház felépítését, — örömmel jelentvén be, hogy az iparügyi minisztériumban már is megígérték, hogy az építkezéshez anyagi segélyt nyújtanak. Általában az iparügyi minisztérium részéről a mult évben is a legnagyobb jóakaratot tapasztalta az iparosság ügyei iránt, ezért indítványozta, hogy Bornemisza Oéza minisztert, Petneházy György államtitkárt és báró Kruchina Qézát, az iparügyek referensét táviratilag üdvözöljék, mit a közgyűlés zúgó helyesléssel tett magáévá. Elismeréssel szólott elnök a testület kebelében létesült szakosztályok működéséről, külön is felemlítvén a cipész-szakosztálytj amely szép működése jutalmául gépsegélyt fog kapni.a minisztériumtól. Végül köszönetet mondott a helyi sajtónak, amely mindenkor készséggel támogatta az iparosság törekvéseit. Elnök részletes beszámolójáért a közgyűlés zajos helyeslése közben dr. Hermann László mondott köszönetet. A testület adminisztratív működéséről Jamnitzky Nándor jegyző terjesztette elő gonddal megszerkesztett jelentését, amely hű tükre a testületben lefolytatott nagy munkának. Jelentéséből kiemeljük a következő adatokat: Tagok száma 1560; helybeli 825, vidéki 735. Tanonc, van 294; segédek száma helyben 453, vidéken 274. Iparukat beszüntették