Pápai Hírlap – XXXV. évfolyam – 1938.

1938-03-12 / 11. szám

százezrek dicsérik nzm az városaiban. óriási választékban! jóságát, szép kivitelét, olcsóságát. Hálók, ebédlők, kombinált be­rendezések, konyhabútorok és mindennemű kárpitos áruk Kedvező fizetési feltételek! stein butorház. A városmajor környékének rendezése. A járásbíróság' elhelyezésének kérdésé­ben a közvélemény meglehetősen passzív volt azóta, hogy a mult év december 20-án a kép­viselőtestület az igazságügyminiszterhez ki­küldött küldöttség meghallgatásáig levette az ügyet a napirendről. Váratlanul fellobbant azonban, most már határozott irányban az érdeklődés, amint hire futott a városban, hogy a betegségéből fölépült miniszter március 3-án fogadja a város küldöttségét. Miután az bizonyossá vált a város közönsége előtt, hogy a mai helyen az igazságügyminiszter maga­sabb igazságügyi követelmények okából nem hajlandó építeni, az eddig tétovázó és irány nélkül csapongó közhangulat váratlan és elemi erővel foglalt állást a M.ajor-, Ányos- és Árok-utcák által körülhatárolt térség rende­zése és a bírósági épületnek oda való elhe­lyezése mellett. Ennek legbeszédesebb jele, hogy 40 képviselőtestületi tag (a nem tiszt­viselő városi képviselők létszámának 2/ 3 része) írta alá már azt a memorandumot, amit a miniszterhez a küldöttség juttatott el s melynek végső kérelme az, hogy a bíróság az említett területen nyerje el a maga új székházát. Arról valóban nem is lehet vitatkozni, hogy városrendezési és városfejlesztési szem­pontból a városmajori megoldás messze­messze fölülmúlja a Korona-vendéglő helyén való építkezést. A városmajor környéke a maga szörnyű piszkával, bűzös szemétlera­kodó telepeivel, elhanyagolt hatalmas terü­letével valósággal iskolapéldája annak, mi­lyennek nem szabad lenni egy város mértani közepének. Viszont a tér rendbehozása azt jelentené, hogy az immár betelőben levő Tó­kert után maradna a városnak egy része, ahol MOST JELENT MEG ! RAB GUSZTÁV SJleníont ajánlanám Finom színes, mély írás. Lebilincselően érdekes, forró sze­relmi regény. Ára 4 50 pengő. Megtekinthető minden könyvesboltban. SINGER ÉS WOLFNER IRODALMI INTÉZET KIADÁSA a közeli jövőben jól, gazdaságosan és akként lehet majd építeni, hogy az emelendő épü­letek a város gazdasági és fizikai középpont­jában álljanak. A városfejlődés le sem mér­hető lehetőségei vannak elrejtve tehát a vá­rosmajori rendezésben, amik mind hiányoz­nak a Korona-telek beépítése esetén. Azt lehetne mondani, hogy ma már eb­ben a kérdésben, kezdve a város első tiszt­viselőjétől, le egészen a közügyek iránt ér­deklődő legszerényebb városi polgárig, nincs eltérés a véleményekben. Ami ezt a határo­zottan jobb, kedvezőbb és nagyobb vonalú tervet egyesek előtt még mindig kedvezőtlen színben tünteti fel, az a költségektől való fé­lelem. Azoknak, kik ezt a megoldást nem akarják, sikerült bizonyos nagy számok be­dobásával a köztudatot akként befolyásolni, mintha a városmajori megoldás a város telje­sítőképességét ok nélkül és aránytalanul igénybe venné. Elterjedt a köztudatban a 200.000 pengős szám, az a balhit, hogy a városmajori elhelyezés ennyi költséggel ter­helné a város háztartását, szemben a korona­utcaival, mely alig 40—50.000 pengő áldo­zatot kiván a várostól. Ennek a cikknek egyetlen célja, hogy felelős tényezőktől nyert cáfolhatatlan adatok alapján leszámoljon ezzel a balhittel és ki­mutassa a városmajori megoldás pénzügyi ol­dalának igazi és hamisítatlan képét. Ehhez a megoldáshoz a következő kiadá­sok kellenek: A Grünwald-féle ház megszerzése . A szikvizgyár megszerzése.... A Bagarus-féle ház értéke .... A szikvizgyár melletti üres teleké . A városmajor melletti még meglévő ház értéke (az Írásban kiállított eladási ajánlat szerint). . . . A Major-utca kis kockakővel való ellátása (200 méter hosszú, 6 méter széles, négyzetméterenként 9 pengős költség) Járdakészítés 200 méter hosszban . Cinca-áthelyezés Feltöltés 37.000 P 40.000 „ 5.000 „ 1.000 „ 8.500 10.800 5.000 5'. 000 6.750 Összes költség: 119.050 P Ezzel szemben a nyert telekből, mely 3200 [H-öl területű, nyomban eladható a már jelentkezett vevőknek öt darab házhely egyen­ként 5000 pengőért, ami 25.000 pengőnek nyomban való visszatérülését jelenti és elad­ható a lebontott épületanyag legalább 5000 pengőért. így visszatérül 30.000 pengő és marad a szükséges kiadás 89.000 pengő. Ez­zel szemben a Korona helyén való építés a Korona épületének és telkének 30.000 pengő értékét is számításba véve, legalább 70.000 pengőbe kerül. Nyilvánvaló ebből, hogy miután a város­majori megoldás esetére a város a folyó költ­ségvetésbői kikerülő útburkolási munkák után fennmaradó költségekre igen előnyös bank­kölcsönre kapott ajánlatot, melyet költségve­tésének minden megterhelése nélkül fizethet hosszú időn keresztül vissza, a városmajor rendezése semmiféle komoly megterhelést nem jelent, mert egy 70—80.0000 pengős, húsz évre, vagy ennél is hosszabb időre elosztott kölcsön -nem játszik a város életében szerepet. Ez még csak áldozatnak sem nevezhető, mert hiszen ezt a pénzt minden körülmények: között ki kell adni, mert a mai formájában ez a térség, a Kossuth-utcától 80 méter tá­volságban, fenn inem tartható. Ez a rendezés pénzügyi oldalának igazi képe, ha tehát valakit eddig a kísérleti lég­gömbként feleresztett 200.000 pengős szám tartott volna vissza a nyilt állásfoglalástól, nyugodtan félre teheti aggodalmait, mert a 200.000 pengő csak a mesében él. Egy pápa! polgár. Pápa és Vidéke Ipartestület közgyűlése. — 1938 március 6, — A Pápa és Vidéke Ipartestület újjászer­vezése óta vasárnap délután tartotta első évi rendes közgyűlését a Levente-Otthonban. A csak a közelmúltban beszervezett vi­déki iparosság meglepő nagy érdeklődést ta­núsított a gyűlés iránt, szinte majorizálta a helybeli iparosságot. A tágas terem kicsinek bizonyult a megjelentek befogadására, a szép időben sokan az udvarra szorultak ki. A gyűlést három óra tájban — miután az Iparos Dalkör elzengte a »Hiszekegy«-et — Hajnóczky Ferenc elnök nyitotta meg, örömét fejezvén ki a nagy érdeklődés felett, amely az újjáalakult ipartestület első gyű­lése iránt megnyilvánult. Szíves szavakkal kö­szöntötte az iparhatóság képviselőjét, dr. Her­mann László városi főjegyzőt, s az iparka­mara kiküldötteit: dr. Mexner Ernő főtitkárt és Glück Mihály fogalmazót. Az üdvözlésre úgy Hermann László, mint Meixner Ernő bensőséges szavakkal válaszoltak, amelyekből az iparosság iránti megbecsülés és ügyei iránti jóakarat csendült ki. Napirend előtt Hajnóczky Ferenc elnök tartalmas beszédben tájékoztatta az iparos­ságot a testület működése és a mult év fon­tosabb ipari mozzanatai felől, hangsúlyozot­tan emelvén ki, hogy a város által új székház­építési célokra a testületnek ajándékozott Zirn­mermann-utcai alapítványi házat mult év no­vemberében birtokba vették, s a közeljövő programmjaként jelölte meg a székház fel­építését, — örömmel jelentvén be, hogy az iparügyi minisztériumban már is megígérték, hogy az építkezéshez anyagi segélyt nyújtanak. Általában az iparügyi minisztérium részéről a mult évben is a legnagyobb jóakaratot ta­pasztalta az iparosság ügyei iránt, ezért in­dítványozta, hogy Bornemisza Oéza minisz­tert, Petneházy György államtitkárt és báró Kruchina Qézát, az iparügyek referensét tá­viratilag üdvözöljék, mit a közgyűlés zúgó helyesléssel tett magáévá. Elismeréssel szó­lott elnök a testület kebelében létesült szak­osztályok működéséről, külön is felemlítvén a cipész-szakosztálytj amely szép működése jutalmául gépsegélyt fog kapni.a minisztérium­tól. Végül köszönetet mondott a helyi sajtó­nak, amely mindenkor készséggel támogatta az iparosság törekvéseit. Elnök részletes be­számolójáért a közgyűlés zajos helyeslése közben dr. Hermann László mondott köszö­netet. A testület adminisztratív működéséről Jamnitzky Nándor jegyző terjesztette elő gonddal megszerkesztett jelentését, amely hű tükre a testületben lefolytatott nagy munká­nak. Jelentéséből kiemeljük a következő ada­tokat: Tagok száma 1560; helybeli 825, vi­déki 735. Tanonc, van 294; segédek száma hely­ben 453, vidéken 274. Iparukat beszüntették

Next

/
Thumbnails
Contents