Pápai Hírlap – XXXV. évfolyam – 1938.

1938-02-12 / 7. szám

r PAPAI RLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Vitéz Gömbös Gyula (Liget) utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. — Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, Főiskolai könyvnyomda. Hirdetések — tarifa szerint — felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Szédítő iramban és nem képzelt változatokban peregnek le előttünk a nagy világfimnek jelenetei. E pillanatban itt, a gyászos trianoni határ közelében játszódott le egy olyan változat, amiről még tegnap senki sem álmodott. Máról holnapra megbukott a Goga-kormány, amely csak most volt útban arra felé, hogy az erőszak és csalás megszokott eszközeivel megszerezze azt a bizalmat, amellyel egyelőre nem a nép, még csupán az uralkodó — haj, múlónak és talán nem is egészen önmagától függőnek bizonyult — kegye biztosított a számára. Goga Oktavián tehát eltávozik a tettek szinteréről, s lehet, hogy oda — hatalmi tényezőként legalább többé vissza sem tér. Mi idézte elő e váratlan fordulatot, azt ma még csak sejteni, de bizonyosan tudni sem lehet. Sejtelmeinknek nem adva hangot, a Goga-kormány rövid életű uralmának idejéből csak egy hazai vonatkozású szomorú jelenséget akarunk e helyen feljegyezni. Akadt ugyanis egy magyar sajtóorgánum, amely a Romániában beállott politikai irányváltozást annyira helyeselte, hogy ennek örömére indítványba tette az oláhokkal szemben fennálló területi követeléseinknek felfüggesztését ! Sokat bir el a papiros s ha talán el is pirult szégyenében és haragjában, mikor ezek rája Írattak, azt valószínűleg nem vette észre az, akit csak az értelmetlen és elvakult gyűlölet s nem a hazaszeretet igaz szelleme vezetett. Még jó, hogy a Goga-kormányt ismeretlen hatalmak hamarosan elbuktatták, mert különben ama lap még a székelyeknek el magyarosított oláhokká való nyilvánítását vagy más hasonló gazságokat is beleegyezésével szankcionált volna! Reflexiók egy képviselő kilépéséhez. Irta: Ónody Dezső dr. Németh Imre, a kőszegi kerület országgyűlési képviselője, visszavonult a politikai élettől, kilépett pártjából és lemondott képviselői mandátumáról. A pártból való kilépését az úgynevezett »irói perek« és a választójogi javaslat kapcsán mutatkozó és a kormányzati felfogással ellenkező állásfoglalásával indokolta. A képviselőségről pedig azért mondott le — amint írja —, mert: »a kőszegi kerület választópolgársága a Nemzeti Egység Pártja programmjával küldött be a parlamentbe, természetszerű kötelességemnek tartom tehát azt is, hogy a pártból való kilépésem alkalmával a mandátumot kerületem polgárságának és annak a pártnak, amelynek a kereteit elhagyom, visszaadjam«. Németh Imrének ez a nagy önuralmat és érvényesülési vágyat leküzdő cselekedete az országgyűlési képviselői hivatás helyes értelmezését mutatta meg a magyar politikai életnek és az egész ország választópolgárságának. Mert az országgyűlési képviselő sohasem mint egyén számít a parlamentben, — a helyesen értelmezett parlamentális felfogás alapján — hanem csak mint a választók által helyesnek elfogadott politikai program megvalósítója. Már pedig ha egy országgyűlési képviselő elhagyja azt a pártot, melynek programjával ; megválasztották, akkor nem képviseli többé j hiven azt a közakaratot, amely a megválasz- ; tásakor hirdetett politikai elveinek megváló- ! sításáért küldötte be épen őt a törvényhozásba. Ma már az 1935-Ös választások alkalmával a parlamentbe bekerült országgyűlési képviselők közül nem egy van, különösen a homo novusok közül, aki nem azt a politikai programmot képviseli, mint amellyel megválasztották. Azonban — Németh Imrét kivéve — egyiknek sem jutott eszébe, hogyha azon párt politikai kereteit elhagyta, személyes vagy honatyai aggodalmai következtében, melynek programmjával megválasztották, akkor talán mandátumáról is illett volna lemondania a helyesen értelmezett parlamentárizmus következtében és megváltoztatott politikai programmjával egy új választási harcba bocsátkoznia vagy pedig visszavonulni a politikai élettől. Mert hogyan képviselhet valaki például egy jobboldali kereszténj párt programját magáévá tevő és a választásnál ennek a pártnak a jelöltjére szavazó választókat, mint országgyűlési képviselő ugyanazon ciklusban később, tegyük fel, a szociáldemokrata párt programmjával? Az ilyen képviselői pártváltoztatás a nemzeti közakarat egy részének közvetett önhatalmú megváltoztatása, mely ellen törvényes eszközökkel kell fellépni. A most tárgyalás alatt álló általános titkos választójogi törvényjavaslat, mely bizony sok módosításra szorul, nem hiszem, hogy intézkedne arról, hogy mi történik akkor, ha a pártlajstrommal megválasztott országgyűlési képviselő elhagyja annak a pártnak a kereteit, mely őt megválasztotta? Mert lajstromos titkos szavazásnál a választás teljesen személytelen, csak az illető listavezető politikai pártok számítanak, illetve azok programjára szavaznak. Tehát feltétlenül indokolható lenne olyan rendelkezések beiktatása a törvényjavaslatba, melyek politikai programváltoztatás esetére az illető képviselőt mandátumától automatikusan megfosztanák és a lisztán utána következőt küldenék be helyette a képviselőházba! Itt az alkalom, hogy etikai felfogást vigyünk a politikai életbe. Mezőgazdasági szociálpolitika. (-i-ő) A nemzeti jövendő érdekében ismét egy nagyjelentőségű szervezetet hivott életre Darányi Kálmán miniszterelnök, fölamívelésügyi miniszter az Országos Mezőgazdasági Szociálpolitikai Tanács újjáalakításával. Ezt a szervezetet a falu munkás népe hivatásos érdekképviseletének kell tekintenünk, amelynek ténykedését a nemzeti lelkiismeret parancsszava irányítja. Figyelemmel kell kísérnie ennek a tanácsnak a mezőgazdasági szociális viszonyok alakulását, javaslatokkal kell a kormány elé járulnia, rá kell vezetni a köztudatot a nagy mezőgazdasági problémák megoldásának szükségességére, hogy az egész közvélemény átérezze a kérdés nagy nemzeti jelentőségét és menjen át a köztudatba az az igazság, hogy földmunkás népünk erősítése tnlajdonképen az egész nemzet jövőjének erősítését jelenti. A háború utáni igen fontos újítás volt a földreform. Ennek szociális eredményéről valamelyest megoszlanak a vélemények, de az kétségtelen, hogy a házhelyakció igen helyes, okos és bölcs kezdeményezés volt. A földreform útján földhözjutottak helyzetét éppen a kormány igyekezett igen jelentékenyen könynyíteni. A falu egészségügyének fejlesztése érdekében is nagyon számottevő kezdemé- i nyező lépések történtek az utóbbi időkben. A J legutóbbi napokban a Nemzeti Bank elnökének közreműködésével költségvetésen kívül negyedfélmillió pengőt sikerült előteremteni a falu szociális és egészségügyi kérdéseinek fejlesztésére: egészségházak, nyolcszáz egészségügyi körzet s ennek mindegyikében egyegy védőnői és egy-egy orvosi állás létesítésére, falusi napközi gyermek-otthonok, továbbá iskolai fogászatok berendezésére. Nem régen indult meg a telepítési akció, amely kétségkívül szociális szempontokat is szolgál. Az elmúlt másfél év alatt mintegy ötvenezer katasztrális hold földterületet osztottak ki gazdasági kisegzisztenciák önállóságának fejlesztésére. Földmíves népünk szociális és gazdasági érdekeit egyaránt szolgálja a mezőgazdasági árszínvonal javulása, mert nemcsak a földbirtokos és bérlő

A hanem a részesmunkás is kedvező hatását érzi annak, ha termésfölöslegeinket el tudjuk helyezni. Fontos tehát, hogy termelési és értékesítési politikánk is szolgálatába álljon ennek a gondolatnak. De ezek mögött a kormányfeladatok mögött is — mondotta a meleg szív meleg hangján Darányi Kálmán miniszterelnök a Mezőgazdasági Szociálpolitikai Tanács alakuló értekezletén — mindig látni kell a mezőgazdasági munkást, az embert magát is és ezért a földmívelésügyi kormánynak igen gondos törekvése, hogy állandóan figyelemmel kísérje a mezőgazdasági munkásság bérviszonyait, szociális és egészségügyi helyzetét. ' A mezőgazdasági munkásság jogviszonyait is a korszerű követelmJényekhez fogják alkalmazni a jogkiterjesztés módszereivel. Az elmúlt esztendőben a községek több mint felében már megtörtént a legkisebb napszámbérek megállapítása, ami szintén azt jelenti, hogy hatósági védelmet nyújtottak ott, ahol arra szükség volt. Mezőgazdasági munkásságunknak egy része, sajnos, munka nélkül szokott maradni. A kormány, hogy a külföldön is elősegítse a mezőgazdasági munka szerzését, hozzájárult ahhoz, hogy a mult évi háromezerrel a JO KjaVe SOK. mint>€nT pótol, T>e a VctLÓtai SZéme SicáVéT nem TPÓTOJUCX c$aK Ti$rra KávéT H a$fcná" JCJSXK,.