Pápai Hírlap – XXXV. évfolyam – 1938.

1938-12-17 / 51. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmaammmmamimmmmmmi^m^^mn Szerkesztőség: Vitéz Gömbös Gyula (Liget) utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 1178. — Kiadóhivatal U60. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, Főiskolai könyvnyomda. Hirdetések — tarifa szerint — felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Az új közigazgatási beosztásban csonka hazánk eddigi 23 vármegyei törvényhatósága 30-ra, városi törvényhatóságainak száma pedig 11-ről 13-ra szaporodik. A régi törvényhatóságok közül visszanyerik önállóságukat Komárom, Esztergom, Gömör, Nógrád

1 és Abaúj vármegyék, új törvényhatóságok lesznek a felszabadult Pozsony és Nyitra megyei részek, Érsekújvár, Bars és Hont megye magyar részei Léva, Bereg, Ung és Ugocsi hozzánk tartozó területei Ungvár székhellyel. Az önálló városi törvényhatóságok számát Révkomárom fés Kassa szaporítják. Új törvényhatóságok új erőforrásai a magyar életnek, amelynek vérkeringését elevenebbé, lüktetőbbé vannak hivatva tenni. Nagyon jól tudjuk s az öröm mellett is, melyet a mostani erőgyaíapodásunk felett érzünk, nem titkolható mélabúval állapítjuk meg, hogy még nagyon, de nagyon messze vagyunk a magyar élet teljességétől a népi és történeti (mi a történetit se hagyjuk el, mert a történeti jogot egyúttal a természetes jognak is tartjuk!) igények maradéktalan kielégítéstől. Ám kezfd'etnek ez is elég, csak érezze át minden új törvényhatóság, valamint minden régi is azt a hivatását, hogy mindenkit, akiben munkakészség és jószándék és ami legfőbb: hazaszeretet van, egybe kell forrasztania, régi átíkunkat, a gyűlölködést a szívekből kivetve, közös nemzetépítő munkára kell egyesítenie, akkor, de csak akkor bízunk abban, amivel baráti hangok is biztatnak bennünket, hogy a most felszaporodott törvényhatóságok száma még kétszeresére is emelkedhetik. Vajha megérnők! A népegészségügy érdekében. (y) Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök már több izben hangsúlyozta, hogy kormányának egyik legsürgősebb és legfontosabb feladata a falusi nép bajainak orvoslása, az ínséget szenvedő kisemberek felkarolása, a népegészségügy előmozdítása és általában: a szociális gondolat érvényrejuttatása. A kormány azonban nagyon helyesen tekintetbe vette azt, hogy az egészséges és valóban eredményes szociálpolitika nem az, amelyik esetről esetre alamizsnákat és könyöradományokat juttat az arra rászorulóknak. Az igazi szociálpolitika célja és feladata az, hogy talpraállítsa, önálló egzisztenciához juttassa a nyomorúságban sínylődő kisembert és így a pillanatnyi bajok holtpontján átsegítve, abba a helyzetbe juttassa, hogy a saját erejéből, saját munkájával biztosíthassa a maga és családja megélhetését. A széles néprétegek felemelése, a nemzet gazdasági vérkeringésébe való bekapcsolása tehát a helyes értelemben vett szociálpolitika igazi feladata, amint hogy csak ezekkel a szociálpolitikai módszerekkel lehet megteremteni a nemzet valódi egységét is. A nyomorúságából kiemelt és önálló egzisztenciává erősített kisemberek ugyanis ilyképen a nemzeti szellem hordozóivá válnak és beleolvadnak a magyarság nagy lelki közösségébe. Ezek a nagy célkitűzések irányítják és mozgatják az Imrédy-kormány szociálpolitikai munkásságát. Hogy ez a kormányzati szociálpolitika helyes utakon jár és valóban a célhoz vezető módszerekkel kiván elsősorban a falusi nép arra ráutalt rétegeinek bajain segíteni: annak legjobb bizonysága az a beszámoló, amely most folyt le a belügyminisztériumban és amelyen Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter, Johan Béla belügyi államtitkár és Esztergár Lajos pécsi helyettes polgármester tájékoztatták a sajtón keresztül a magyar közvéleményt a kormány legújabb szociálpolitikai terveiről és intézkedéseiről. Ezek az intézkedések két irányban ágazódnak el. A kormány elsősorban sürgős feladatának tekinti a magyar falusi nép egészségi állapotának megjavítását. Ezért széles keretek között fejleszti tovább a három év előtt megindított ingyen cukor és tej akciót. A kitűnően bevált zöldkeresztes mozgalom és a Stefánia védőnők bekapcsolásával január 1-től kezdve 148 vagon cukrot és 17 millió liter tejet fognak a szegény falusi csecsemőknek és anyáknak juttatni. Ennek a két fontos tápanyagnak, illetve népélelmezési cikknek a megfelelő helyekre való juttatása nagy áldlást jelent a felnövekvő ifjú falusi magyar nemzedék testi ereje és egészsége szempontjából. Ugyancsak nagy jelentőségű az is, hogy a kormány néhány nap előtt 206 új községi orvosi állást rendszeresített. Ezzel az orvos tudását és segítségét számos olyan falubia juttatta el, ahol eddig a falu népének nélkülöznie kellett az! egészségügyi ellátásnak ezt a legelemibb feltételét. És hasonlóképen örömmel kell üdvözölnünk Johann államtitkárnak azt a bejelentését, hogy a jövő évben 500 helyen fognak jó ivóvizű kutat készíteni, ami szintén falusi népünk egészségügyi színvonalának emelését fogja eredményezni. Igen érdekes szociálpolitikai kezdeményezésről számolt be Pécs város helvettes polgármestere, Esztergár Lajos. A kormány kísérletképen egyelőre Szatmármegye területén,, ahol a 'népszaporulat a legnagyobb és sajnos a nyomorúság is igen inagy, egy közjóléti szövetkezetet létesített s ennek céljaira igen tekintélyes összeget: egymillió pengőt szánt. Ezen a vidéken a inép nyomorúságának legfőbb oka az, hogy az évnek csak kisebb részében van munkája. Átlag 150—160-ra tehető évente a munkában eltöltött napok száma. A szövetkezet tehát arra törekszik*, hogy hasznosítsa a megye arra rászoruló lakosságának kihasználatlan munkanapjait. Kölcsönt ad például házépítésre annak, akinek házhelye van. Az igénylő ezt a kölcsönt munkával törlesztheti,.a szövetkezet ezeket a munkanapokat más program végrehajtásánál használja ki. Kölcsönt ad a szövetkezet gyengehitelképességü gazdáknak if vetőmagra, baromfiak, sertések beszerzésére. A kölcsönt a gazda az új termésből és a szaporulatból fizeti vissza. Általában a szövetkezet célja az, hogy bizonyos háziipari ágak (füzfavesszőhántolás, kendertilolás, stb.) felkarolásával munkához és keresethez juttassa a tétlenségre kárhoztatott szegény falusiakat s gazdasági úton, gazdasági eszközökkel emelje a lakosság életszínvonalát. A magyar közvélemény bizalommal és reménységgell tekint a kormány szociálpolitikai kezdeményezései leié, amelyek bizonyára könnyebbséget hoznak a nehéz sorsban élő magyar falusi rétegek számára. KARÁCSONYRA retikült, pénztárcát, bőröndöt olcsón és jól csak a készítőnél vehet Győri bőrdíszműves Pápa, Kossuth Lajos utca 22. Figyelem/ Komáromi vendégek a Jókai-körben. — 1938 december 11. — Nemzeti ünnepként jegyezhetjük fel városunk krónikájában azt a napot, amelyen a két évtizeden át idegen rabságban élő RévKomárom két vezető egyéniségét üdvözölhette vendégéül felolvasó asztalánál a helybeli Jókai-kör s vele együtt e város hazafias társadalma. A nőne velő-intézet díszterme szűknek bizonyult a lelkes érdeklődők befogadására és a szorongásig megtelt terem felviharzó tapsai üdvözölték a kör vezetőségének kíséretében megjelenő kedves komáromi vendegeinket: dr. Szijj Ferencet, az ősi városnak a csehek által állásából elmozdított polgármesterét és Fülöp Zsigmondot, aki az egyesült magyar párt győzelme óta városbírói minőségben vezette Komárom ügyeit. Nem konvencionális üres taps volt ez, amely őket köszöntötte, hanem az örömérzés és a hála spontán kirobbanása, hódolat az érdem iránt, amelyet a két vendégben megszemélyesített magyarság a maga martírsorsáyal nemzeti kincs gyanánt megszerzett. Medgyasszay Vince püspök, a kör elnöke lépett elsőnek a Kormányzónk arcképével, nemzeti színű drapériával és virágokkal díszített pódiumra és látható megilletődöttséggel, költői szép szavakban üdvözölte a vendégeket. Kettős örömről szólott, nemzeti örömről, hogy szabad hazafiai gyanánt láthatjuk újból azokat, akik húsz éven át példáját adták a rabságban is törhetlen nemzethűségnek és szólott a Jókai-kör külön öröméről, amikor a velünk egy dicső nevet viselő komáromi Jókai-egyesület vezetőit üdvözölhetjük. A Jókai Mór világraszóló irodalmi géniuszát is hatásosan aposztrofáló megnyitó után Fülöp Zsigmond városbíró, a Jókai-egyesület alelnöke lépett fel elsőnek lelkes ünneplés közben a pódiumra. Pápa város kulturális jelentőségének szentelt köszönő szavai után, /a megszállott Komárom cseh uralom alatt töltött utolsó heteinek történetét mondotta el nekünk Fülöp. Ez a történet a maga egyszerűségében, minden színezéstől mentesen, de azért művészileg megirt formájában megrázóan drámai volt. Izgalmas érdeklődés kisérte elejétől végig: a magyar párt választási győzelmétől a cseh mozgósításon, minisztergyilkoláson, a komáromi tárgyaláson, a Szent András templomi tüntetésen át egész addig, amig fehér szalagos, fegyvertelen magyar polgárőrök fedezete mellett az utolsó cseh katonák is elhagyták Klapka várát. Mindéin része az előadásnak nagy tetszést keltett, de a tetszés lelkesedéssé fokozódott akkor, mikor Révkomárom városbirójáról megtudtuk, hogy nem volt hajlandó a várt magyar támadás elől kiüríteni a várost, melyet erőszak alkalmazása esetén is csak utolsóként hagyott volna el. Dr. Szijj Ferenc a komáromi Jókai-egyesületnek a cseh megszállás alatti életéről, azokról a hősies erőfeszítésekről, amelyekkel ezt a kulturális központot fenntartani akarták Ifj. Stern Cipót cégnél fátéKáruK, kézimunkák, divatáruk és egyéb ajándéktárgyak szabott áron, tehát a legolcsóbb áron vásárolhatok! É