Pápai Hírlap – XXXV. évfolyam – 1938.

1938-11-19 / 47. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATO Szerkesztőség: Vitéz Gömbös Gyula (Liget) utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 1178. — Kiadóhivatal 1160. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, Főiskolai könyvnyomda. Hirdetések — tarifa szerint — felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Nem a kortársak, akiknek ítéletét a közeli szemlélet és a közvetlen érdekeltség is befolyásolhatja, hanem az utókor tárgyilagos történetírója fogja a maga valódi érdeme szerint méltatni annak a férfiúnak nagyságát, aki 19 esztendővel ezelőtt vonult be hazánk fővárosába, hogy ott megkezdje azt a hivatásszerű munkát, melynek eredményéképen csak egy héttel ezelőtt a kassai bevonulás messzeragyogó fényében gyönyörködhettünk. Nekünk, kicsinyeknek és nagyoknak, kik ő vele együtt éltük át ezeknek a nehéz és küzdelmes esztendőknek minden szenvedő izgalmát, minden izgalmas reménykedését, nekünk nem is a véleményformálás, még kévésbbé az ítéletmondás a feladatunk, nekünk csak azt kell tennünk, hogy bizzunk tovább is rendületlenül abban a hivatásszerű küldetésben, amely Horthy Miklóst megromlottságunk és megaláztatásunk legszomorúbb napjaiban ennek a nemzetnek élére szólította. Addigi életmunkája, addigi tapasztalatai, az a nimbusz, amely dicsőséges haditényeiért körülvette, eleve kijelölték számára rendeltetésének útját, s akik biztak benne, akik három oldalról fenyegető ellenség s egy világ rideg közönye közepette is hivő lélekkel néztek a budai vár felé, azoknak ma sem lehet egyéb tennivalójuk, mint továbbra is rendíthetetlen meggyőződéssel bizni e hivatás további országszerző ^erejében. Ne feledje el senki, még sok, nagyon sok van hátra abból, amire e mai nemzedéknek minden tetterejét, egész életét kell feltennie. Minő megnyugvás az a tudat, hogy bennünket egy Horthy Miklós bölcsesége, tudása, lángelméje és acélos ereje visz, ragad magával továbbra is a nemzeti nagyság és dicsőség útján! Fülsértő hangok vegyülnek abba az örömbe, amit a magyarlakta Felvidék nagyrészének visszacsatolása keltett minden jó magyar szivében. Megdörzsöli az ember a szemét: ébren van-e vagy rossz álmában hallja-e ezeket a hangokat? Hát elképzelhető az a valóságban, hogy akadjanak, akik — feledve húsz évi elnyomás minden szégyenét és keservét — a csehek dicséretére nyissák ajkukat, akik szerintük nagy kultúrát teremtettek a Felvidéken, nagyszerű középületeket emeltek, utakat építettek stb., mig ugyanazon idő alatt — szerintük — nálunk semmi sem történt. Nem foglalkozunk most az ilyen beszédek nagyon is átlátszó célzatával, nem is mondjuk ki a dologról véleményünket, mert biztosak vagyunk arról, hogy azt a véleményt mindenki egymagában is megalkotja, e helyett szembenézünk magával a dicsérettel és váddal és leszögezzük csupán a következőket : Könnyű volt a cseheknek, akiket sem jóvátétel, sem menekültek százezreiről való gondoskodás kötelessége nem sújtott, könnyű volt nekik, akik rablott prédához jutottak, akiknek amerikai, angol, francia kölcsön könynyen és olcsón rendelkezésükre állt (s akik a kölcsönökből máig semmit sem fizettek vissza) építkezni és költekezni. Ámde amit építettek, azt kizárólag abban a botor elgondolásban végeztették, hogy ezzel hatalmuk állandóságát biztosítsák s építették az autóstrádákat nem a polgárság kényelmére, gazdasági fej- j lődésének előmozdítására, hanem 'kizárólag katonai szempontból, a zsákmány megtarthatá- | sának biztosítására. Ámde ha mérlegre tesz- í szük, hogy mennyi is volt az, amit ők a Felvidékinek ez alatt a húsz év alatt adtaik s mi történt, mennyit alkottak a mi kormányaink ugyanezen idő alatt ebben a megcsonkított, vérző hazában, ha gondolunk a Horthy Miklós Dunahidra, a szegedi, pécsi, székesfehérvári, debreceni hatalmas méretű építkezésekre, a minden kisebb városban (így Pápán is) azóta emelt középületekre, ha nem mellőzzük hallgatással a bécsi, a gráci, az alföldi, a külföldtől is elismert minőségű autó-strádákat, ám nem hagyjuk figyelmen kivül a százával emelt iskolaépületeket, egészségügyi házakat és még sok-sok mindent, amivel mi a cseheket a magunk szegénysége ellenére is messze felülmúljuk, akkor nyugodtak lehetünk a felől, hogy még a csehek dicséretével sem fog sikerülni — a hatalmat megkaparintani. A kormány munkaprogrammja. Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök a Nemzeti Egység Pártjában adta elő új kormányprogrammját, amelyet a következőkben ismertetünk : Bevezetőleg megokolta a kormányváltozást, azután kijelentette, hogy törvénytelenségre nem kapható. A követendő politikai módszernek alkotmányosnak .kell lennie és inem is engedi felállítani azt az antitézist, mintha itt az alkotmány és diktatúra ellentétéről lehetett volna szó. Nem kivan alkotmányellenes vagy olyan úton járni, amely az egyéni szabadságjogokat a kelleténél jobban korlátozza. Gyors intézkedéseket kivan parlamentáris úton és itt utalt egyes külföldi parlamentáris lehetőségekre, amelyek szerint bizonyos kormányzati elgondolások 48 óra alatt is megvalósíthatók. Az irányvonal, amelyet maga elé tűzött, a következő: határozott nacionalista irány, amely a magyar öncélúság gondolatát igyekszik megvalósítani. E történelmi időben nemcsak a hadsereg fejlesztése a cél, hanem a nemzetnek militarista szellemmel való megtöltését is szükségesnek tartja. Az új honvédelmi törvénnyel a levente-intézményt s a kiszolgált katolnák részére szolgáló lövészintézményt óhajtja általánosítani. A törzsökös népelemek erősítésére kell döntő súlyt helyeznie, tehát fajvédő politikát kell folytatnia;. Ennek a fajvédelemnek a népélelmezésben és a népegészségügy minden kérdésében kifejezésre kell jutnia. A földbirtokpolitika iránya: minél több kis egzisztencia teremtése. A telepítési és hitbizományi törvényt is kiegészítendőnek tartja s gondoskodni kell arról, hogy a falu népe megfelelő lakáshoz jusson. Szükségünk van arra, hogy a nagytőkekoncentrációknak, tehát a nagyvállalatoknak és főleg a hitelügyi tőkekoncentrációknak politikája a nemzetpolitika célkitűzéseivel párhuzamosan haladjon. A jövödelem- és vagyonadó-alapok jobb kimunkálását tartja szükségesnek s kilátásba helyez bizonyos intézkedéseket a társulati adók reformjára vonatkozóan is. Családvédelmi és szociális alap megvalósítását jelentette be. Felfogása szerint olyan szervezetet kell életre hivni, amely állandó szociális szolgálattal képes lesz a legelrejtettebb faluba is eljutni. A közéleti tisztaság és tisztesség biztosítását az egész vonalon szükségesnek tartja. Élesen kikelt a névtelen röpcédulák ellen és megbélyegezte azt a rágalomhadjáratot, amely már személyénél sem áll meg. A visszanyert felvidéki területekkel a zsidók arányszáma még kedvezőtlenebbé vált és a keletről való beszivárgás kapuja még tágabbra tárult. Ebben a kérdésben eddig vallott felfogásunkat bizonyos mértékben revízió alá kell venni s megfelelő intézkedéseket kell tennünk a földbirtokpolitikán kivül arra, hogy ebben az országban helyreálljon a sajtóban és a közgazdasági életben is annak a keresztény elemnek és szellemnek a vezetése, amire ennek az országnak szüksége és joga van. Befejezésül a külpolitika irányvonalát jelölte meg, amelynek lényege: még szorosabban simulni a Róma —Berlin tengely politikájához, fenntartani mély baráti kapcsolatainkat Lengyelországgal, valamint a megértés útját keresni Jugoszláviával. A megolcsóbbodott cukor. A kormány szociális gazdasági politikájának egyik legfőbb célja a széles néprétegeknek megadni az olcsóbb és jobb megélhetést. Ezért vált szükségessé, hogy ez a szociálpolitika bizonyos mértékig — ha kell — hatalmi szóval is kiterjedjen az árellenőrzésre és áralakulásra, elsősorban természetesen a közszükségleti cikkek árainak alakulására. Ilyen elsőrendű közszükségleti cikk a cukor. Különösen a gyermekek táplálásánál fontos a cukor, mint élelmiszer, mert sok vitamint és kalóriát tartalmaz. Nálunk eddig — sajnos — alacsony fokon állt a cukorfogyasztás és ennek legfőbb oka az volt, hogy a cukor belföldi ára túlhaladta a kisebb keresetű és vagyonú emberek vásárlóképességét. A cukorárak ily nagymérvű leszállítása nem egyszerű feladat volt. Hiába egyik legfontosabb elemi cikk a cukor, a kincstári árrészesedés, továbbá a cukorgyárak és cukorrépatermesztők érdeke sokáig reménytelenné tették, hogy a cukor árát a kormány csökkenthesse. A cukorrépatermesztés ugyanis a mezőgazdaság egyik legfontosabb üzemága, amely már a kisbirtokon ijs örvendetesen elterjedt,( a cukorgyártás pedig a cukorkivitel szempontjából mint valutaszerző tényező is figyelmet és támogatást érdemelt. Annál nagyobb sikeréül kell elkönyvelni az Imrédy-kormány szociális árpolitikájának, hogy mindezen nehézségek és figyelemreméltó 4HBBBBBB BBBBBBBB BBBBBBBB BBBBBBBB BBBBBBBB •••••••• ESSilBERfl bssbi caai aajBüBsaBü ®aai?HiESQ SraHSEISHH ^shkbbisís 93SEHBGS aaaiHffiSBH ÍS HMHEBÍSSH ÍHHB1BH3 BBBBatSSH BBSaBUBN BSBHHQXÍ BSEHSRBB BBaiBKBB bzibbbbbb BBBBBBBB HGNBKBRH BBBBBBBB BBBBBBBB HBBBBBBfi •1BBBBBB ÜBBBBBBB BBBBBBBB •BBBBBBB BBBBBBBB wiiaiei 1BBBIBB E helyen közöltük már, hogy november 1-től kezdve s^aboíí áron árusítunk. Örömmel tapasztaljuk, hogy a nb. vásárló közönség felismerte SÜKÖIJOÍÍ áLralnfe azon előnyét, hogy ezután és olcsótofoain tudja vásárlásait lebonyolítani. Kérjük a nagyközönséget, kisérje tovább is figyelemmel a szabott árakat népszerűsítő törekvéseinket és tiszteljen meg továbbra is gyakori látogatásával. Iff. Stern Lipót 55 éve elismert kézimunka és divatáru üzlete. Telefon: 17-03. SI£BBflBflB SBBttSBBB BBBBBBBB BBBBBBBB BBBBBBBB BBBBBBBB BBBBBBBB BBHWBBSH IIBBBBBB HIBBBflBfl BiBBIIII luimi VBBBI1IV BBBBBBBB eiaaiHi saescan EHSfBIII BBBBBBBB 3BBBBBBB BBBBBBBB KSUSS: S8BBKSBI BVBBBtiBB K3KHBSBB SBHRBKHB BBBH3SHBB BBBBBBBB NBBBBBBB MBBBBBMB BBBBBBBB BBIBÜBB í«

r