Pápai Hírlap – XXXV. évfolyam – 1938.

1938-10-08 / 41. szám

51 év Óta százezr^ Kopstein bútorok 6 nagy üzlet az ország különböző városaiban. óriási választékban! jóságát, szép kivitelét, olcsóságát. Hálók, ebédlők, kombinált be­rendezések, konyhabútorok és mindennemű kárpitos áruk Kedvező fizetési feltételek! Kopstein butorház, Pápa támadásba pl. Berlin ellen. Oroszországnak tehát a távolság csökkentésére volt szüksége az európai bázisokra. Csehország megalkotta a nemzetvédelmi törvényt és felállította a határőrvidéket, mely­lyel sok ezer magyar exisztenciát tett tönkre. Ezek után Petróczy István repülőezredes a közönséget az esetleges repülőtámadások­kal nyugalomra intette és kérte, hogy az itt­ott megnyilvánult aggodalmakat ne táplál­janak. Az ország lakosságának az esetleges légi­támadások elleni megvédésére hivatott ható­ságok és a Légoltalmi Liga minden lehetőt megtesznek. A légoltalom megszervezéséről a honvé­delmi miniszter ,által kiadott és a Budapesti Közlöny 215-ik számában megjelent rende­let intézkedik. E rendelet értelmében a ház­tulajdonosoknak megfelelő óvintézkedéseket (lomtalanítás, óvóhely) meg kell tenniök. A külpolitikai helyzet várható enyhülése és megszűnése 'esetén a lakossáag — mon­dotta Petróczy István repülőezredes — ne hagyja abba a légoltalmi munkát, hanem foly­tassa azt ép oly érdeklődéssel, mint a mos­tani napokban. Petróczy István repülőezredes nagy szak­ért,elemmel és lelkesedéssel történt felszóla­lása mélyen szántott a hallgatóság lelkében. Szent István birodalmának népei vissza­kívánkoznak Magyarországhoz. Dr. Steuer György a trianoni békediktá­tummal elcsatolt és az öt nemzetiséglakta To­rontál vármegye volt főispánja, kinek magyar közéleti munkálkodását az elveszett Délvidék népei visszakívánják, előadásában rámutatott arra, hogy Szent István birodalmának népei visszakívánkoznak Magyarországhoz. A győztes nagyhatalmak, melyek a népek önrendelkezési jogát fennen hirdették és az állí­tólag elnyomott népek felszabadítására indultak, Szent István birodalma népeit azok önrendel­kezési jogának sárbatiprásával megkérdezésük nélkül idegen, balkáni államok rabigájába haj­tották. A trianoni önkényes és erőszakos béke­diktátum meghozatala hasonlított a hosszú évek­kel ezelőtt Budapesten az egyik színházban elő­adott idegrázó drámához, mely egy tébolydá­ban játszódott le. A tébolyda irodájában fehérkabátos férfiak és nők látszólagos szakértelemmel és nagy szor­galommal végzik dolgaikat. De hirtelen vihar támad és erre a fehér kabátos férfiakon és nő­kön kitör a roham. Ekkor sül ki, hogy a fehérkabátos nők és férfiak tébolyodottak voltak, akik elkergették a kórház igazgatóját, az orvosokat, az ápolókat és azok helyébe ők ültek. A fehérkabátos férfiakon és nőkön kitört a teljes őrültség. A tébolyodottak mindent szét­rombolnak és elkezdenek gyilkolni. Hasonlókép Trianonban is Szent István népeinek hovatartozását hatalmi tébollyal dön­tötték el. Magyarország, mely több mint 1000 éve fennáll és Nyugateurópát a törökök ellen megvédte, világcsalás áldozata lett. Ezeréves határainkat szétrombolták és né­peinket tébolyodottak gyilkolják. Abessziniát, melynek négusa rabszolgákat tartott és rabszolgakereskedést űzött, annak ide­jében a nagyhatalmak védelmükbe vették. Európa legyőzött népeinek pedig Ameriká­ból azt üzenik, hogy a velük szemben a múlt­ban elkövetett igazságtalanságokat felejtsék el, holott ép ezek előidézői és okai az európai felfordulásnak és azoknak megszüntetése nélkül Európában nem lehet és nem lesz béke. Azt üzenték, hogy a leigázott magyarok és a többi leigázott népek éljenek az új, de erőszakra és igazságtalanságra alapított orszá­gok államalkotó népeivel békében és egyet­értésben. A trianoni békediktátummal a legszentebb elveket, jogokat és szabadságot elsikkasztották. Jugoszláviában a szerb nem érti meg a horvátot. A szerb és a magyar barátságot eről­tetik. „Az asztal felett, amint ezt egyik délvidéki honfitársam mondta, borospohárral koccintanak velünk, az asztal alatt azonban belénk rúgnak." Romániában regátbeli oláhok nem értik meg az erdélyi oláhokat. Mikor Bethlen György a bukaresti parla­mentben a magyar kisebbségeknek igazságot követelt, Titulescu azt kiáltotta oda: „Menjenek az urak Genfbe, ott úgysem adnak Önöknek igazat." Csehországban a csehek nem értik meg a szlovákokat, akiknek szolgaság és nyomorúság jutott osztályrészül. Csehországban, mely erő­szakon, árulásokon és történelmi hazugságokon épült fel, beigazolódik a Szentírás örök szava: „Ki mivel vétkezik, azzal bűnhődik". Mindezek után joggal kérdjük, vájjon a csehek, oláhok, és szerbek hogyan értsék meg a magyart, a németet, a többi népeket, ha egymást nem tudják megérteni. Szent István birodalmának idegen uralom alatt élő összes népei, magyarok, németek, muraközi horvátok, vendek, rutének és szlová­kok nem kérnek autonómiát a trianoni béke­diktátummal erőszakosan megalkotott és a nagy­hatalmak által agyondédelgetett potemkin új országokban, hanem elvitathatatlan önrendelke­TUNGSRAM MföWíFiKITr a, lánufÁjcdai zési joguknál fogva népszavazást kérnek, hogy népi, nyelvi, kulturális, gazdasági és szociális érdekeik biztosítása mellett újból a magyar állam fennhatósága alá kerüljenek. Ennek előfeltétele azonban az, hogy Ma­gyarországon a Szent István birodalmi népek megértésével és megbecsülésével, jogaik elis­merésével és létérdekük biztosításával, a magyar nép- és munkástömegek megmentésére az általam állandóan és régóta sürgetett népi, nemzeti és szociálpolitikai feladatokat az arra hivatott köz­életi férfiak bevonásával gyakorlatilag mielőbb megoldjuk. A magyar nép és a vele együtt érző Szent István birodalmi népek csak annak hisznek, akinek hite van, csak arra hallgatnak, aki meg­győződésből beszél és csak azokban bíznak, akik nemcsak beszélnek, hanem mindennél szebben cselekszenek. | Dr. vitéz VIÜA ELEMÉR | Férfierények: kötelességteljesítés, vitézség és erély, emberi erények: szeretet, jóság és hű­ség egyesültek benne. Férfierényei megszerez­ték számára mindenki tiszteletét, emberi eré­nyei mindenki szeretetét. így élt és így halt meg élete delén, munkaereje teljében szív­beli bánatára mindazoknak, akik ismerték őt, dr. vitéz Vida Elemér rendőrtanácsos, a pápai m. kir. államrendőrség vezetője. Nem volt e város szülötte, de a kollégium 1 révéin, ahol középiskolai tanulmányait végezte s amelyhez az öreg diák rajongó érzésével ragaszkodott, olyan erős szálak fűzték e város­hoz, mintha itt látta volna meg a napvilágot. A jogi egyetem elvégzése után 24 éves korá­ban sodorta a világháború szele a harctérre. A hires Hindenburg-bakák, a székesfehérvári 69. közös gyalogezred tisztjeként verekedte végig az orosz és az olasz frontot és ezer ve­szély között Isten kegyelméből épségben meg­tartatván, mint a hadi ékitményes vaskorona­rend, a III. oszt. katonai érdemkereszt, az lezüst és bronz signum laudis, a német vas­kereszt birtokosa tért vissza a harcok meze­jéről. Ezeket a kitüntetéseket nemcsak sze­mélyes vitézségének, de katonai tudásának és lerélyének is köszönhette s így ne|m csoda, ha a fiatal nemzeti hadsereg is mégtartani akarta magának a kipróbált vitéz katonát. De a jogi doktor-százados, akit az elsők között avatott kormányzónk vitézzé, s aki ezidőben a sár­bogárdi járás vitézi hadnagya is volt, egye­temen szerzett tudását is érvényesíteni akar­ván, a rendőrség szolgálatába 'állott, ahol éveken át mint Issekutz kerületi kapitány se­gédtisztje, majd pedig Komárom városának rendőrkapitányáként működött és hasonló mi­nőségben került 1933-ban városunkba is. Az alatt az idő alatt, amit nálunk töltött, csodás példát adott arról, hogyan lehet egy városban a rendet fenntartani, száz meg száz rendészeti ügyet úgy elintézni, hogy rend is legyen és legyen békesség is, az eréllyel páro­suljon a jóság s a hivatali észnek és köte­lességnek titkos irányítója legyen, lehessen a szív is. Tisztviselőtársainak igaz barátja, az alá­rendelt legénységnek valódi atyja volt. Sze­retetreméltó lényének varázsa sugárzott ki minden ténykedéséből, ez tette őt rövid időn belül a városi társadalomnak is nagyrabe­csült és nagyon szeretett tagjává. És ha minden barátja és ismerőse gyá­szolja oly korán, 48 éves korában történt elhunytát, a legnagyobb gyász mégis család­jára borult időelőtti távozásával. Felesége sz. Hérints Vilma, laki két hónapon át minden em­berileg megtehetőt megtett a j szerető férj megmentésére, 15 éves Lajos fia, testvérei: Iván és Fürjes Józsefné Irén, apósa id. Hé­rints Lajos, a rokonok vigasztalhatatlanul si­ratják őt. Hétfőn hajnalban lehelte ki nemes lelkét. Szerdán d. e. 9 órakor rengeteg 'ember rész­vételével tartották meg a gyásszertartást a főiskola udvarán. A gyászoló közönség so­raiban ott volt a rendőrség tisztikarának küldöttsége az államrendőrségi főkapitány­ság dr. Zamkó Géza főkapitány-helyettes vezetésével, ott voltak a helybeli hon. véd tisztikar összess ténylegess és nyugdíjas tagjai, a városi hatóság és a többi közi­hivatalok tisztikara, a vitézek, a fronthar-

Next

/
Thumbnails
Contents