Pápai Hírlap – XXXV. évfolyam – 1938.

1938-09-24 / 39. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Vitéz Gömbös Gyula (Liget) utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. — Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13, szám, Főiskolai könyvnyomda. Hirdetések — tarifa szerint — felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A magyarság szava. (y.) A végzetszerűen egymásra tornyosuló nemzetközi események közepette a magyar közvélemény már napok óta aggódó figyelemmel fordult a bomlásnak indult csehszlovák köztársaság területén élő magyar testvérek felé. Különösen fokozta a magyarság aggodalmát az a hír, hogy a cseh hatóságok az utóbbi napokban már ugyanoly erőszakos eszközökkel akarták megfélemlíteni a Felvidéken élő magyar kisebbségeket, mint a szudétanémeteket. Éppen ezért a magyar közvélemény osztatlan helyeslése és megnyugvása fogadta a Csehszlovákiában élő magyarság törvényes képviseletének határozatát, amely félreérthetetlen nyíltsággal, határozottsággal, de egyben a komoly időkhöz és nemzetünkhöz méltó józansággal és mérséklettel szögezi le álláspontját annak a válságnak tekintetében, amely jelenleg — amint azt a csehszlovákiai Magyar Párt kiáltványa is megállapítja — nemcsak a cseh köztársaság belügye, hanem a lavina gyorsaságával rohanó és történelmi jelentőségű események folytán egész Európa, sőt az egész művelt emberiség ügye lett. A felvidéki Magyar Párt kiáltványa nagyon helyesen az önrendelkezés jogát követeli meg a cseh uralom alatt álló magyar népcsoport számára. Ugyanazt az elvet teszi tehát magáévá a felvidéki magyar kisebbség, amely elv hangoztatásával és hozzátehetjük: meghamisításával éppen húsz esztendővel ezelőtt a Csehszlovák köztársaságot, ezt a megszületése pillanatában is a bomlás csíráját magában hordozó államképződményt létrehozták. Mert: a népek önrendelkezési jogának elve kétségtelenül helyes és egyetlen észszerű módja a Csehszlovák köztársaság problémája megoldásának. Ha ezt az elvet becsületesen és lelkiismeretesen 'alkalmazták volna húsz esztendővel ezelőtt, akkor ma nem kellene a világ vezető államférfiainak a legnagyobb erőfeszítéssel dolgozni a béke megmentésén. Az Egyesült Magyar Párt határozata tehát valóban nemcsak a felvidéki magyarság érdekeit, de a békét, azt az igazi békét szolgálja, amelyet két évtizeddel ezelőtt a párisi béketárgyalások zöld asztalánál tájékozatlanság!-* ból, elvakult gyűlöletből és a viszonyok helytelen ismerete folytán elfelejtettek megteremíteni. Mélységes örömmel és hálával fogadta a magyar közvélemény azt a hírt, hogy az olasz nemzet kiváló vezére, Mussolini vasárnap Triesztben elmondott beszédében ugyancsak erre az álláspontra helyezkedett. A Duce aj minden megnyilatkozását jellemző világossággal és kemény határozottsággal jelentette ki, hogy »abban a kérdésben, amely jelenleg Európát felkavarja, a megoldás csak egy lehet: a népszavazás!« A magasabb lelkiismeret, az európai lelkiismeret szavára hivatkozott Mussolini, amikor a népszavazás és önrendelkezés elvének szükségességét hangsúlyozta s egészen bizonyos, hogy mindenki, aki elfogultság nélkül és tárgyilagosan mérlegeli az adott viszonyokat, nem zárkózhatik el annak felismerése elől, hogy a cseh uralom

1 alá kényszerített magyar, német, lengyel, tót és rutén kisebbségek sorsát másképen biztosítani s Európának ezen részén a becsületes és elviselhető élet alapjait lerakni nem lehet, csak úgy, ha az önrendelkezés jogát adják meg minden egyes nemzeti kisebbségnek kivétel nélkül. A hivatalos helyről kiadott magyar nyilatkozat nagyon helyesen ugyancsak erre az álláspontra helyezkedik. S ez a vélemény sugárzik ki mindazon európai nemzetek sajtójából is, amelyek nem veszítették el tárgyilagosságukat és őszintén kívánják Európa békéjét. A magyar közvélemény egész lélekkel, osztatlanul és egységesen áll a neh'éz napokat élő felvidéki magyar testvérek mellett. Sajnos jól tudjuk, hogy ezekben az órákban súlyos megpróbáltatásokkal teljes felvidéki magyarjaink élete, reméljük azonban, hogy a világ vezető államférfiainak erőfeszítései nyomán a józanság és az emberiesség kerekedik felül ebben a fenekestül felkavart világban s a mostani válságból egy újabb, becsületesebb és tartósabb béke korszaka születik meg amely megkönnyebbülést hoz a cseh uralom alatt szenvedő egymillió magyar számára is. Országzászló-avatás. 1938 szeptember 18. Megszokott hazafias ünnepeink közül magasan kiemelkedik ,az országzászló felavatásának ünnepélye, amely vasárnap délben folyt le a Mészáros Károly liget bejáratánál felállított emlékműnél. Ilyen sokadalmat még tán soha nem látott együtt ősi városunk, mint (amekkora erre a gyönyörű ünnepélyre összesereglett. A liget bejárata, a »Tirol« előtti tér, ,a Strand-fürdő környéke zsúfolva volt érdeklődő közönséggel, sőt az iskolák ifjúsága s a zárt rendekben felvonult népesebb küldöttségek az emlékmű hátamögé, a Sport-pályára szorultak. Igaz, hogy az idő is kedvezett; derült égről langyos őszi napsugár csókolgatta a remekművű háromszínű lobogót. A rendezőségnek bizony volt dolga, de hogy az óriási tömeg ellenére az ünnepély minden zavaró momentum nélkül folyt le, annál nagyobb érdeme. Az avató-ünnepélyről a következőkben számolunk be: Délelőtt 10 órakor tábori mise volt a Várkastély előtti téren. A szentmisét, melyen részt vett Albrecht kir. herceg is, Németh József apátplébános celebrálta nagy segédlettel. Ugyanez időben istentisztelet volt a református és evangélikus templomban is. Mindkét helyen hivatkozás történt a város hazafias ünnepére. Az izr. templomban a szokott időben, reggel tartották az országzászlós istentiszteletet. Az összes isten tisztel eteken nagy közönség imádkozott a zászló dicsőséges lobogásáért s hazánk boldogulásáért. Fél tizenkét óra tájban felharsant a kürt. s Albrecht kir. herceg, akit ünnepi beszéd tartására kértek fel, illusztris társaságával az emlékműhöz érkezett. Harsány éljennel fogadták, minek csillapultával a Kárpát Dalkör hatalmas kara áhítattal, lendülettel elénekelte a Himnuszt. Majd dr. Uzonyi Kálmán helyettes polgármester jelent meg az emlékművel egybeépített emelvényen, s röviden előadván az ünnepély célját, a város nevében beny sőséges szavakkal köszöntötte Albrecht főíhercegiet, s a vele érkező előkelőségeket. Nagy érdeklődés közben lépett most őrnagyi egyenruhában, rohamsisakkal a fején Albrecht kir. herceg az emelvényre. Avatór beszédét azzal a legendával kezdte, hogy a szentkoronát hozó Asztrik apát Pápán találkozott először Szent István királlyal, s itt tette, fejére a koronát, amelyet II. Sylvester Pápa küldött számára. (Ezért kapta volna városunk a »í>ápa« nevet.) Ezzel is több oka volt Pápa városának, hogy országzászló-avatással SZABADALMAZOTT!!! patentzáros bőr iskola aktatáska jótállással Pápán csak a Győri bőrdiszműkészítönél kapható Pápa, Kossuth Lajos utca 22. belekapcsolódjék a Szent István évbe, s hó< aoljon az országalkotó nagy király emlékéinek. Viharfelhők tornyosulnak felettünk, s köiZel az idő, amikor el fog válni, hogy az országzászló a magyar kálváriának lesz-e szomorú emléke, vagy pedig a dicsőséges feltámadást jelképezi. A háromszínű zászló szimbólum, szimbóluma a hazaszeretetnek, amely viszont arra kötelez, hogy a mai válságos időkben legyünk eggyé, forrjunk össze, mert csak így szolgálhatjuk a nagy célt, Magyarország feltámadását. Ebben a gondolatban iavatjuk ma fel ezt az emlékművet, s ebben az ünnepélyes órában szálljon buzgó fohászunk a magyarok Istenéhez, áldja meg a mi kormányzó urunkat, segítse őt a nagy döntések pillanatában, hogy nemzetünk jogait érvényesíteni tudja. Lelkes tapssal fogadott, nemes pátosszal előadott szép beszéde végén felvonták a zászlót félárbocra; a kir. herceg tisztelgett, s lelépett a pódiumról. A Kárpát Dalkör Rózsa János vezényletével Huber Nemzeti zászló c. szerzeményét énekelte tökéletes összhangban, finom kidolgozásban. — Zsilinszky Margit mai számunk;" ban közölt alkalmi költeményét dr. Csermák Ferenc ügyvédjelölt szavalta érces hangján* lelkes hévvel. Megtapsolták a szavalót és a szerzőt is. Javornitzky Jenő min. tanácsos, az ereklyés országzászló-bizottság kiküldötte mondotta el ezután szónoki készséggel előadott avatóbeszédét. Hazánk mai helyzetét feltáró és az országzászló jelentőségét méltató nagyszabású beszédét azzal fejezte be, hogy az országzászló körül vajha mielőbb megünnepelhetnők Nagymagyarország feltámadását, s a most félárbocra eresztett zászló fentloboghatna az oszlep tetején. Dr. Uzonyi Kálmán helyettes polgármester átvévén gondozásba a zászlót, az egyhá^zak, iskolák, egyesületek, körök, testületek, intézmények sokaságának kiküldöttei helyezték el koszorúikat az országzászló talapzatán, azután a frontharcosok fúvós zenekarának hangjai miellett a frontharcosok, a leventék, a tanintézetek zártrendi alakulatai díszmenetben elvonultak az országzászló előtt, s ezzel a felemelő momentumokban gazdag ünnepély egy óra tájban véget ért. * Az ünnepség után a vendégek tiszteletére a Griff-szálló nagytermében társas ebéd volt, amelyen elsőnek Albrecht kir. herceg köszöntötte fel Horthy Miklós kormányzót. Hamuth János polgármester a vendégeket, vitéz Dras:kóczy István ny. altábornagy és Martsa Dániel ;ny. ezredes Albrecht kir. herceget, dr. JókayIhász Miklós Pápa városát és annak vezetőséggé t, dr. Pongrácz József a kultúra munkásait, Horváth Elek az ifjúság nevében a kir. herceget éltették. # Végül megemlítjük, hogy a gyönyörű országzászlót a Hungária zászló- és díszvállalkozó budapesti cég készítette. Az angyalos magyar címer van belehímezve rája, l»HisZekí Magyarország feltámadásában« felirattal. — Magát a dunaalmási mészkőből készült emllékművet Závory Zoltán rajztanár kitűnő terve szerint és irányítása mellett Keppel József helybeli kőfaragómester készítette teljes megelégedésre. Az oszlopfő stilizált ősmagyar harcos fejét ábrázolja, a fő alatt hosszan lenyűló meztelen kardot szorító kézfejjel. Az egész emlékmű a zászlóval s egyéb kiadásokkal együtt körülbelül négyezer pengőbe került. Az emlékmű körül a teret stílszerűen rendezték. N. P.