Pápai Hírlap – XXXV. évfolyam – 1938.

1938-09-17 / 38. szám

százezrek dicsérik Kopstein bútorok jóságát, szép kivitelét, olcsóságát. Hálók, ebédlők, kombinált berendezések, konyhabútorok és mindennemű kárpitos áruk óriási választékban! Kedvező fizetési feltételek I Kopstein butorház, Pápa 8 nagy üzlet az orszáq különböző városaiban. Lehet-e Pápán képkiállítást rendezni? Alig pár hónapja a Képzőművészeti Főiskola egyik neves tanára járt nálunk, hogy megismertesse művészetét közönségünkkel. Kicsibe mult, hogy dolgavégezetlen nem tért vissza a fővárosba, mert amit egy 22 ezer lakosú városról nehezen hitt volna el a távokból, — szomorú valóság: Pápán nincs megfelelő helyiség képzőművészeti kiállítások rendezésére. Alkalmi bolthelyiségekben húzza meg magát a várost olykor rajtaütésszerűén meglepő műkereskedői árusítás is és onnan szerzi vevőit a művészileg kevésbbé pallérozott közön1 ségből. Ezen az állapoton csak kiállító helyiség s tervszerű kiállítási kultúrpolitika segíthet. Nem kerülne túl nagy áldozatba a városi mozi előcsarnokát ilyen célra átalakítani — egy emeleti padozat beiktatásával —, ahová az előadásra várakozó közönség önkéntelenül is befordulna s fokozatosan ránevelődnék ízlése az értékes művészi munka s a felelőtlen műkereskedői konfekció (vagy hamisítás) közötti különbség megértésére. Addig, amig ezek bekövetkeznek, igazán hősies elszántság kell ahhoz, hogy valaki Pápán kiállítson. Mert bár a Kaszinó mindig önzetlenül és szeretettel karolta fel a hozzá forduló művészek ügyét, sajnos, a közönség jó része idegenkedik a felmeneteltől, noha a művészi kiállítások mintegy exterritoriálissá teszik a helyet s a művészet személyválogaitást nem ismerő égisze alá vonják. Különösen túl kell tennie magát minden szépre figyelmes embernek minden mellék-' szemponton akkor, amikor folyó hó 17-é;n délután 4 órakor dr. Hermann László főjegyző Is-cserekov András és Szeiffert János képeinek és Somogyi József szobrainak kiállítását nyitja meg. A nevek nem ismeretlenek előttünk. Azok a kedves érdeklődők, akik figyelemmel kisérik városunk egyetlen rendszeres művészi megmozdulását, a Kollégium évről évre megrendezett rajzkiállítását, régi ismerősökre bukr kannak bennük. Iscserekov lendületes vizfestményei, temperamentumos szénrajzai, legjobb úton mutatják a modorosságból felszabadult tehetséget, egy sokat igérő művészi karrier felé. — Szeiffert János karakter érzékié s a széntechníkában való jártassága középiskolás korában tanárairól készített portré-sorozatban nyilatkozott meg. Most az elmélyedő tanulmányok egész sora tanúskodik zavartalan fejlődéséről. — Somogyi József diákkorában egyedülálló érdekessége volt számos rajzkiállításnak. Szobrász ritkán akad diáksorban. Nem csoda tehát, hogy most az érdekes tanulmjányfejek mellett már olyan eredmények is mutatkoznak dolgai közt, mint a »Legelő tehén«, vagy a »Macska«. A komoly felkészülés érdekes jelei az öt perces aktrajzok (krokik) s a bonctani tafnulmányok falai. 1 Hölgyközönségünk az ízléses rendezés virágos jelein kivül különös figyelmet láthat abban is, hogy Mohácsról gyűjtött sokác népművészeti munkák tarkítják a terem egyik sarkát. Biztató jele ez annak, mint jut kap-, csolatba művésztelepeinken a jövő vezető művész rétege földünk népével. A sok erkölcsi és anyagi áldozattal megtrendezett kiállítás olyan bepillantásokat enged meg az érdeklődők számára, amitől a vidék különben teljesen el van zárva. Mit várttnak ezek a fiatal művészek a közönségtől? Érdeklődést, megértést, támogatást. A magyar művészet története bővelkedik az olyan szomorú példákban, mikor egy^ egy sokatigérő tehetség pályája kezdetén a családi vagy társadalmi meg nem értésen megfeneklett. Gyárfás, Madarász vagy Szinyei így tették le az ecsetet s hagyták polgári fogH lalkozások kicsinyes gondjaitól elnyomatni isteni küldetésüket. A nem nekik való »békés« pályán meghasonlottakká, boldogtalanokká lettek, kiszolgáltatva az ismeretlen szépségektől megrabolt utókor vádjának elgáncsolóikat. A pápai közönség nem maradhat közönyös, mikor kiröppenő Ígéretes fiai a művészi pályára való felkészülés első komoly darabjait tárják fel előtte. Oda kell állani melléjük, akik olykor az otthoni megértő biztatást vagy az anyagi támaszt — vagy mindkettőt nélkülözik, mert még a gáncsnál is van súM lyosabb veszedelme minden művészi megnyilatkozásnak: a közöny. Iktassuk be ezen a héten sétáinkba vagy dolgainkba a kaszinói tárlat meglátogatását. Olyasmit kapunk ott, amiből a fiatalság rnagíabizó hite árad, megajándékozva mindenkit a szépség néhány, manapság ritka percével, — ingyen, túláradó szeretetből. Tóth Sándor. A „János Vitéz" szabadtéri előadása. A szabadtéri előadásoknak a legnagyobb ellensége az időjárás, amely hosszú készülődéseknek és tetemes anyagi áldozatoknak reménységét tönkre teheti. Mennyi aggodalmon kellett pl. a Frontharcos Szövetség helyi főcsoportjának is keresztül mennie, amig másfél hónapi készülődés után eljutott szeptember 11-hez, az előadás napjához. Az előkészület ideje alatt úgyszólván folyton esett az eső, még az előadás napján délelőtt is hullott az égi permet, de azután az ég megköt ínyörült sokat aggódó népén, elvezényelte a pityergő felhőket a világ más tájai felé és dél felé már biztatólag mosolygott alá az azúrkék égről a nap. Össze is sereglett az esti előadásra olyan rengeteg közönség, amilyent még nem látott a ligeti sportpálya. Legalább háromezer főre becsüljük a tömeget, amelynek érdeklődését a »János vitéz« szabadtéri előadása ellenállhatatlanul felkeltette. Nemcsak Pápa városa, de annak környéke egész Devecserig sűrű rajokban bocsátotta ki az embertömegeket, ;amelyek a sportpályán telepedtek le. Volt is elég baj az elhelyezkedéssel, míg mindenki rendbe jött. Ám ez csak az előadás külsőségeihez tartozik. Az érdeklődés tengelyében maga az előadás állott. És itt őszintén meg kell mondanunk, hogy az előadás nem elégített ki ben-i nünket teljes mértékben. A rendezés némileg fogyatékos volt és egyáltalán nem nyújtotta azt, amit a fővárosi művészekkel kapcsolatban vártunk tőle. Semmi meglepetés, semmi rendezői ötlet, semmi illúzió. Annak idején a mi szerény színpadunkon sokkal méltóbb keretben mutatták be Kacsóh halhatatlan dalművét. Erősen takarékoskodtak, pedig az óriási bevételből — ami majd ötezer pengőt tett ki — megfelelőbb kiállításra is tellett volna. A főbb szereplőkről annál nagyobb elismeréssel szólhatunk. Ezek közt is első sor

1ban Iluska megszemélyesítőjéről, Laki Tóth Erzsiről. A maga szerénységében is bájos megjelenésű művésznő már a színpadra lépteikor meghódította a közönséget, amely zúgó tapsokkal fogadta. Kristályosan csengő szép szopránján szivekhez szólóan énekelte Iluska bánatos dalait; szerepébe annyira beleélte magát, hogy szinte a való életet nyújtotta. A francia királyleány szerepét Eisen Irén, a Nemzeti Színház tagja, kikristályosodott művészettel, előkelő tónusban játszotta. Hangja magasan kultúrált, fülbemászóan melodikus. Hidassy Annié, fiatalságát tekintve, nagy pnmegtagadással vállalta magára a gonosz mostoha hálátlan szerepét, amelyben szép si(kert ért el. De annál nagyobb sikere volt tündér-országban, mint príma ballerinának. Oly keccsel, olyan bravúrosan táncolta a tün^ dértáncot, hogy a zajos kívánságokra meg is kellett ismételnie. A címszerepben Szűcs László operaénekes csillogtatta gyönyörű tenorját. Játéka teljes illúziót keltő volt. Vitéz Szende Ferenc, az Operaház kitűnő tagja (Bagó), játékban és énekben a szív húrjait szólaltatta meg. Tömör basszusa ércesen zengett. Élmény volt hallani. Pataky Ferenc ugyancsak kettős szerepet játszott. Ő adta a csőszt is és a francia királyt is, mindkettőt igen jól. Fel kell még említenünk Hajdú Imre daliás strázsamesterét. A 20 tagú zenekar Kőrösy Tamás vezénylete alatt feladata magaslatán állott. Kacsóh örökszép melódiáit megfelelően interpretálta. A tömegjelenetek néptelenek és élettelenek voltak. A kívül folyó harc zajából sernj mit sem érzékeltettek. Az anyagi eredmény fényes. A bevétel ; pontosan bruttó 4698 pengő 60 fillér volt, I amelyből a frontharcosoknak 1100 P 34 f jutott. Tisztán megmaradt belőle 685 pengő 84 fillér. Érdemes volt érte dolgozni, no meg — az időjárás miatt — heteken át izgulni. N. P. ISKOLA-táskák vászonból 1 -20 P-föl ISKOLA-bőrönd erölemezből 1*30 P-tőI ISKOLA-aktatáska bőrből 5*90 P-től kapható a Győri bőrdíszművesnél, Pápán, Kossuth Lajos utca 22. ÚJDONSÁGOK. — Vármegyei közgyűlés. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 21-én, szerdán d. e. V2IO órakor törvényhatósági bizottsági rendes közgyűlést tart. A közgyűlés fontosabb tárgyai: két szolgabírói állás betöltése, a közigazgatási bizottság újjáalakítása, egy örökös megyebizottsági tag választása, alispáni jelentés, a vármegyei háztartási és a törvényhatósági útalap 1939. évi költségvetési előirányzatának tárgyalása. — Túralovaglók városunkban. A Magyar Gazdák Országos Lovasegyesülete által rendezett túralovaglás résztvevői szombaton érkeztek meg Pápára. A túralovaglás külföldi résztvevői közül a legtöbb németalföldi volt, de voltak köztük németek, angolok és dánok is. A Szent Imre herceg Fő-téren az érkezőket a tisztikar kiküldöttei és nagy közönség várta. A város nevében dr. Hermann László v. főjegyző üdvözölte őket, beszédét dr. Tóth Endre theol. tanár tolmácsolta holland nyelven. Az üdvözlésért Suhay Imre ny. altábornagy, a lovastúra vezetője mondott köszönetet. Este a Kaszinóban 50 terítékes társasvacsora volt a vendégek tiszteletére, melyen Hamuth János polgármester a város, Fekete József háznagy a Kaszinó nevében magyar, német és francia nyelven köszöntötte őket. A tósztokra van Vliet, a hollandusok vezetője válaszolt, s utána a külföldiek közül még többen is kifejezést adtak köszönetüknek a tapasztalt vendégszeretetért. A társasvacsorát sikerült táncmulatság követte. A túralovaglás résztvevői Pápáról Pannonhalma felé vették útjukat.