Pápai Hírlap – XXXV. évfolyam – 1938.

1938-08-06 / 32. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. ——• i ——— Szerkesztőség: Vitéz Gömbös Gyula (Liget) utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. — Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, Főiskolai könyvnyomda. Hirdetések — tarifa szerint — felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Bizakodó hangot ütött meg Nagybritannia, hivatalos kísérettel érkezett nem hivatalos kiküldöttje megérkezése alkalmából a csel? és a külföldi sajtó képviselője előtt. Szereti-) nők ezt a bizakodó hangot mi is magunkévá tenni. Szeretnők annak ellenére, hogy tudatában vagyunk annak, hogy nem mi vagyunk elsősorban azok, akikért a nemes lord kiküldetett. De hisszük, ismerve az angol közvélemény hangulatát, biztosra vesszük, hogyha nem is elsősorban, de mégis miérettünk iy kellett érkeznie. Nem habozunk kijelenteni, hogy az első sor a cseh kérdés elbirálásá-i nál tulajdonképen minket illetne meg. Mert ha az elcsatolt magyarság csak egy harmadarésze is a cseh uralom alatt levő németség-i nek, de mig ez utóbbiak a történet folyamán beletartoztak Csehországba, addig a csel és ármány révén odakerült magyarság soha más állam kötelékében nem volt, mint a sajátjában. Bármennyire előtérbe került ma a nemzetiségi megoszlás szerint való rendezések (eddig ugyan még csak nagyon gyarlón érvényesült) elvi álláspontja, a történelmi jogokat szintén jogcímnek kell tekinteni, ha egyébre nem, legalább az egyenlő elbánásra. Lord Runciman a neki szánt háborús villámhárító szerepét csak akkor fogja sikeresen és az állandóság jellegével megoldani, ha békét és megelégedést teremt nemcsak a legnagyobb szárazföldi hatalom fajtestvérei, de azok számára is, akik nem támaszkodhatnak a maguk legerősebb jogú követelésében akkora erőtartalékra, mint a velük közös sorsban szenvedj németek. És akkor válnék a lord sikere teljessé, ha folytatásaképen ez akciónak sor kerülhetne a keleti elszakadt magyarság legázolt jogainak érvényesítésére is. így sző az ember ábrándokat augusztusi kánikula idején. A kis- és kézműipar jogos kívánságai Irta: dr. Ónody Dezső. A magyar kis- és kézműipar jogos kívánságai és sorsdöntő kérdései már évek óta foglalkoztatják a kormányt és parlamentünket. Az elmúlt évben a miniszterelnök szegedi beszédében kiemelte, hogy nagyon fontosnak tartja a magyar iparostársadalom sorsának alakulását a nemzet jövője szempontjából. Az idei? pedig az iparügyi miniszter tért ki nagy költségvetési beszédében jóformán minden kis- és kézműipari kérdésre és kijelentette, hogy a magyar iparpolitikának az a legfontosabb feladata, hogy a hazai ipar minden erejét azoknak a magasztos céloknak a szolgálatába állítsa, melyeket a győri programm foglal mar gában. A győri programm tengelyében — tudvalevően — honvédelmünk tervszerű és gyorsütemű fejlesztése és az égető szociális kérdések megoldása áll. Nem képzelhető el ma egészséges gazdaságpolitika, hangoztatta a miniszter, átfogó szociálpolitika nélkül. A modern szociálpolitika azonban nem jótékonykodás, hanem a problémák intézményes megoldása a termelés szempontjainak figyelembe vételével. Az utóbbi két évtized kormányai céltudatos politikával segítették elő a magyar ipar fejlesztését, új iparágakat teremtettek és nör veitek naggyá, úgy hogy ez a fejlett ipar ma már megállja a helyét nemcsak belföldön, hanem a külföldi piacokon is. Mégis az eddigi iparfejlesztés, a kézműipar megsegítése sok kívánnivalót hagy maga után és a magyar kis- és kézműipar jogos kívánságait röviden, a főbb pontok megjelölésével a következőkben foglalhatjuk össze: Az első jogos követelés az adóztatásuk könnyítésére vonatkozik. Ami más szóval anynyit jelent, hogy az 1000 P-őn aluli, vagy kereken 1000 P-t elérő keresete a kisiparosnak az általános kereseti adó alól mentes legyen. Az 1000 P-től 2000 P-ig terjedő keresete pedig ne 5<y

0-kal, hanem csak 3o/

0-kai adózzon. Végül az ezen összeget meghaladó keresed progresszive legyen adó alá vonva. Másik méltánylást érdemlő óhajtásuk a közmunkákban való fokozottabb részesítésük terén van. Szükséges lenne, hogy a kis- és kézműipar azokat a területeket, melyeket tőle a nagyipar és a tőkekoncentrációk elhódítottak, más oldalról, az állam és a közületek támogatásával a közmunkák legalább 50o/o-ának törvényes biztosításával nyerje vissza. Nagy hátránya még mindig a kisiparosságnak, hogy nem áll megfelelő hitel rendelkezésére. Bár vannak hitelintézetek, melyek egyenesen a kisipar tőkével való ellátására alakultak s épen ezért részesülnek tetemes állami kedvezményekben, mégsem teljesítik a kisiparral szembec vállalt kötelezettségeiket olyan mértékben, mint arra szükség lenne. Utolsónak említem a kisiparosságnak a betegségi és rokkantsági biztosításra vonatkozó kívánságát. Megszüntetendő lenne az a mai visszás állapot, hogy az iparossegéd gyógykezeltetéséről és családja helyzetéről — a kötelező biztosítás révén — gondoskodás történik ; ezzel szemben az önálló Pápa és Vidéke Ipartestület a Belvárosi Kat. Kör helyiségében 1938. évi augusztus 14-én kedvezőtlen idő esetén 20-án este fél 9 órai kezdettel táncmulatságot rendez. Tombola. kisiparost ilyen szempontból védelemben nem részesítik és ha betegség vagy baleset éri, teljesen támasz nélkül áll. A kérdés intézményes megoldását a kisiparosság — esetleg az ipartestületi tagdíjak mérsékelt emelésével — maga is szívesen vállalná. Az ötéves gazdasági terv lebonyolítása a nagyipar foglalkoztatása mellett feltétlenül munkát fog adni a kis- és középipari vállalkozásoknak is. A megbízható polgárok ezrei által űzött ipar — hozzávetőleg 360.000 iparost tartanak nyilván — a jövőben nagyobb felkarolásra számíthat az illetékes tényezők részéről. Feltevésünket alátámasztja az iparügyi miniszternek a kisipari hitelakció kereteinek kibővítéséről tett azon nyilatkozata, hogy az illetékes tényezőknek gondja lesz arra, hogy megfelelő hitel álljon rendelkezésére azoknak a kis- és kézműiparosoknak, akik a közszállítási munkákra pályáznak. Az ipari érdekképviseletek megszervezé-sével kapcsolatban megemlíthetjük, hogy a kormány gyökeresen meg akarja változtatni a/ eddigi rendszert és a közös kereskedelmi é? iparkamarák helyébe külön kereskedelmi, gyáripari és kézműipari kamarákat fog létesíteni. Évtizedes óhaja valósui meg ezzel az iparosságnak, mely úgy véli, hogy az ő érdekeit és jogait erőteljesebben tudja majd szolgáin; és képviselni az önálló kézműveskamara, mint az eddigi közös intézmény. Az iparosság gazdasági érdekeit a külföldi piacok megszerzése szempontjából a kézműipari export lesz hivatva szolgálni; de rövidesen megoldásra ker rül a családi munkabérek bevezetésének kérdése és az állami munkaközvetítés átszervezése is. A fentiek alapján joggal remélheti a magyar kis- és kézműiparosság, hogy jogos kívánságai és sorsdöntő kérdései az Imrédykormánynál nemcsak meghallgatásra, hanem végre megoldásra is találnak. Amit közvetlenül bizonyít az is, hogy a szeptemberben Debrecenben tartandó iparos nagygyűlésen nemcsak az illetékes szakminiszter, hanem maga a mir niszterelinök is részt fog venni. A kormány tehát minden eszközzel azon van, hogy megvédje és felvirágoztassa az évszázados [érdemekkel és nemzetfenntartó tulajdonságokkal rendelkező kisiparosságot. A kis- és kézműiparosság viszont beláthatja, hogy inem a kegyeibe csalárdul beférkőzni akaró álpróféták vagy iparos származásukat fennen hangoztató, de még egyetlen cselekedettel a kisiparos érdekek becsületes szolgálatát be nem bizonyító, nagyhangú mandátumvadászok vannak hivatva méltányos ügyeik felkarolására és jogaik kiharcolására, hanem egyedül és kizárólag a komoly kormányintézkedések azok, melyek nagyobb darab kenyérhez és emberibb magyar sorshoz juttathatják a kis- és kézműi párosságot. Női m. selyem nadrág Női batiszt kombiné. . Női m. selyem kombiné Melltartó -•89 P 128 „ 1-98 „ -"29 „ nyári vasar Gumifüző, nyári .... 2"48 P Női ernyő strapára. . . 3'33 „ Férfi macco zokni kis hibával —'49 „ Férfi flór zokni kis hibával —'78 „ Munkás-ing Férfi m. selyem ing . . Férfi zoknitartó Férfi m. s. nadrágtartó 1-98 P 396 -•19 -•98 5)