Pápai Hírlap – XXXV. évfolyam – 1938.

1938-07-16 / 29. szám

rr G YO R GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. SZÁM. íjrco ItyhlJáa ÓTA MINDIG CSAK JÓT AD. x Előkelő magyar biztosító társaság keres képviselőt. Ajánlatokat „Főügynök" jeligére a kiadóba kérünk. Elveszett egy vékony arany nyakláncon függő, gyémántokkal kirakott aranykereszt. — Megtaláló vagy nyomravezető illő jutalmat kap Mészáros László szénkereskedőnél, Korona-utca 31. szám. Ötven éves nyugdíjjogosult és egy huszonhárom éves vendéglős pár ezerrel sürgősen nősülnének. — Leveleket a kiadó­hivatal továbbít. — Közlekedési baleset. Folyó hó 9-én Nemesszalók községben Börcsök István buda­pesti autófuvarozó autójával meg akarta előzni Sándor János nemesszalóki lakos ökrös szeke­rét, de belefutott az árokba és autója megron­gálódott. Szerencse, hogy senkinek baja nem történt. Nevezettek ellen a kihágási eljárást meg­indították. — Háziasszonyok! Nem kerül pénzbe, mert ingyen küldi Önnek, ha kéri, a csinos kiállítású új „Befőző Recepteket" a dr. Oetker Gyár, Budapest, VIII., Conti-utca 25. Befőzőpor minden füszerüzletben és szö­vetkezetben 12 fillérért kapható. — A színpadi rendezés kulisszatitkai. Erről közöl rendkívül érdekes cikket a Délibáb legújabb száma, amely nagy terjedelemben és gazdag tartalommal jelent meg. Pompás illusztrált rádióműsorokat, egyfelvonásos színdarabot, premierbeszámolót, színházi pletykákat, nagyszerű filmrovatot és több mint száz szebbnél-szebb képet talál az olvasó a népszerű színházi képeslapban. A Délibáb egy száma 20 fillér. Tália szekere a Margitszigeten. Irta: Dékány András. Tervek és tervezgetések, próbálkozások és kísérletezések után végre valóság lett az, amiben oly sokan nem hittek: az első állandó szabadtéri színház Budapest Margitszigetén. Autók, autóbuszok robognak esténként végig Margit királyleány régi otthonának útjain,, ahol azelőtt, régesrégen, már a mondákba­vesző évszázadokban, az akkori Nyulak-szige­tén csak a zsolozsmázó apácák mormolása, madarak rikkantása és a nagy folyó höm­pölygő hullámai törték meg a csendet. Évszá­zadok tűntek el és helyükben itt van a muló jelen, amely visszavarázsolja a csodákat, me­sét teremt ott, ahol mesék éltek és az esti sötétedés idején tündérek kelnek táncra ott, ahol valamikor talán valóban űzték bohókás játékaikat, s ahol Margit királyleány neszte­len léptekkel végigsuhant. Mit szólnia és mit íérezne Arany János, a sziget és Shakespeare rajongója, vagy mit érezne Krúdy Gyula, az utolsó igazi álmodozó, a romantikus világ 1 szerelmese, ha beülhetnének egy este a szi­geti szabadszinpad előadására és ott átérez­nék azt az igazságot, amit mi is átéreztiink, hogy: nincs számunkra nagyobb valóság és nagyobb illúzió, mint — a természet, amely itt a szigeten olyan érdekesen és megkapóan kapcsolódik össze a költészettel, az íróval, a művésszel, a muzsikussal és a rendezővel is. A szigeti szabadszinpad eseménye Buda­pestnek. Technikai bravúr, amelyben a mér­inöki fantázia kihasznált mindent, amit csak lehetett, helyi adottságot, természeti szépsé­geket és az anyag, a vas és a beton, meg az új megoldások minden lehetőségét. Képzel­jünk csak el egy, a görög színházak nézőte­rére emlékeztető, lépcsőzetes nézőteret, ahol nem kevesebb, mint háromezerötszáz ember fér el! A nézőtér előtt pedig ott van a fák­kal övezett óriási színpad, smaragdzöld pá­zsittal, Isten-építette háttérrel. A Víztorony tetején fáklyák lobognak, az erkély alól ref­lektorok szórják szét a szivárvány minden színében tündöklő fényeket, hogy azok, akik a csillagos estében itt keresik a szórakozást: a megelevenedett mese valóságának lássák Vörösmarty kedves alakjait: Csongor és Tün­dét, Balgát és Ilmát, s az ördögfiakat. És ugyanakkor, amikor folyik a játék — amikor a közönség elrévülve éli a játékot —, a néző­tér jobb- és baloldalán, virágokkal körülvett fülkék üveglapjai mögül adja az utasításokat a játékvezető, az ezerarcú világítás irányítója, kapcsolótáblákon dolgoznak á kezek_, szines üvegek csúsznak a reflektorok elé és hangza­nak az utasítások, de a legnagyobb némaság­ban: fejhallgatókon át! És a közönség talán nem is sejti, hogy a helye tulajdonképen egy tetőzeten van, alattuk hatalmas hangárok rej­tőznek; itt van a díszletraktár és itt vonul­hatnak át egyik oldalról a másikra a statisz­ták százai, hangtalanul és láthatatlanul... Harsonák zengése vezeti be az előadást! A színpadot csak akkor lehet meglátni, ami­kor kialszik az úgynevezett »fényfüggöny«, amely addig láthatatlanná tette. És amikor eltűnik a fényfüggöny, vájjon ki az, aki nem azt érzi az első pillanatban, hogy ami előtte van, az csoda, vagy valóság?! Rózsaszínben, lilában, kékben vagy zöldben úsznak a fák, Puck rohan fel-alá a fák alatt, indákon kúszik és lendül le a magasból... Vörösmarty ör­dögfiókái hajszolják egymást, tündérek tánc­kara bontakozik ki az esti párákból. Theseus király jön lóháton óriási kíséretével és a Szentivánéji álom Rivels a kézművesek, Zu­boly és társai szórják a humor csillogó szik­ráit a csillagok alatt, hogy az előadások után zengjen a taps és forrón sóhajtson fel az el­ragadtatás. Nincs pihenés és nincs szünet. Néhány nap múlva Palló Imre és Nagy Izabella ren­deznek nótaszüretet, amelyhez Babay József tette termővé a magyar dalok tőkéit. Majd elkövetkezik a szabadtéri játék egyik legna­gyobb élménye: Kacsóh Pongrác János vitéze — a legkitűnőbb együttessel. De leteszi hó­dolatát a színház az Árpádházi 'királylány előtt is azzal, hogy előadja — valószínűleg még e nyáron — Ujházy György: »Árpádházi Szent Margit« című misteriumát, a legna-j gyobb magyar színésznő: Bajor Gizi alakítá­sával. A magyar Tália dicsőséges szekere szár­nyékot talált tehát a Nyulak-szigetén! 200 drh. bös*öftdhől választhatja ki utazó bőröndjét olcsó szabott árért a Győri bőrdiszrnűvesnéi Pápa, Kossuth Lajos uíca 22. Hazénk és a nagyvilág. Szombattól — szombatig. Imrédy Béla miniszterelnökünk Kánya Kálmán külügyminiszter társaságában e hét végén az olasz kormány hivatalos megláto­gatására Rómába utazik, ahova e hó 18-án ér­keznek meg. Az olasz sajtó egyes organumai már a hét folyamán is foglalkoztak a láto­gatás jelentőségével és hangsúlyozták az olasz-magyar barátság szilárdságát. Minisztertanács volt a hét elején, amelyen Hóman Bálint tárcanélküli miniszter, aki e minőségében a kormány népfölvilágosító szer­vének előkészítési munkálatait végezte, e munkát befejezvén, lemondott állásáról. Az új propaganda szerv a miniszterelnökség ke­belében fog működni és vezetése dr. Antal István államtitkárra lesz bízva. A lemondott miniszterhez távozása alkalmából a kormányzó meleghangú kéziratot intézett. A miniszter­tanácsban Sztranyavszky Sándor földmívelés­a Belvárosban négy-szobás, elő­szobás, fürdőszobás kényelmes lakás. Érdeklődni lehet Fischer Gyula szeszkereskedőnél ügyi miniszter bejelentette, hogy idei búza­feleslegnük külföldi elhelyezése majdnem tel­jesen biztosítva van, s hogy a búza árát a termelők számára 20 P körül rögzítik. A beruházási programm végrehajtásá­hoz szükséges belső kölcsön első részletét, 125 millió pengőt teljes egészében lejegyezték, ami gazdasági életünk erősségének és áldozatkész­ségének is bizonyítékául szolgál. Az abádszalóki választókerületben mult vasárnap tartották meg az országgyűlési kép­viselőválasztást, amelyen vitéz Rátz Jenő hon­védelmi miniszter 4467 szavazatot kapott Meskó Zoltán 3357 szavazatával szemben, s így 1110 szótöbbséggel vitéz Rátz Jenőt választották meg országgyűlési képviselővé s ebben a minőség­ben is Gömbös Gyula utódává. Kecskemét város polgármesterévé a főispánná kinevezett dr. Kiss Endre helyébe a törvényhatósági bizottság egyhangúlag dr. Liszka Béla tanácsnokot választotta meg. Csehországban nagyon nehezen halad előre az új alkotmány ügye. Üjabb hirek sze­rint a kormány a kérdést a szudéta németek nélkül akarná megoldani, vagyis abban re­ménykedik, hogy a többi nemzetiséget kisebb engedmények útján is ráveheti a törvényho­zás elé terjesztendő alkotmánytervezet elfo­gadására (?) A kormány helyzetét megnehe­zíti az is, hogy saját pártjai — kétségtelenül külső befolyás következtében — ellenzik a nagyobb engedmények megadását, amikre pe­dig maga a kormányelnök, Hodzsa Milán haj­landónak látszott. Jedlicska, az emigráns tó­tok vezére angol nyelvű röpiratot adott ki, amely a szudéta kérdés egyedüli megoldásá­nak a Felvidéknek Magyarországhoz való visszacsatolását mondja. A röpirat London­ban nagy feltűnést és visszhangot keltett. Koppenhágában tanácskozott idén a népszövetségi ligák uniója. A tanácskozáson báró Jósika erdélyi képviselő indítványt terjesz­tett elő, hogy a népszövetség a kisebbségek védelmére egy állandó bizottságot alakítson. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. Spanyolországban a nemzeti csapatok számos nagyobb várost elfoglalván, vonulnak Sagunto irányában. Az elfoglalt városok köz­épületeit a visszavonuló köztársaságiak fel­robbantják. Egyik városban több mint 300 polgári egyént húztak ki a romok alól. — Az önkéntesek elszállítása tárgyában elfoga­dott terv végrehajtását három hónap alatt re­mélik végrehajthatni. Az olasz kormány a régi megállapodásnak megfelelőleg az első önkén­tes hazaszállítások megtörténte után kívánja az angol-olasz egyezmény életbeléptetését, amit angol ellenzéki oldalról szeretnének el­gáncsolni. A kérdés körül most élénk diplo­máciai tanácskozások folynak. Newyorkbó! Párisba 17 óra és 35 per­ces, eddig még el nem ért rekordidő alatt repült át az oceánon Hughes amerikai mil­liomos vállalkozó. Párisból Moszkvába repült, azután tovább kelet felé s mire e sorok nap­világot látnak, valószínűleg már körülrepül­vén a földet, vissza is érkezett oda, ahon­nan elindult. — Csütörtök esti rádió jelentés szerint Hughes szerencsésen megérkezett New­Yorkba. Földkörüli útját 3 nap 19 óra — perc alatt tette meg. A japán kormány, miután a kinai háború kezdete óta állandóan azt hangoztatta, hogy az 1940. évi olimpiászt a háború ellenére is megrendezi, most mégis azt határozta el, hogy a rendezésről lemond. Azt hiszik, hogy az elmaradt olimpiász helyett London hajlandó lesz 1940-ben világversenyt rendezni.

Next

/
Thumbnails
Contents