Pápai Hírlap – XXXV. évfolyam – 1938.

1938-07-02 / 27. szám

PAPAI LAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Vitéz Gömbös Gyula (Liget) utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. — Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, Főiskolai könyvnyomda. Hirdetések — tarifa szerint — felvétetnek a kiadó­hivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Egy alföldi városban a polgármester azt tapasztalta, hogy a káromkodás szokása oly mértékben elharapódzott, hogy már az elemi iskolába felmenő kisgyerekek ajkán is csúf kifejezések, rút istenkáromlások hangzanak el. Bár ez a tény azt látszott bizonyítani, hogy a gyermekek már hazulról hozták magukkal a káromkodás szokását, a polgármester termé­szetesen elsősorban a népnevelés munkásaihoz fordul azzal a fölhívással, hogy a gyermeke­ket fölvilágosítással és oktatással a káromko­dásról leszoktassák. Sajnos azonban részünk­ről azt hisszük, hogy hiábavaló a tanító min­den jószándékú erőlködése, hasztalan a bünte­tés is, ha odahaza továbbra is a régi rossz példa fog állni a gyermek előtt, legfeljebb az iskolaépületen belül fogja magát kissé — ha tudja — türtőztetni, de egyébként minden a régiben marad, s a baj tovább öröklődik nemzedékről nemzedékre. Ennél sokkal célra­vezetőbbnek tartanok a felnőtteknek megfe­gyelmezését. Ha jól emlékszünk rá, egy izben ki is adtak egy olyan belügyminiszteri rende­letet, mely a nyilvános káromkodás rendőri megfenyítését statuálta. Arról azonban soha nem hallottunk, hogy valakit káromkodásért megbüntettek volna. Pedig hányszor botrán­koztat meg bennünket még az utcán is —• vendéglőről vagy más nyilvános helyekről nem is szólva — istentelen csúf beszédeknek, erkölcsrontó kifejezéseknek egész özöne. So­kan tán nem is tudják, amikor a zamatosaknak vélt trivialitásokat közreadnak, mekkora kultu­rálatlanságnak adják vele bizonyítékát, akár­hányan még tetszelegnek is a magyarosnak gondolt tempóban. Igazán ideje volna már, hogy a hivatalos közegeken kívül maga a társadalom is állást foglaljon az ilyen, a szó hatalmával a lelkeket is mételyező elítélendő szokás ellen. Fel kell eszmélnünk arra, hogy nekünk minden módon, minden téren halad­inunk kell a rossznak kiküszöbölésével (ép úgy, mint a jónak követésével. Tegye meg tehát mindenki e téren rá,váró kötelességét, de ha a rábeszélés nem használ, ám jöjjön a fenyítésnek igen szigorú mértéke. A tanügyi kiállítás után. A székesfehérvári országos tanügyi ki­állítás véget ért. A magyar sajtó részletesen beszámolt arról a nagy sikerről, amelyet a gyökerében új tanügyi, pedagógiai, didaktikai szempontok alapján megrendezett kiállítás — az első ilyenfajta Európában — aratott úgy a szakkörök, mint az egész művelt magyar tár­sadalom szemében. A kiállítás jelentőségére már e hasábokon is rámutattunk, nem szán­dékunk tehát azzal ismételten foglalkozni. De e sorok írójának különös véletlen és szerencse folytán ugyanakkor volt alkalma a kiállítást megtekinteni, amikor ott dr. Balassa Brúnó tankerületi főigazgató — rövid séta keretében — személyesen kalauzolta Hóman Bálint mi­niszter feleségét és gróf Klebelsberg Kunó volt kultuszminiszter özvegyét a kiállítás egész te­rületén. így nyomukba szegődve igen érdekes megfigyeléseket sikerült tennie. Balassa főigazgató a kiállítási épület ha­talmas előcsarnokába lépve a két előkelő hölgy­gyei, őket legelőször Závory Zoltán pápai rajz­tanár hatalmas vásznához, művészi pályája leg­értékesebb alkotásához vezette. Utána a mellette nyíló kis terembe léptek, amely a „Protestáns vallási nevelésnek", a pápai kollégium Nagy Gábor által rendezett kitűnő kiállítási művének otthona volt, s ott az ősi kollégium 153l-es év­számot viselő harangjára hívta föl a hölgyek figyelmét. Majd Buday Lajos György, a tanító­képző fiatal tanárának két markáns és dekora­! tiv vásznát és Szelczer Bélának Závory plakát­| terve alapján készített festményét nézték meg. Az „Alkotó gyermek" című hatalmas ter­men csak átfutottak, így nem láthatták a nő­nevelő-intézet értékes monográfiáját a pápai malmokról, s Petőfi Sándor élettérképét. A föld­szinten még az „esztétikai nevelés" terme nyerte meg tetszésüket, méltán, mert Kapuváry Zel­mának, a dombóvári rajztanárnőnek, rendkívüli művészi felfogásban megoldott rajzsorozata a kiállítás egyik legszebb, legértékesebb része volt. A pápai irgalmas nővérek zárdájának grafikonjaiból megtudtuk, hogy a tankerület évi 7620 pengőt fordít a „szorgalom jutalmazására", egy másik grafikon elárulta, hogy a tankerület­nek összesen 840 iskolája van, az elemi isko­lákat is beleértve. A hölgyek nagy tetszésével találkozott a „Mi van a tanuló zsebében" című gyűjtemény, a pápai tanítóképző két tanárának, a tervező Lauday Sándornak, s a kivitelező Buday Lajos Györgynek munkája, melyet Balassa főigazgató részletesen magyarázott rneg. Innen a főigaz­gató azonnal a folyosó legvégére vitte vendégeit, Tóth Sándor kiváló didaktikai gyűjteményébe, mely „A rajztehetség útját" mutatta be. Itt tu­lajdonképpen csak Vargha Lenkének, a pápai nőnevelő-intézet kiemelkedő tehetségű fiatal növendék-művészének rajzait — köztük saját arcképét — mutatta meg Balassa Brúnó, ahol a bencések ügyes tanárportrékkal szerepeltek. Tóth Sándor másik „írás- és rajztanítás" című terméhez már nem jutott idő, pedig magyarázó szövegeivel a kiállítás egyik legsikerültebb tel­jesítménye volt. A ref. kollégium „Diáklevele­zésé"-nek kitűnő szemléltető térképe mellett el­haladva „A nőipáriskolás otthona" című gyűjte­mény három szobája közül csak a pápai vá­rosi nőipariskola kézimunkáit nézték nagy ér­deklődéssel. A tanárok művészi munkáira is felhívta a főigazgató Klebelsberg grófné és Hóman Bá­lintné figyelmét, s Marczell György dombóvári festőművész két nagy művészi mélységet és lelkiséget tükröző biblikus vásznát és Závory Zoltán bravúros Ady-illusztrációját, a „Fekete zongorát" emelte ki. Hogy mi mindent tanul egy diák, azt egy nagy terem öles grafikonjai — a győri diákok műve — mutatták be minden néző érthető ije­delmére, amit a vendég hölgyek is hamarosan otthagytak. A „Tanárok munkái" c. gyűjteményben igen szépen képviselte magát a pápai állami tanítóképző tanári kara, ebben Marczélly Kor­nél érdekes számológép-találmányával. A nőiskolák kézimunkáit a hölgyek külö­nös érdeklődéssel vették szemügyre. Ennek ter­mében a dombóvári orsolyiták kézimunkáit, s a pápai ref. nőnevelő-intézet kiállítási anyagát nézték meg alaposabban, mely azt mutatta be, hogy „Mit tud az olló és tű a tanítónőképzés terén ?" A női ipariskolák kézimunkái hasonló­képen nagyobb figyelemmel találkoztak, és itt ismét a pápai városi nőipariskola ruhái, fehér­neműi, kézimunkái arattak megérdemelt sikert, melyet Ónódy Kornélia nőiparisk. tanár rendezett. A második emeleten, a kézimunkák meg­tekintése után a szakiskolák kiállítási anyagát már nem mutatta be Balassa főigazgató, pedig külön figyelmet érdemeltek a tanítóképző mag­gyűjteménye, s a pápai iparostanonc-iskola igen tanulságos és szellemes kiállítása, a tanonc­oktatás útja. Ellenben a kiállítás egyes csoport­jait jellemző szemléltető figurák, melyek a fo­lyosó falait tették igen beszédessé — Závory művei — általános tetszéssel találkoztak. A tanügyi kiállításnak — mely az új székesfehérvári központi elemi iskola hatalmas modern épületében nyert elhelyezést — ilyen megtekintése a tankerület főigazgatója, illetve Klebelsberg grófné és Hóman Bálintné szemé­vel, igazán hízelgő volt egy pápai számára, mert meg kellett állapítani, hogy annak, amit a főigazgató megmutatásra érdemesnek talált, több mint 50 %-fl a pápai iskolák műve volt, PÁPAI HITELBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Szerződéses viszonyban a Magyar Általános Hitelbankkal. Alapíttatott: )878-ban. Távbeszélő: Igazgatp 83. Üzlethelyiség: 29. Táviratcím: Hitelbank. HIRDETMÉNY. A Pápai Hitelbank Részvénytársaság 1938 július hó 1-én megnyitotta XXIII-IK ÉVTÁMSULATI ÖNSEGÉLYZŐ-EGYLETÉT háro m és öí évi időtartammal részletenként és hetenként e cj y pengő befizetéssel. Ez a legkönnyebb és legkedveltebb módja a takarékosságnak, mert heti egy pengőt mindenki könnyen nélkülözhet, aki pedig kölcsönre szorul, minden heti egy pengős részletre 156, illetve 260 pengő kölcsönt igényelhet, mely a harmadik, illetve az ötödik év végén a heti betétekkel kiegyenlítést nyer, de közben is bármikor visszafizethető. Mindenki tetszése szerinti heti részletet jegyezhet. A bciéíek havi részletekben Is llzelheiők. A bank a résztvevőknek befizetéseik után a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámi­tolási kamatának megfelelő kamatot térít, a heti betétek alapján folyósított kölcsön után pedig a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatát 3%-kal meghaladó kamatot számít. Minden egyéb feltételre nézve készséggel ad kimerítő felvilágosítást a Pápai Hitelbank Részvénytársaság.

Next

/
Thumbnails
Contents