Pápai Hírlap – XXXV. évfolyam – 1938.
1938-07-02 / 27. szám
PAPAI LAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Vitéz Gömbös Gyula (Liget) utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. — Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, Főiskolai könyvnyomda. Hirdetések — tarifa szerint — felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Egy alföldi városban a polgármester azt tapasztalta, hogy a káromkodás szokása oly mértékben elharapódzott, hogy már az elemi iskolába felmenő kisgyerekek ajkán is csúf kifejezések, rút istenkáromlások hangzanak el. Bár ez a tény azt látszott bizonyítani, hogy a gyermekek már hazulról hozták magukkal a káromkodás szokását, a polgármester természetesen elsősorban a népnevelés munkásaihoz fordul azzal a fölhívással, hogy a gyermekeket fölvilágosítással és oktatással a káromkodásról leszoktassák. Sajnos azonban részünkről azt hisszük, hogy hiábavaló a tanító minden jószándékú erőlködése, hasztalan a büntetés is, ha odahaza továbbra is a régi rossz példa fog állni a gyermek előtt, legfeljebb az iskolaépületen belül fogja magát kissé — ha tudja — türtőztetni, de egyébként minden a régiben marad, s a baj tovább öröklődik nemzedékről nemzedékre. Ennél sokkal célravezetőbbnek tartanok a felnőtteknek megfegyelmezését. Ha jól emlékszünk rá, egy izben ki is adtak egy olyan belügyminiszteri rendeletet, mely a nyilvános káromkodás rendőri megfenyítését statuálta. Arról azonban soha nem hallottunk, hogy valakit káromkodásért megbüntettek volna. Pedig hányszor botránkoztat meg bennünket még az utcán is —• vendéglőről vagy más nyilvános helyekről nem is szólva — istentelen csúf beszédeknek, erkölcsrontó kifejezéseknek egész özöne. Sokan tán nem is tudják, amikor a zamatosaknak vélt trivialitásokat közreadnak, mekkora kulturálatlanságnak adják vele bizonyítékát, akárhányan még tetszelegnek is a magyarosnak gondolt tempóban. Igazán ideje volna már, hogy a hivatalos közegeken kívül maga a társadalom is állást foglaljon az ilyen, a szó hatalmával a lelkeket is mételyező elítélendő szokás ellen. Fel kell eszmélnünk arra, hogy nekünk minden módon, minden téren haladinunk kell a rossznak kiküszöbölésével (ép úgy, mint a jónak követésével. Tegye meg tehát mindenki e téren rá,váró kötelességét, de ha a rábeszélés nem használ, ám jöjjön a fenyítésnek igen szigorú mértéke. A tanügyi kiállítás után. A székesfehérvári országos tanügyi kiállítás véget ért. A magyar sajtó részletesen beszámolt arról a nagy sikerről, amelyet a gyökerében új tanügyi, pedagógiai, didaktikai szempontok alapján megrendezett kiállítás — az első ilyenfajta Európában — aratott úgy a szakkörök, mint az egész művelt magyar társadalom szemében. A kiállítás jelentőségére már e hasábokon is rámutattunk, nem szándékunk tehát azzal ismételten foglalkozni. De e sorok írójának különös véletlen és szerencse folytán ugyanakkor volt alkalma a kiállítást megtekinteni, amikor ott dr. Balassa Brúnó tankerületi főigazgató — rövid séta keretében — személyesen kalauzolta Hóman Bálint miniszter feleségét és gróf Klebelsberg Kunó volt kultuszminiszter özvegyét a kiállítás egész területén. így nyomukba szegődve igen érdekes megfigyeléseket sikerült tennie. Balassa főigazgató a kiállítási épület hatalmas előcsarnokába lépve a két előkelő hölgygyei, őket legelőször Závory Zoltán pápai rajztanár hatalmas vásznához, művészi pályája legértékesebb alkotásához vezette. Utána a mellette nyíló kis terembe léptek, amely a „Protestáns vallási nevelésnek", a pápai kollégium Nagy Gábor által rendezett kitűnő kiállítási művének otthona volt, s ott az ősi kollégium 153l-es évszámot viselő harangjára hívta föl a hölgyek figyelmét. Majd Buday Lajos György, a tanítóképző fiatal tanárának két markáns és dekora! tiv vásznát és Szelczer Bélának Závory plakát| terve alapján készített festményét nézték meg. Az „Alkotó gyermek" című hatalmas termen csak átfutottak, így nem láthatták a nőnevelő-intézet értékes monográfiáját a pápai malmokról, s Petőfi Sándor élettérképét. A földszinten még az „esztétikai nevelés" terme nyerte meg tetszésüket, méltán, mert Kapuváry Zelmának, a dombóvári rajztanárnőnek, rendkívüli művészi felfogásban megoldott rajzsorozata a kiállítás egyik legszebb, legértékesebb része volt. A pápai irgalmas nővérek zárdájának grafikonjaiból megtudtuk, hogy a tankerület évi 7620 pengőt fordít a „szorgalom jutalmazására", egy másik grafikon elárulta, hogy a tankerületnek összesen 840 iskolája van, az elemi iskolákat is beleértve. A hölgyek nagy tetszésével találkozott a „Mi van a tanuló zsebében" című gyűjtemény, a pápai tanítóképző két tanárának, a tervező Lauday Sándornak, s a kivitelező Buday Lajos Györgynek munkája, melyet Balassa főigazgató részletesen magyarázott rneg. Innen a főigazgató azonnal a folyosó legvégére vitte vendégeit, Tóth Sándor kiváló didaktikai gyűjteményébe, mely „A rajztehetség útját" mutatta be. Itt tulajdonképpen csak Vargha Lenkének, a pápai nőnevelő-intézet kiemelkedő tehetségű fiatal növendék-művészének rajzait — köztük saját arcképét — mutatta meg Balassa Brúnó, ahol a bencések ügyes tanárportrékkal szerepeltek. Tóth Sándor másik „írás- és rajztanítás" című terméhez már nem jutott idő, pedig magyarázó szövegeivel a kiállítás egyik legsikerültebb teljesítménye volt. A ref. kollégium „Diáklevelezésé"-nek kitűnő szemléltető térképe mellett elhaladva „A nőipáriskolás otthona" című gyűjtemény három szobája közül csak a pápai városi nőipariskola kézimunkáit nézték nagy érdeklődéssel. A tanárok művészi munkáira is felhívta a főigazgató Klebelsberg grófné és Hóman Bálintné figyelmét, s Marczell György dombóvári festőművész két nagy művészi mélységet és lelkiséget tükröző biblikus vásznát és Závory Zoltán bravúros Ady-illusztrációját, a „Fekete zongorát" emelte ki. Hogy mi mindent tanul egy diák, azt egy nagy terem öles grafikonjai — a győri diákok műve — mutatták be minden néző érthető ijedelmére, amit a vendég hölgyek is hamarosan otthagytak. A „Tanárok munkái" c. gyűjteményben igen szépen képviselte magát a pápai állami tanítóképző tanári kara, ebben Marczélly Kornél érdekes számológép-találmányával. A nőiskolák kézimunkáit a hölgyek különös érdeklődéssel vették szemügyre. Ennek termében a dombóvári orsolyiták kézimunkáit, s a pápai ref. nőnevelő-intézet kiállítási anyagát nézték meg alaposabban, mely azt mutatta be, hogy „Mit tud az olló és tű a tanítónőképzés terén ?" A női ipariskolák kézimunkái hasonlóképen nagyobb figyelemmel találkoztak, és itt ismét a pápai városi nőipariskola ruhái, fehérneműi, kézimunkái arattak megérdemelt sikert, melyet Ónódy Kornélia nőiparisk. tanár rendezett. A második emeleten, a kézimunkák megtekintése után a szakiskolák kiállítási anyagát már nem mutatta be Balassa főigazgató, pedig külön figyelmet érdemeltek a tanítóképző maggyűjteménye, s a pápai iparostanonc-iskola igen tanulságos és szellemes kiállítása, a tanoncoktatás útja. Ellenben a kiállítás egyes csoportjait jellemző szemléltető figurák, melyek a folyosó falait tették igen beszédessé — Závory művei — általános tetszéssel találkoztak. A tanügyi kiállításnak — mely az új székesfehérvári központi elemi iskola hatalmas modern épületében nyert elhelyezést — ilyen megtekintése a tankerület főigazgatója, illetve Klebelsberg grófné és Hóman Bálintné szemével, igazán hízelgő volt egy pápai számára, mert meg kellett állapítani, hogy annak, amit a főigazgató megmutatásra érdemesnek talált, több mint 50 %-fl a pápai iskolák műve volt, PÁPAI HITELBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Szerződéses viszonyban a Magyar Általános Hitelbankkal. Alapíttatott: )878-ban. Távbeszélő: Igazgatp 83. Üzlethelyiség: 29. Táviratcím: Hitelbank. HIRDETMÉNY. A Pápai Hitelbank Részvénytársaság 1938 július hó 1-én megnyitotta XXIII-IK ÉVTÁMSULATI ÖNSEGÉLYZŐ-EGYLETÉT háro m és öí évi időtartammal részletenként és hetenként e cj y pengő befizetéssel. Ez a legkönnyebb és legkedveltebb módja a takarékosságnak, mert heti egy pengőt mindenki könnyen nélkülözhet, aki pedig kölcsönre szorul, minden heti egy pengős részletre 156, illetve 260 pengő kölcsönt igényelhet, mely a harmadik, illetve az ötödik év végén a heti betétekkel kiegyenlítést nyer, de közben is bármikor visszafizethető. Mindenki tetszése szerinti heti részletet jegyezhet. A bciéíek havi részletekben Is llzelheiők. A bank a résztvevőknek befizetéseik után a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatának megfelelő kamatot térít, a heti betétek alapján folyósított kölcsön után pedig a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatát 3%-kal meghaladó kamatot számít. Minden egyéb feltételre nézve készséggel ad kimerítő felvilágosítást a Pápai Hitelbank Részvénytársaság.