Pápai Hírlap – XXXV. évfolyam – 1938.
1938-06-25 / 26. szám
• llll /i I NMH HII WiHW A 51 él/ Óta s zázezrek dic sérik Kopstein bútorok jóságát, szép kivitelét, olcsóságát. Hálók, ebédlők, kombinált berendezések, konyhabútorok és mindennemű kárpitos áruk Kedvező fizetési feltételek! S nacjij üzlet az ország különböző városaiban. óriási választékban! Kopstein butorház, Pápa VILÁGSZABADALOM! Női és férfi kéziszekrény-koffer már 27 P-ért kapható. Megtekinthető az üzletben és kirakatban Pápán a Győri böröndösnél Kossuth Lajos utca 22. rokkanttörvény kizárólag hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek tartja fenn az összes jegyszedői, teremőri, ajtónállói vagy ezekhez hasonló állásokat, a nyilvános parkokban, közkertekben, sétatereken, temetőkben, úgyszintén vásárokon a jegyszedői, felügyelői, parkés temetőőri vagy ezekhez hasonló helyeket Ez igen fontos rendelkezése a rokkanttörvénynek, amelyet, sajnos, még a hatóságok és a közüzemek sem tartanak be. Nagyon fontos volna tehát ezen a téren még az eddiginél is nagyobb eréllyel és szigorúsággal eljárni. Fontosnak tartanám azt is, hogy szövetségünknek megf elelő ellenőrzési jog biztosíttatnék a magánvállalkozásokkal szemben arra nézve, hogy megtartják-e a törvény és a rendeletek rendelkezéseit? A milliárdos beruházásokkal kapcsolatban számtalan honvédelmi közszállítás lesz: itt elsősorban a hadiroíkkant és frontharcos kisiparosoknak kell ezeket a közszállításokat juttatni. Az aktuális kinevezéseknél elsősorban a tűzharcos tisztviselőkre kell figyelemmel lenni. Az aktiv tisztikarban azok, akik hadirokkantak, hadirokkantságuk miatt ne legyenek hátrányban az előléptetésnél. Végül arra kérem a kormányt és a törvényhozást, támogassák szövetségünknek azt a szép akcióját, hogy minél előbb felépíthesse a székesfővárosban a hadirokkantak házát, hogy ez a ház fellegvára legyen a világháborús katonai erényeknek, hajléka a magyar hadigondozottak összességének és ebben a házban, mintegy templomban oktassák, buzdítsák az új generációkat az apák cselekedeteihez hasonló kötelességteljesítésre. Szeszjavaslat. (y) A képviselőház igen jelentékeny gazdasági és szociális törvényjavaslatot tárgyal. Napirenden van a szesztörvény megalkotása, azé a törvényé, amely régi vitát zár le, azzal, hogy visszaadja a mezőgazdaságnak a szeszgyártást és a szesz előállításából származó jövedelmet. Ismeretes, hogy a mezőgazdasági üzemek főként tőkehiány következtében nem tudják saját termékeiket szesszé feldolgozni és így létesült a mobiltőke vállalkozása révén az ipari szeszgyártás. Ez a mezőgazdaságra nézve hátrányos volt, mert a mezőgazdasági termelés belterjessége megköveteli, hogy a nyersanyagot lehetőleg maga a mezőgazdasági üzem dolgozza fel és értékesítse, különösen pedig áll ez a szesztermelésre, amely egyúttal állati takarmányozásra szolgáló igen értékes anyagokat produkál. A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat mélyreható módon oldja meg a szeszkérdést. Korszerű gazdaságpolitikai elveket érvényesít és olyan megoldással lép a nyilvánosság elé, ami joggal kelt nagy érdeklődést. Két alapelvet valósít meg a törvényjavaslat, az egyik az, hogy a szesztermelés — amint már mondottuk — szervesen hozzátartozik a mezőgazdasági üzemekhez, a másik pedig az, hogy OLCSO NYÁRI DIVATCIKKEINK: Női fürdőruhák Női fürdő cipők Férfi ingek, nyakkendők Férfi kalapok, ernyők Női fűzők, melltartők Férfi harisnyák, kesztyűk Női harisnyák, kesztyűk Férfi fürdő- f cikkek RAIDL PAPA ott, ahol a közérdek állami beavatkozást kíván, ezzel a többség és a gyengébb elemek javára élni kell, természetesen azonban mindig a magántulajdon elvének sérelme nélkül. Mérlegelte a javaslat az összes szempontokat és olyan értelemben döntött, hogy a szesztermelést visszaadja a mezőgazdaságnak, az ipari szeszgyárakat pedig a kikapcsolódásért megfelelő kártalanításban részesíti. Önként következik ebből, hogy az intézkedésekkel párhuzamosan a kincstár bevezeti a szeszegyedáruságot. Ez úgy történik, hogy a köz szempontjainak sérelme nélkül megváltja az ipari szeszgyárakat már csak azért is, hogy a szükséghezt képest a jövőben az állani is, mint a monopolium birtokosa résztvehessen a szesztermelésben. Ez a megoldás lehetővé teszi úgy a termelésnek, mint az értékesítésnek egységes elvek szerint való irányítását, vagyis olyan rendszer alkalmazását, amely a mindenkori helyzetnek leginkább megfelel és a termelés érdekeit legeredményesebben szolgálja. Ez az új rendszer gondol azokra az önálló kisemberekre is, akiknek jogos érdekeit szociális szempontokból is védeni kell. Belekapcsolja a szesztermelésbe a kis mezőgazdasági termelőket is és lehetővé teszi nekik, hogy üzemükhöz közel, tehát csekély költséggel feldolgozhassák nyersanyagukat iés a szeszgyártás mellékterményeit állataik takarmányozására gazdaságukban értékesíthessék. Átalakul tehát a szeszipar kifejezetten mezőgazdasági iparrá. A gazdák a mezőgazdasági és szövetkezeti szeszfőzdék körül csoportosulhatnak, a kincstár pedig az ipari szeszgyártás kikapcsolásával gyümölcsözően hasznosíthatja ezt a régi jövedelmi forrást, amelyet a szeszadó révén ér el. Az új helyzet tehát úgy foglalható össze, hogy a magántulajdon elveinek sérelme nélkül széles tömegeket vonnak be a szesztermelésbe, ami anyagi helyzetüket erősíti és gazdálkodásuk színvonalát emeli. Ezenkívül tisztes polgári hasznot biztosít ez a javaslat a szesztermelőknek, a fogyasztás megterhelése nélkül pedig új monopoliumot szerez a kincstárnak. Nem szolgál a javaslat egyoldalú érdekeket, nem jelenti a mezőgazdaság egyoldalú támogatását más érdekek sérelmére, hanem inkább a szociális szellem gyakorlati bevezetését a gazdasági tevékenység területére, az ott jelentkező jogos magán- és közérdekek tiszteletben tartása mellett. Lezárul ezzel a törvényjavaslattal a szeszvita. Ami pedig a legfontosabb: hatalmas lépéssel hozza közelebb a mezőgazdasági üzemeket az iparosodáshoz. Tehát azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termelés színvonala a legkisebb üzemekben is emelkedni fog, mert bőségesebben áll a rendelkezésére a kisgazdáknak is az a takarmány, amelynek segítségével állatot tarthat, ami egyúttal földjének bőségesebb trágyázását is lehetővé teszi. Ragyogó kiállítás! Pompás díszletek! Július Itló 2-án és 3-án: A beruházási vagyonadó behajtása, A beruházási nagy vagyonadó behajtásáról a pénzügyminiszter kiadta »az egyszeri beruházási hozzájárulás kivetéséről és kezelésérők szóló végrehajtási utasítást. A rendelet a nagy vagyonadó behajtásának részleteit foglalja mgában és a fizetésre kötelezetteket három csoportban sorolja fel: 1. A vagyonadó fizetésére köteles személyek és vagyontömegek, amelyeknek tiszta vagyona 1938 február 28-án az 50.000 P-t meghaladta; 2. a második csoportba azok a jogi személyek, intézmények és vagyonközösségek tartoznak, amelyek vagyonadó fizetésére nem kötelesek ugyan, de osztatlan tiszta vagyonuk értéke február 28-án az 50.000 P-t meghaladta és 3. a harmadik csoportba tartoznak a társulati adó alá eső vállalatok, — saját tőkéjük összegére való tekintet nélkül. Az ipari, kereskedelmi vagy bármely más, hasznothajtó foglalkozásnak az üzleti
