Pápai Hírlap – XXXV. évfolyam – 1938.

1938-05-21 / 21. szám

RLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség: Vitéz Gömbös Gyula (Liget) utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. — Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, Főiskolai könyvnyomda. Hirdetések — tarifa szerint — felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Imrédy bemutatkozó beszéde. (My.) Imrédy Béla .programját a parlament feszült figyelemmel hallgatta végig s egyetlen zavaró, ellentmondó közbeszólás sem akasztotta meg. De annál 'több helyeslő és egyetértő vélemény sietett biztosítani annak folyton emelkedő lendületét és egyetemes hatását. A beszéd átfogta a nemzet egész életét, valósággal tükörvetítés volt, amellyel szinte az orvos elfogulatlanságával és segíteniakarásával tárta fel a mai magyar élet mindazon időszerű kérdéseit, melyek megoldásra várnak s amelyek megoldásának sikerétől avagy kudarcától függ a magyar jövő, a magyar sors jobbra- vagy balrafordulása. Szavainak, megállapításainak nemcsak az a tény ad súlyt és jelentőséget, hogy azokat az új kormányelnök mondta el, hanem egyszersmind az a valóság is, hogy a megállapításokat olyan gazdasági tapasztalattal rendelkező szakember adta elő, aki közvetlenül a gazdasági élet központjából állott a kormány élére s akit Genfben éppen úgy, mint Londonban a gazdasági élet hivatott és tűzpróbát kiálló szaktekintélyének ismernék el. Éppen ezért nyer hangsúlyt Imrédy Béla kormányelnöki megbízatásában a gazdasági élet, valamint hathatósabb jelentőséget a szociális problémák, melyeket az új kormányelnök a Győrben elő~ adott programm alapján nemcsakhogy éppen átvállal, mint valami kötelező hagyatékot, hanem azt teljes egészében a magáénak is érzi, annál is inkább, mert éppen ennek a programúinak a megvalósítása tette szükségessé, hogy a Nemzeti Bank felelősségteljes elnöki székét miniszteri tárcával cserélje fel. Imrédy Béla több reformot óhajt végrehajtani az élet minden vonatkozásában s így természetesen a hitelélet területéin is. De mindezen reformok végeredményben a falu és az agrártársadalom életének megjavítását szolgálják. Ezt nyíltan meg is mondja a miniszterelnök. Mivel nem történt semmi más a kormányváltozással — mondotta bemutatkozó beszédében —• mint őrségváltás, a programm sem változik. Szigorúan ragaszkodunlf a Győrben feltárt programmhoz. Ebből az következik, hogy mikor szociálpolitikáról beszélünk, elsősorban is a mezőgazdaságra, a falusi lakosságra kell gondolnunk. Ezen a téren az első fontos lépés meg is történt, mikor az öregségi biztosítást törvényhozás útján megalkottuk s aminek továbbfejlesztése folyamatban van. A falu népének szociális | helyzetét hivatott szolgálni az a nagyarányú következetes munka is, ami a »zöldkereszt«mozgalom keretében folyik. Ezt a munkát az egész ország területére ki kell terjeszteni megfelelő munkaerők képzése által. A kormány elhatározása az, hogy megfelelő számú orvost telepít a vidékre, akiknek megfelelő jövedelmet biztosítva, lehetővé teszi, hogy a szegényebb sorsú lakosságnak ingyen, vagy esetleg szerény díjazás mellett rendelkezésére álljanak. Ezek — természetszerűleg bármennyire fontos szociális intézkedések — mégsem elegendők arra, hogy alapjában feljavítsák a mezőgazdasági lakosság életszintjét. A miniszterelnök azonban ilyen intézkedéseket is bejelent. Mégpedig a reformok egész sorát, melyek mindegyike a kitűzött célt: a falu életének gyökeres megjavítását, gazdasági helyzetének megerősödését szolgálja. Ilyenek többek között: a szociális adóreform, a földbirtokpolitika ütemének meg- j gyorsítása, földbérlőszövetkezetek alakítása, ! a hitelkérdés rendezése, a jegybanktörvény lényeges reformja, az örökösödési törvény új reformja. Mindezek a kérdések azt a célt szolgálják, hogy a dolgozó társadalom életküzdelmét megkönnyítsék, a nemzeti fejlődés bénító tüneteit eltüntessék s az emberi munka jövedelmezőségét minél hathatósabban biztosítsák. Erre a munkára a magyar nép csak az Isten áldását és segítségét kérheti, mint ahogy maga a miniszterelnök is ilyen értelmű fohásszal fejezte be nagyjelentőségű bemutatkozó beszédét. Tornaünnepély. A református kollégium és a református nőnevelő-intézet ifjúságának évzáró tornaünnepélye a mult vasárnap délután zajlott le a Ligeti Sporttelepen. A tornaünnepély már régen kinőtt az iskolai keretekből s több egyszjerű sporteseménynél is. Az egész város s messze környék társadalmi eseménye, s ünnepe az ifjúságnak, ünnepe az egészségnek. Az idő — mint majdnem minden esztendőben — ezidén is kedvezett, s a derült, meleg tavaszi délutánon nagv tömeg nézte végig a műsor frissen, katonás rendszerességgel pergő számait. Pontosan három órakor vonult fel a két intézet, s foglalta el helyét. A Himnusz eléneklése után, a két iskola 900 tanulójának impozáns képet mutató zenés szabadgyakorlataival kezdődött a műsor. Megfogó látványt nyújtott a fejek, karok és lábak hullámzó tengere, melyben a fiúk több keménységet, a lányok inkább hajlékonyságot kívánó gyakorlatait nagyszerű komponáló kéz tökéletes összhangba hozta. A kollégium növendékeinek kitűnő eredménnyel végződő súlydobó háziversen ve zajlott le ezután (1. Almássy Ernő VII. 11.42 m.; 2. Németh Ernő V. B. 11.41 m.; 3. Szabó Miklós VI. 10.41 m.), majd az intézet harminc válogatott szertornászának nyújtón, korláton és lovon bemutatott gyakorlatai meglepő tornászteljesítményt nyújtottak. Különösen a nyújtón látott értékes gyakorlatok tükrözték hűen a kollégium magas tornakultúráját. A tanítónőképző-intézet mintacsapata színes labdákkal ritmikus gyakorlatokat mutatott be, nagyon finom, kiegyensúlyozott mozgáskészséggel. Utána a kollégium 24 válogatott vívójának mérkőzése zajlott le frissen. (1. Vitéz Gyimóthy Lajos VI., 2. Klimó Jenő VI., 3. Kozla András VI.) A tanítónőképző válogatott csapata páros egyensúlyozási gyakorlatokat mutatott be két svéd gerendán, változatos műsora bravúros és szép egyéni teljesítményekkel büszkélkedett. A komoly sportszámokban gyönyörködő közönség hangulatát tréfás küzdőjáték tette ezután emelkedetté. A kollégium szecskanemzedékének szellemes, versbe szedett diplomáciai tárgyalás-paródiája, ötletes jelmeze, humoros »Béka—egér harc«-a a derű könnyeit csalta a szemekbe. Utána a tanítónőképző mintacsapata különböző-magas karfájú korláton változatos gyakorlatokat mutatott be s akrobatikus ügyességű, bravúros számaival méltán aratott zajos tetszést. Ezután a nőnevelő polgári iskolájának 48 növendéke nagyon szépen tervezett hollandi táncot mutatott be, amely fölállított szélmalmaival talán a legfestőibb látványt nyújtotta. A kollégium ezüstjelvényes tornászai a magas korláton tornásztak. Kisportolt, izmos, ruganyos szép testek kiemelkedő teljesítménye volt. Utána a tanítónőképző-intézet újabb mintacsapata zenés ritmikus műszabadgyakorlatokat mutatott be. Megkomponálása s pompás előadása a mozdulatművészet igen értékes és szép teljesítménye volt. A közönség legnagyobb bámulatát a kollégium 50 műkerékpárosa vivta ki. Szellemes és mutatós zártrendi mozgás után egyéni mutatványok következtek, melyekben az artistákkal versenyre kelő fiúk olyan produkciót nyújtottak, amilyent azelőtt legfeljebb csak cirkuszi arénán láthatott a közönség. A műsor zárószáma volt a nőnevelőintézet magyar ruhás növendékeinek szüreti tánca. A kollégium vonóskarának kíséretével bemutatott gyönyörű tánc olyan sikert aratott, hogy meg kellett ismételni. A kilencszáz tanuló ezután ismét oszlopokba állt, s vitéz Kovács Lajos testnevelési tanár a versenyek győzteseinek s a legkiválóbb tornászoknak kijáró jutalmakat osztotta ki. Ólé Sándor ref. lelkész, a két tanintézet egyházi gondnoka meleg elismeréssel adózott a nagyszerű tornaünnepélynek, melynek megrendezése, műsortervezése vitéz Kovács Lajos nagy érdeme, kinek kitűnő segítőtársai Gölöncsér Júlia, a tanítónőképző-intézet testnevelési tanára, valamint Medgyasszay Ilonka és Ligárt Ida polg. isk. tanárok. Az ünnepélyt a Szózat fejezte b;e s a közönség azzal a meggyőződéssel távozott, hogy alig van az országban tanintézet, amelynek tornavizsgája a pápai fölött állna. EUCHARISZTIA. Kenyéralakban jő felém A mának minden reggelén. Körötte fényesség ragyog S én mégis, mégis vak vagyok. Hályog fedi szemem, szívem S Ő betér hozzám szívesen. Véremmé válik. Szent titok És érzem más, már más vagyok! A szeretetben gazdagabb, A gyűlöletben lagymatag. Az irgalomban szent, erős S a türelemmel viselős. Az aranyból lesz por és sár És Jób sebéből napsugár. A szemétdombon ült szegény S most Isten mellől int felém. S én megyek, futok, rohanok S a Szent Kenyérből jóllakok. Zsilinszky MargitCIPŐT pünkösdre „Ideál" cipőházból Kossuth L. utca 16. Országos hirü bonyhádi, Schiffer és Pátria cipőujdonságok megérkeztek.