Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.
1937-03-27 / 13. szám
Butorvásáriók figyelmébe 1 Ötven év óta fogalommá vált bútoraink jósága, szép kivitele és olcsósága. Vásároljon tehát Ön is nálunk! Hálók, ebédlők, kombinált berendezések és mindennemű kárpitos-áruk nagy választékban. Kedvező fizetési feltételek! KOPSTEIN BÚTORCSARNOK Pápa, Fő-tér 14. sz. A Megváltó aláhanyatlott, szelid feje tisztán ragyogott a derengő világosságban. A csillagok elsápadtak, a Göncölszekér felborulva feküdt a Tejút mellett, a távolban vladlibák húztak és gágogásuk lehallatszott a magasból. — Nem akartam, — mondotta mégegyszer és most már végleg elmúlt szivéről a szorítás. Ahogy hazaért, már a fájdalom hegedő sebével lépett a szobába. Az asszony azonban, aki ellankadva ült az ágy mellett, hirtelen felállott és felemelte ujját. — Csitt! suttogta örömrepesve... — alszik... — öh, én édes Istenem!... — tört fel most János melléből a hála és a mély alázat mindent elsodró áradata. Egyetlen összecsukló lebolrulással esett térdre és mély, hörgő, emberi sírással bugyogott föl melléből a zokogás. AZ ISTEN ÉS A BAJADÉR. HINDU LEGENDA. — GOETHE. — Mahadö, az égi isten, Hatodízben földre jött, Hogy mindnyájunkkal közösen, Éljen kéj és kín között. Megpróbálja földi élet Mindennémű oldalát, — Úgy ítélhet, úgy kímélhet, Embert emberként ha lát. S bejárva a várost vándor alakban, Kileste a dúst, kunyhókba bekukkan, S most útnak egyengeti újra magát. S legszélső házak során át Ép hogy kifelé haladt, Festett arcú, szép leányt lát, Kit kicsalt az alkonyat. „Üdvözlégy, szűz!" „Szép köszöntés Várj, míg holmimat veszem." „És mi vagy te?" „Bajadér és Itt tanyáz a szerelem". Pendíti kobozzát táncra kilengve, Lendíti alakját körbe' keringve És tarka virágot kínál kecsesen. Hízelkedve hívja aztán, Vnoja küszöbén belül. „Szép ifjú, szobám homályán Mindjárt lámpafény derül. Elfáradtál ? Felüdítlek! Sajgó lábad írt vehet. Minden lesz, mi kell szívednek: Tréfa, kéj és enyhület." Színlelt bajait enyhítgeti néki, Mosolygva, örömmel látja az Égi Romlás fenekén is a tiszta szívet. S mind több munkáját kívánja, S mind vígabban végzi az, S nem mesterség készti rája, Indulatja jó s igaz. Fának, ha virága teljes, Már a termés is közel, Hol a lélek engedelmes, Ott a szerelem kikel. Ám, hogy szigorúbb s több légyen a próba, Mélyek, magasak bölcs égi tudója Kéj s kín iszonyát idézgeti fel. Csókja hull a festett arcra És a lány zavarba jő, Szerelem kél benne harcra S első könnyet hullat ő. Lábához némán aládöl, Nem kéjvágy, nem díj miatt! És a máskor fürge testből Elszáll minden öntudat. És így puha ágyon ünnepi óra Vár édes örömmel az elnyugovóra Lágy éji homály sűrű fátyla alatt. Késő szunnyadás letelte Ébredést hozott korán, Kebelén meghalva lelte Drága kedvesét a lány. Ráborul zokogva, jajjal, S nincs, mi adjon új erőt! S lángsírjába ravatallal, Már viszik dermedten őt. És hallja papok halotti danáját, A nép tömegén őrjöngve cikáz át. „Ki vagy te ? Mi dolgod e máglya előtt ?" És a hült tetemre huliva, Sír, sikongat rémesem : „Hitvesem kell nékem újra! Sírjában is keresem! Porrá légyen, elmúlásé Ez az istenszép alak? Enyém voltál senki másé, Bár csak egyszer bírtalak!" Papok kara zúgja: „Kivisszük a vénet, Ha hosszura nyúlva kihamvad az élet, S kivisszük az ifjat is áldozatnak. Halljad ím az ősi törvényt: Nem volt ő a hitvesed, Élve bajadérieányként, Semmi tiszted nincs neked. Árnyak néma, szent hónába Testet árny követ csupán, Asszony megy cs?k férj nyomába Szent tisztség dicső jogán. Zengj harsona-hangon bús panaszének, S ti istenek őt, ki dísze nemének, Fel égbe vigyétek ez élet után." így a kar, mely bánatára Bút halmoz csak zordonan, S két karját bátran kitárva Izzó máglyának rohan. Ám az isten-ifjú onnan Tündöklő fényben kikel, S kedvesével a karjában Szárnyal a magasba fel. Megtért bűnösöknek örvendez az isten, Halhatlanok útján, lángölelésben Az elveszett gyermek az égbe jut el. Fordította: Kőrös Endre. Álom — valóság. A mindennapi kenyérgondjaival terhelten tér haza a családfő és fáradtan hajtja fejét a mindent feledtető álomra és álmodik... Lassan száll le az álojn fátyola, de annál szebbek a messzeszálló képek... Kedves kis virágos ablakon bemosolygó napsugár, boldog gyermekkacagás a házkörüli kertben, a ház pedig távol az élet viharfelhős egétől, ahol megnyugszik a háborgó lélek és az életnek csak rózsaszínű emléké^ látja az álmodó. Egy ilyen álom nem tűnik el nyomtalanul, megmarad ez az álom utáni vágyódás az ébredés után is. Van-e ilyen hely igazán? Van! Megcsonkított hazánknak egyik kiemelkedő szépsége a mi Balatonunk. Nagyon "sokat írunk és hallunk idegenforgalomról, balatoni propagandáról, de az írás, a propaganda kevés ahhoz, hogy igazán megbecsülni és értékelni tudjuk azt a sok természeti pompát, amelyet a Balaton nyújtani tud. A Balaton partja gyönyörködtető látványában a magyar föld egy egészséges jó levegőjű darabja. A Balaton vize tele gyógyforrásokkal, a homokja vetekedik a Lidó legbársonyosabb homokjával és a Balatonon megtaláljuk mindazt, ami az őstermészettől a kultúráig vezet. Erre jöttünk rá most mi is, hogy körül i utaztuk a Balatont. Ahol rövid pár évvel előbb még úgyszólván az őstermészet honolt, ott ma már szemet-lelket gyönyörködtető fürdőváros, -hely, -telepek létesültek. A sok szebbnél szebb kis fürdőhelyek közül ki kell emelnem Balatongyöngyét, mert annak festői szépségű fekvése magával ragadott. Pár esztendővel ezelőtt egy darab föld volt csupán a Bakony ózondús levegőjével, csodás szépségével, de egy kultúrátlan nagy Balatonparttal. Egy jól látó szem, egy a magyar tengert szerető sziv azonban meglátta a magyar tenger e szép és értékekben gazdalg darabját és letette a kultúra alapköveit úgy, hogy a természeti kincsekben bővelkedő földdarab őstermészeti épségbentartásával építette meg a villanyvilágítással ellátott pompás utakat, így ma már kultúrával ellátott telkek várják a Balatongyöngyén üdülni vágyókat. Közvetlen a villatelkek előtt, ahol nemrégen még az ősrégi »Budatava« fürdője volt, ott ma egy minden igényt kielégítő, új kön; tösbe öltöztetett és a Balaton egyik legszebb, ! legjobban felszerelt Balatongyöngye strandfürdője áll. Alig 5—8 percnyire BalatonIgyöngyétől, szép árnyas úton sétálva érjük el Balatonalmádit, ahol a mondein életet is megtalálhatjuk. Bárok, mulatók vannak azok részére, kik a zajosabb életet is kedvelik és a vigalmas este után egy rövid, kellemes sétával érhetjük el az otthont, azt a kicsi földet, amit Balatongyöngyén magunkénak mondhatunk. Minden magyar emberben benne van 3 föld szeretete. Egy darabka föld, ami a miénk, egy kis ház, ami a mi otthonunk, melynek kis kertjét, szobáit, virágos ablakait a magunk izlése szerint díszíthetjük.* Ahol a városi ember az egész évi robotja után megpihen, ahol a való életnek csak örömlehíeletét érzi a Bakony levejgőjében, a Balaton szívderítő látványában a meggyötört magyar. Sok akarással az álom beteljesül, ha valóságban megteremtjük magunknak a megálmodott otthont Balatongyöngyén.