Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.

1937-03-13 / 11. szám

XXXIV. évfolyam. II. szám. Pápa, 1937 március 13. T

p' Tek. Főiskolai Könyvtár Ht^oen. Ref. Főiskola. a

J 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. MINDEN Március tizenötödike valamikor az ifjúságnak volt magaválasztotta, szívbéli ünnepe, ma hivatalos nemzeti ünnep. De a törvény szentesítése csak megpecsételése volt annak a gyönyörű nemzeti hagyománynak, melyet két j emberöltőn át a magyar ifjúság őrzött hűséges kegyelettel, ellenséges áramlatok között sem ingadozó, sőt inkább — tűzben válik acéllá a vas! — még erősebb, dacosabb magyar érzéssel és hévvel. Március 15-ike ma a nemzet ünnnepe, ünnepe a nemzet örök fiatalságának, fiatalságában és fiatalsága által megújuló örök i erejének. Ünnepe a magyar függetlenségnek, a magyar nemzeti eszményeknek, mindannak a dicsőnek és szépnek, amiért 1848 márciusi ifjai — a Petőfiek, Vasváriak és a többi ezer meg ezer — nemcsak lelkesedtek, nemcsak szavaltak, de cselekedtek is — életüket áldozván hazájukért harctéren és hóhérkézen. Minő életek pusztultak így el, minő reménységek semmisültek meg, nemzeti ünnepük örömnapján, ha még úgy fáj is, ne siránkozzunk rajta. Merítsünk nem vigaszt, de minden időkre szóló biztatást a költő szavaiból : Küzdöttek és elhulltak ők, De győzedelmesen, Tettök sugára átragyog Időn, enyészeten. Magyar ifjúság! Mikor 1848 március lökét ünnepled, a Petőfiek és Vasváriak alakja lobogjon fel emlékezésed glóriás fényében. Magyar nemzet, mikor együtt lelkesedel a márciust ünneplő ifjúsággal, ne feledd el, hogy lélekben, érzésben neked is örökre fiatalnak kell maradnod, mert soha, de soha máskép be nem juthatsz az ígéret földjére! Az ország rendje. El sem tudjuk képzelni, kinek és minő érdekei fűződhetnek olyan kísérletekhez, amelyek — bár csak időlegesen is — alkalmasak volnának az ország nyugalmának és békéjének megbontására. Illetve ki kell igazítanunk, amit mondottunk. El tudjuk képzelni, hogy vannak olyan Catilinaszerű alakok, akik tömegszenvedélyek felkeltése révén szeretnének hatalomhoz jutni, természetesen nem a tömeg — amely csak eszköz számukra —, hanem a saját önző anyagi érdekükben. Ilyen emberek mindig voltak és mig a világ áll, mindig lesznek is, ehhez azonban, hogy a sötétben lappangó erőket — ezek is voltak és lesznek mindenkor — összefogja és a maga teljes érdekében érvényesítse is valaki, ahhoz olyan viszonyok kellenek, aminők — hála a magyarok Istenének — nálunk nincsenek és az állam mai céltudatos és erélyes kormányzása mellett többé nem is fognak lenni. Olvassa el mindenki még egyszer és figyelmesen Darányi Kálmán miniszterelnöknek a képviselőház szerdai ülésében tett ünnepélyes deklarációját és abból — ha ugyan kételkedett benne egy pillanatra is, aminthogy komoly ember nem igen hajlandó egykönnyen felelőtlen rémhirterjesztőknek bedűlni — meg fogja szeretni ezt a megingathatlan meggyőződést, hogy az ország rendje, békéje és nyugalma, mely felett oly aggódó gonddal és éber vigyázattal őrködtek nagy elődjei, Bethlen István gróf és Gömbös Gyula is, biztos kezekben van a jelenlegi miniszterelnöknél is, akinek higgadtsága, bölcsesége és erélye szilárd pajzsa lesz mindenkor ennek a sokat szenvedett országnak. Miért kell éppen e mi Trianonsújtotta országunknak még fokozottabb mértékben rend, béke és nyugalom, mint Európa bármely más államának? Ezt mi nem egyszer mondottuk el e helyen, szinte fölöslegesnek tartjuk ismételni. És mégis azok számára, akik talán hajlamosak álcázott kalandorok bárminő színben tündöklő szemfényvesztésének felülni, ismételjük e mai magyar nemzedék kötelességének kátéját: Tűrve és nélkülözve bár, de dolgoznunk kell a jobb jövőért, hogy kevesebb legyen a tűrés és szenvedés. Dolgot, munkát kell teremtenünk minden munkára váró kéznek és elmének. Céltudatos törvényhozói intézkedésekkel orvosolni kell minden speciális sérelmet és nyavalyát. Minden társadalmi rétegnek, úrnak, parasztnak, tisztviselőnek, iparosnak, kereskedőnek, mindenkinek, aki magyarnak érzi és vallja magát egyetlen közös nemzeti érzésben kell egyesülnie, hogy előbb vagy utóbb, de leromboljuk a mai határok igazságtalanságait: tűrésünk, szenvedésünk, nélkülözésünk ez eredendő ősforrását. Legyen áthatva minden magyar attól a gondolattól, annak szent hitétől, hogy azt az eredményt, amely után mindnyájan szent vágyakozással — mint a hivő az oltár malasztjára, vagy az Ige balzsamára — sóvárgunk egyes-egyedül a rendnek, a békének, a nyugalomnak magyar népe fogja hősies kitartása jutalmául elnyerni! — őr — Darányi miniszterelnök nyilatkozata a képviselőházban. A kormánynak egyik feladata, hogy figyelemmel kísérje az országban folyó politikai mozgalmakat és őrködjék afelett, hogy ezek ne lépjék túl a törvény kereteit és nei fejlődhessenek olyan irányban, ami a közrend veszélyeztetésére a legkisebb mértékben is alkalmas volna. Megnyugtathatom a közvéleményt, hogy a kormány ezt a kötelességét betartotta és be is fogja tartani. Nem feladata ellenben a kormánynak az, hogy egyeseknek az alapnél\hüli pletykaáradat okozta idegességét okul vegye olyan cselekedetekre, amelyeknek tárgyi szüksége nem. forog fenn. A közhatalom az országban megingathatatlanul áll az alkotmányos tényezők, a törvényhozás és a kormány kezében. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) Ennek bizonyítékaként hivatkozhatom arra a nyugodt légkörre, melyben az országgyűlés a maga munkáját folytatja. Gazdasági életünk a nehéz viszonyok között is fokozott és állandó fejlődést mutat, államháztartásunk rendjére szigorúan figyelünk s a tárgyilagos bírálatnak el kell ismernie, hogy a .kormány abban az ütemben, ahogy azt programmjába vette, valósítja meg a kitűzött és az ország előtt ismert céljait. (Ügy van! Ügy van!) Természetes, hogy az ország gazdasági és szociális rendjének, fejlődésének biztosítáHAZAFIAS KÖTELESSÉG a nemzeti ünnepeken FELLOBOGÓZNI HÁZAINKAT. NEMZETI ZÁSZLÓK különféle méretben és kivitelben kaphatók és rendelhetők sát célzó fokozatos építőmunkánkat nem engedjük megzavarni semilyen szélső mozgalom tröekvéseitől s nem volnánk hajlandók a jövőben sem tűrni, hogy bármilyen szélsőséges mozgalom ezt a munkát veszélyeztesse. Azoknak az adatoknak birtokában, amelyekkel rendelkezünk, állíthatóim azonblan, hogy ez ai munka veszélyeztetve nincs! Semmi oka nincs a kormánynak annak feltevésére sem, hogy bármilyen külső tényezők a magyar politkiai élet alakulására á'kár közvetett úton is, befolyást igyekeznének szerezni és a leghatározottabban tiltakoznom kell az ellen a felelőtlen hirhordás ellen, amely tárgyi alap nélkül igyekszik liyen állításokat a közvéleménybe elhinteni. A kormány nagyon sajnálja, hogy a közvélemény egy részében ilyen felelőtlen híresztelések talajra találtak. Annál inkább sajnálatosnak tartja, mert a hirhordás nemi kímélte egy barátságos hatalom nálunk akkreditált képviselőjét sem s igyekezett őt olyan sziliben feltüntetni, amely a tényekkel s az illetőnek teljes korrekt magatartásával a legélesebb ellentétben áll. Ha a nemzet joggal elvárhatja a kormánytól azt, hogy az ország rendjét minden körülmények között fenntartja, — s én és a kormány e kötelességet vállaljuk is — úgy hiszem, hogy a kormány és a törvényhozás, viszont elvárhatják a közvéleménytől, hogy ne adjon tápot ennek a hisztérikus hirhordásnak, amely alap nélkül szájról-szájra hordva, olyan hangulat előidézésére lehet alkalmas, melyet a tényleges helyzet semmiben sem indokol, ellenben az ország gazdasági és politikai érdekeinek veszélyeztetésére alkalmat nyújt. (Élénk éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) A győri szimfonikusok hangversenye. Városunkat a szomszédos Győrhöz több érzelmi szál fűzi, mint magához a megye székhelyéhez. Az utóbbi években pedig mind élénkebbé váló kulturális kapcsolatoknak kimagasló eseménye volt a Győri Ének- ésí Zeneegylet ötventagú zenekarának H. Szanyi Irma zongoraművésznő közreműködésével tartott szimfonikus hangversenye. A Hermann László vezényelte hangverseny — a Közművelődési Egyesület rendezésében — hétfőn este zajlott le a Jókai-szinházban. A bemutatkozó zenekar egyike az ori szág legkiválóbb vidéki szimfonikus zenekarainak. Tagjai egyénileg is kulturált muzsikusok | — köztük a pápai Szólás Rezső és Németh Döme — Hermann László nagyvonalú, pomI pás dirigensi kezében aztán erőteljes művészi (együttessé forrott össze. Az igényes, gazdag műsor pedig alkalmat adott arra, hogy műművészetük minél szélesebb skálán bontakozhassak szét. Amint a műsor romantikus szerzőjének tolmácsolásában a zenei romantika elbűvölő szinhatásait, a legmelegebb részfinomságokig tudta ecsetelni, úgy a nagy klasszikus belső erőktől forrongó lelkének megszólaltatásakor is tudott a szerkesztés klasszikus érvényrejuttatásával átfogó egészei kihozni, fegyelmezett és mégis differenciált művészetü zenekarból Hermann László teí remtő ereje. H. Szanyi Irma hangszerének igaz műí vészeként mutatkozott be. Nemcsak brilliáns | technikájával s fölényes dologi tudásával tünt ki, de elmélyült, poétikus lelkével csodálatos ihlettséggel tolmácsolta a nagy mestert. Megbámultuk eszközeinek, emelkedett egyszerűségének beethoveni stílusosságát. Dr. Dallóné Turóczi Magda, a zenekar hangversenymestere virtuóz művésze hangszerének. A