Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.

1937-03-06 / 10. szám

XXXIV. évfolyam. 10. szám. Pápa, 1937 március 6. P. X Ref F... ^ FŐÍS

k°'- «o HÍRLAP MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Ligei Helyben. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Két választás. (my.) Előre kell bocsájtanunk, hogy még a legtulzóbb ellenzéki lap is elismerte, hogy az utóbbi időszaki választásokon nem tapasztalták azokat a jelenségeket, melyek azelőtt olyan heves összetűzésre vezettek közigazgatás és ellenzéki törvényhozók, de főképen ellenzéki kortesek, bizalmiférfiak és a helyi helyi hatóságok között. Egy-egy választás jó alkalmul szolgált a korteshadjárat minél szélesebb kifejlesztéséhez, az ellentétek felszításához, aminek következményeképen hetekig hangzott a vádsorozat sajtóban is, parlamentben is a különböző terrorról, ami aztán legtöbbször a peticiósperben végződött. A legsajnálatosabb volt, hogy egyes ellenzéki jelöltek még a külföldi sajtó tudósítóit is meghívták, hogy helyi keltezésű színes riportokban számoljanak be a tapasztaltakról s egyoldalú megítélésükkel, felületes szemléletükkel, helytelen — s a helyzet nem ismeréséből fakadó — következtetéseikkel ártsanak. Minderről ma ,szó sincsen. Noha még mindig a régi választói rendszer mellett folyik a választás s így tehát az eddig hangoztatott érvek még mindig fennállanak. De elnémult a panasz s megszűnt a vádözön, ami ezelőtt még nemrégen is olyan zivataros feszültséggel telítette meg a választások tartama alatt — különösen pedig az időszaki választások idején — a politikai légkört. Az elmúlt vasárnapra egyszerre két ilyen időszaki választás is ki volt tűzve: Szombat^helyre és Ipolyszalkára. Az egész választást szokatlan csend és nyugalom jellemezte. Sehol semmi rendzavarás vagy nyugtalanság nem történt. Noha az ellenzék minden erejét mozgósította, hogy a választási küzdelemből a maga zászlaját hozza ki győztesen, — nem is volt hiány se beszédekben, se gyűlésekben, de nem volt tilalom se, amely bárkit is némaságra ítélt volna, ha beszélni akart s ezt az előirt formák között bejelentette — az eredmény az lett, hogy mind a két választókerületben Darányi programja győzött. Hogy Szombathelyen ez a numerikus' eredmény szinte fölényes, mig Ipolyszalkán a különbség nem volt oly szembeötlő, ez utóbbi jelenség nem mond sokat s még kevésbbé cáfolja azt, amit e sorokon keresztül bizonyítani és igazolni akarunk. A^ert ennek az egy időben, különböző helyen, különböző érdekű lakosság körében lefolyt választásnak meg van a maga nagy és vitathatatlan tanúsága, még pedig olyan, amit meg kell értenie mindenkinek, aki hivatott^ hogy ennek a népnek a sorsával foglallkozzék. Ennek a két időszáki választásnak, amelyek mindenike — ellenzéki megállapítás szerint is — abban a szellemben folyt le, ahogyan azt a törvények előírják, — kettős a jelentősége. Egyik jelentőség szól a »szélsőségek« felé, amelyek mindig azt harsogják és hirdetik, hogy a közelgő titkos választás be fogja bizonyítani, hogy a nép nagy tömegei mellettünk állanak s csak adódjanak meg a lehetőségek a népakarat szabad megnyilatkozásához, — ők majd »mindent elseprő« győzelmet fognak aratni. S ime? Két kerület választott. Egy városi kerület s egy falusi. Az ellentétes érdekek nyilvánvalóak. És mégis. Az eredmény az, hogy a kormány most is meg tudta magának szerezni a mandátumot mind a két helyen, mint ahogyan megszerezte az általános választásokon. Akikor »terrort« emlegettek. Ma erről senki sem beszél, még a terrornak az úgynevezett »hűvös« fajtájáról sem. S az eredmény mégis egy. Lehet is, érdemes is egy kicsit ezen elgondolkozni. De van egy másik jelentősége is ennek a két időszaki választásnak. Még pedig azok felé, akik a bevezetendő titkos választási jogtól valami nagy eltolódást várnak, még pedig a szélsőségek örvényei felé. Amint a jelek mutatják, ez az aggodalom sem indokolt. A magyar nép józansága s politikai higgadt felfogása a legbiztosabb gát minden szélsőség és túlzás ellen. Csak az szükséges, hogy bizni tudjon a kormány vezetőiben. Ez az eset ma adva van s ennek az általános bizalomnak az eredménye: a népakarat jegyében elnyert két mandátum. A Pápai Takarékpénztár közgyűlése. A Pápai Takarékpénztár folyó évi február 28-án az intézeti székház nagytermébei? megtartott évi rendes közgyűlése egy, a szokásos évi közgyűlések sorából kiemelkedő közgazdasági mozzanatnak tekinthető, nemcsak azért, mert ez a közgyűlés a Pápai Takarékpénztárnak immár 74-ik évi rendes közgyűlése volt, hanem főleg azért, mert az intézet fokozatos fejlődéséről, vagyoni erejének mai szilárdságából azt a megnyugtató következtetést lehet levonni, hogy szorgos munkával, takarékossággal és a szükséges előrelátással még a jelenlegi, rendkívüli súlyos gazdasági viszonyok között sincs ok arra, hogy a türelmet és a jövő iránti bizalmat elveszítsük. Az intézet saját tőkéi meghaladják az egy millió pengőt, amely előnyös helyzettel vidéki intézeteink közül csak k^vés dicsekedhetik. A közgyűlést Karlovitz Adolf kormányfőtanácsos, elnök vezette. Megnyitó beszédében nagy alapossággal ismertette a mai közgazdasági helyzet okait és a gyógyulási folyamat eszközeit. Rámutatott arra, hogy a pengő értékállandósága és az államháztartás (egyensúlyának fenntartása az a két pillér, amelynek fönntartása képezi legfőbb feladatunkat. Külön ki kell emelni a gondosan megszerkesztett igazgatósági jelentést, amely hű képét adja az intézet mult évi működésének. A közgyűlés által egyhangúlag elfogadott zárszámadás és mérleg adatai szerint az intézet 100 millió P forgalmat bonyolított le. Vagyona, ami 1925. évben 401.839 P 10 fill. volt, ma 1,048.083.43 P. Ez a fejlődés a legbiztosabb fokmérője a részvények belértékének. Értékpapír tárcája elsőrendű értékekből áll, bő latenciával. Jótékony célokra az arányosságot meghaladóan jelentékeny összeget fordított. A zárszámadáshoz és igazgatósági jelentéshez dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester HAZAFIAS KÖTELESSÉG a nemzeti ünnepeken FELLOBOGÓZNI HÁZAINKAT. NEMZETI ZÁSZLÓK különféle méretben és kivitelben kaphatók és rendelhetők üzletében. szólt hozzá, aki a szép eredményért úgy az igazgatóságnak, mint a tisztviselői karnak és Pápa megyei város közönsége és a részvényesek nevében köszönetet mondott. Megejtette ezután a közgyűlés a választásokat, melynek során a régi vezetőség mellé megválasztatott dr. Rédey Tibor ügyvéd az igazgató-tanácsba. Ipartestületi közgyűlés. A pápai ipartestület vasárnap délután tartott évi rendes közgyűlése az árrombolás elleni tiltakozás jegyében folyt le. Hajnóczky Ferenc megnyitójában már kemény szavakkal megrótta a Pápán is garázdálkodó árrombolókat; Marschall Béla győri ipartestületi elnök, iparkamarai alelnök felszólalásában Mohr Jenő budapesti iparkamarai titkár szavait idézve »az ipar Sobri Jóskáinak« nevezte az .áirombolókat, aj

<jj

í »megmérgezik iparostársaik kenyerét«; Jamnitzky Nándor jegyző jelentésében szintén elitélte azokat, akik munkavállalásoknál annyira leverik az árakat, hogy semmi hasznuk nem marad rajta, s akaratlanul az ipar tönkretevői közé állanak be. Helyénvaló volt ez a kis megleckéztetés, mert hisz az árrombolásnak megdöbbentő példáival találkozunk, s ha gátat nem állítanak] elébe, az iparágak sorjában elpusztulnak. A közgyűlés egyébként a következőkép folyt le. Három óra tájban Hajnóczky elnök a Hiszekegy elmondása után üdvözölte a Levente-Otthont egészen megtöltő iparosságot, s a közgyűlést megnyitotta. Külön köszöntötte iparkamarai alelnöki minőségében a közgyűlésen ezúttal először megjelent Marschall Béla győri ipartestületi elnököt, majd pedig ismertette az 1936. év fontosabb ipari eseményeit, s adott esetekből kifolyólag kemény kritikát mondott az árrombolók felett, akik tönkreteszik magukat is, szakmabeli iparostársaikat is. Végül elismeréssel szólott a helyi sajtóról, amely az iparosság törekvéseinek a mult évben is önzetlen szószólója volt. / Helyesléssel fogadott elnöki elaborátuma után szót kért Marschall Béla kamarai alelnök és biztosította ,a pápai iparosságot, hogy a kamara elé kerülő ügyeit a legnagyobb jóakarattal fogja támogatni. Az árrombolókról, akik megfeledkeznek családjuk, iparostársaik iránti kötelességeikről, s akik önmaguk teszik képtelenné magukat a közterhek viselésére, tehát megkárosítják magát a? államkincstárt is, kemény szavakkal mondott bírálatot. Idézve Mohr Jenő budapesti iparkamarai titkár szavait, a Sobri Jóskához hasonlította őket, akik elrabolják iparostársaiktól az életlehetőséget és megmérgezik azolf kenyerét. De figyelmeztet mindenkit, hogy az új ipartörvény megadja ahhoz is a jogot, hogy az ipar eme rombolóitól végső fokon megvonják az iparigazolványt. Marschall alelnök beszéde mély hatást tett a hallgatóságra, s valószínűleg sokakat meggondolásra késztet. Dr. Hermann László városi főjegyző az iparhatóság nevében szives szavakkal köszönI tötte Marschall Bélát abból az alkalomból, hogy iparkamarai alelnöki minőségében ezúttal először jelent meg hivatalosan Pápán. Jamnitzky Nándor jegyző szépen megfogalmazott jelentésben számolt be a testület mult évi működéséről, majd az új ipartörvénynek az árrombolást korlátozó intézkedéseit ismertette. Nánik Pál számvizsgáló bizottsági tag a testület anyagi ügyeit referálta, örömmel állapítván meg, hogy a testület vagyona pár év alatt megkétszereződött. Indítványára aj elnökségnek, elöljáróságnak, Jamnitzky jegyző-