Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.

1937-11-06 / 45. szám

" Láp tulajdonos főszerkesztői DR. KŐRÖS ENDRE rk Te

k' ^kolai Könyvtár Főiskola. Helyben. SZOMBATON. Szerkesztőség: Vitéz Gömbös Gyula (Liget) utca 6. sz.Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztősé? 171. Kiadóhivatal 131. P f t Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai oyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar '*"""' / könyv- és papirkereskedéséberi. jelképes jelentőséget nyer a meginduló parlamenti munka irányára és szellemére, , hogy a munkát éppen a »tűzharcos«-javaslat í vitája nyitja meg. Mintha ezzel Darányi Kálmán kormánya jelezni akarná, hogy törleszteni akar, mégpedig mindazon a területeken, ahol a közelmúltban — miért, miért nem — adósok maradtunk. így az úgynevezett alkotmányjogi javaslatok s főként pedig a választói jog politikai adósságtörlesztése s egy régi tartozás megoldásának számíthat, amit Darányi Kálmán mindjárt hivatalba lépésekor — mint becsületügyi tartozást — vállalt át magára. Hasonlóan van ez a most szőnyegre kerülő tűzharcos javaslattal is, ami azt jelenti, hogy a kormány érzi és tudja, hogy van még terület, melyet nem szabad figyelmen kivül hagyni, s ahol a csend és nyugalom korántsem jelenti a kielégítő megoldást, talán inkább azt a nagy önfegyelmet, amit a háborút viselt hős katonáink csaknem két évtizeddel a szomorú befejezés után — meg tudtak őrizni, mint a magyar katona egyik legszebb és legbecsesebb lelkitulajdonságát. Jogosan mondják erről a javaslatról, hogy a nemzet becsülete volt: a termőtalaja, amelyből sai^jadt s az egész nemzet egyöntetű helyeslő és igenlő akarata az anyatej, amelyből táplálkozhatott. Talán éppen ezért is bizonyítgatni sem kell, hogy ezt minden magyar ember a maga törvényének vallja. Elsősorban azok, akiket személyileg érint, mint a világháború cselekvő részeseit, de azok is, akik közvetve vannak érdekelve, de így is vérségi kötelék fűzi a törvényhez a világháborúban résztvett apákon, testvéreken és rokonok sokaságán keresztül s akik most kétszeresen átérzik annak az igazságnak az erejét, amely szerint mindig a leghasznosabb befektetésnek számíthat a polgárságra nézve az az áldozatkészség, amelyből azt a tanulságot vonhatja le, hogy a hazáért meghozott áldozat mindig megfelelő méltánylásra talál azok részéről, akik ezeknek az áldozatoknak olyan [ sokat köszönhetnek, vagyonukat éppenúgy, mint testi épségüket s más egyéb javaikat Téves megítélésre és eredményre vezetne, ha valaki csakis anyagi szempontból tenné most ezt a javaslatot mérlegre. Jól és igen helyesen mondja Rőder Vilmos honvédelmi miniszter, hogy ő ebben a kérdésben az erkölcsi mérlegelést előbbre helyezi, mint az anyagit. Hiszen az anyagi kérdést nemcsak a magunk szempontja és akarata dönti el, az mindig egész sorozat más kérdéssel áll kapcsolatban, mint például jelenleg nálunk is: a csonka haza gazdasági helyzetével és korlátozott lehetőségeivel. De mindezek mellett, vagy mindezek ellenére is éreznünk kell azt a nagy, szinte megfizethetetlen és leróhatatlan tartozást, amivel háborút viselt tűzharcosainknak még mindig tartozunk. Éreznünk kell mindnyájunknak, hogy tűzharcosaink sorsa mindnyájunk közös ügye, annál is inkább, mert hiszen ők — m/nt Rőder Vlimos honvédelmi miniszter igen találóan mondja —, mikor 1914-ben elindultak, minden számítás nélkül egyszerűen katonai becsületből indultak el, tehát a legönzetlenebbül áldozták fel életüket, fiatalságukat, egészségüket a haza érdekében. S mivel ők nem alkudtak és nem számítgattak: önzetlenségüket azzal kell meghálálnunk, hogy nem engedtük sorsuk rendezését tovább odázni s meg akarjuk teremteni azt a lehetőséget, azt az előnyt, amiely a polgári élet minden vonatkozásában kidomborítja és érvényre juttatja azt az igazságot, hogy a háború hősei minden figyelmet megérdemelnek. Ez az erkölcsi megkülönböztetés és kitüntetés teszi jelentőssé ezt a tűzharcos javaslatot s ad reményt, hogy az ősi áldozatkészség a jövőben is a nemzet egyetemes örök hálájára számíthat. A cukorfogyasztás* Irta: Gróf Teleki Mihály országgyűlési képviselő. A fogyasztási adó a legantiszociálisabb adónem és ennek ellenére pénzügyi szempontból szükséges a fenntartása; bizonyos mérséklési lehetőség azonban megvan és itt rámutatok a cukorkérdésre. A mai magas cukorárak teljesen lehetetlenné teszik, hogy a falusi szegény nép cukrot vásároljon, lehetetlenné teszik, hogy ez, a gyermekek fejlődésére olyan rendkívül fontos élelmidcikk, a falu- és egyáltalában az ország lakossága soraiban megfelelő fogyasztásra találjon. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy nálunk a fejenkiiit való cukorfogyasztás csak 9.5 kilogramm, ezzel szemben az európai átlag 23 kilogramm; a magyar cukorfogyasztás fejkvótája tehát 57o/o-kal az európai átlag alatt van. Csak két európai államban rosszabb a helyzet e tekintetben, mint nálunk. Az ország egész cukorfogyasztásának 50o/

0-a Budapestre esik, 30o/o-ia a vidéki városokra és csak 20o/o-a a mezőgazdasági lakosságra: feltétlenül szükséges tehát, hogy a cukorfogyasztás fejkvótáját elsősorban a mezőgazdasági munkásság és a kisbirtokosság körében emeljük, hogy az a réteg, amelynek oroszlánrésze van a cukortermelés révén a cukor előállításában, a cukor fogyasztásába is belekapcsolódhassák. Ha a cukorfogyasztást emelni akarjuk, akkor nagymértékben le kell szállítanunk a cukor (árát, a cukor árával kapcsolatban pedig le kell szállítanunk az állami haszonrészesedést, valamint revízió alá kell vennünk a gyárak előállítási költségét és itt is nagyobb mértékű leszállításnak kell bekövetkeznie. Fellner Frigyes 1932. évi adatai szerint az ország belföldi fogyasztása akkor 842.000 métermázsa volt, ennyi után fizettek fogyasztási adót; ebből a fejenkénti cukoradó Budapesten 21 pengő 88 fillér volt, — ez mutatja, hogy itt milyen nagy a fogyasztás — ezzel szemben a törvényhatósági joggal felruházott városokban 6 pengő 95 fillér, a megyei városokban 6 pengő 40 fillér, a kis- és nagyközségekben 1 pengő 57 fillér volt a cukorfogyasztás fejadója. Foglalkozási ágak szerint: a mezőgazdaságnál 2 pengő 24 fillér a cukorfogyasztás fejadója, szemben a keresA legszebb öltöny, felöltő és télikabát=újdonságok nél Dús választékú szövetraktár. Pápa, Deák Ferenc utca 1. Arany éremmel kitüntetve. kedelem 8 pengő 91 és a szabadfoglalkozásúak 9 pengő 21 fillérjével. H,a a mezőgazdasági munkásság és a mezőgazdasági törpebirtokosság három milliónyi tömegénél a cukorfogyasztást fejenként csak 2 kilóval emelhetnénk, a belföldi cukorfogyasztást máris 60.000 métermázsával emelnénk. Ha az árleszállítás bekövetkezik, ennek meg is van a lehetősége. De a cukorár leszállításával a háztartások cukorfogyasztása is emelkednék,. Régebben a háziasszonyok befőztek, kompótot készítettek, ma ez kiment a divatból, a drága cukor miatt. A hazai gyümölcsöt feldolgozó konzervipar szempontjából is rendkívüli jelentősége lenne a cukorár mérséklésének, mert ezzel ennek az iparnak versenyképességét külföldön nagymértékben emelnők. A gyümölcstermelést állandóan propagáljuk, de valahogy, mintha nem volna meg a teljes összhang a gyümölcstermelés fokozását célzó propagandisztikus munka és a gyümölcs értékesítéséről való gondoskodás között. Éppen ebből a szempontból gondolom, hogy a cukorár leszállításával a gazdaközönség és a gazdasági élet segítségére lehetnénk. A minimális cukorfogyasztás következménye az a sajnálatos tény is, hogy újabban a katonai avatásoknál a falusi fiatalság sokkal kisebb számban válik be, mint a városi, pedig a falusi fiatalság friss, szabad levegőn nő fel, tehát már feltétlenül egészségesebbnek kell lennie, mint a városi fiatalságnak. Mivel a szervezet felépítéséhez hiányzik ez a fontoy táplálék, ezért áll elő ez a szomorú helyzet. De rámutatok ezzel a kérdéssel kapcsolatban a cukorár másik komponensére is. Hét métermázsa 16 százalékot polarizáló cukorrépából egy métermázsa kristálycukor állítható elő, amelynek előállítási költsége mázsánként 46 pengő 29 fillér. Ebben az összegben a gyárak által fizetett adó is benne van. Ha már most hozzáveszem ehhez a kincstári haszonrészesedést, akkor 98 pengő 29 filléres cukorárat kapok. Ezzel szemben a kristálycukor nagyfogyasztói ára Budapesten 128, vidéken 132 pengő. Ha a belföldi cukorfogyasztás emelkednék, akkor feltétlenül meglenne a mód arra, hogy a cukorgyáraknak tzt a 30 pengős spannungját is csökkenteni lehessen, mert a cukorfogyasztás emelkedésévej az exportcukorra a gyáraknak nem kellene ráfizetniük. Az 1935/36. gazdasági évben a gyárai/1,052.000 métermázsa cukrot gyártottak. Ebből Magyarországon, belfogyasztásban elfogyott 974.000 métermázsa, vagyis termelésünknek 92.5 százaléka és 7.5 százalék került exportra. Ha tehát a belföldi fogyasztás növekednék, ha az előbb említett néprétegeket a fogyasztásba bekapcsolnék, ha az ipari és a háztartási cukorfogyasztás emelkednék, akkor ezt a minimális exportmennyiséget feltétlenül ki lehetne kapcsolni és meg lenne a mód arra, hogy a ma, körülbelül 85.000 katasztrális holdnyi cukorrépatermelő területet növelni lehetne, ami szociális szempontból rendkívül fontos, mert nincs egyetlen olyan növény, amely annyi munkásnak adna kenyeret, mint éppen a cukorrépa. Filléres árak, mesteri munka, megelégedett rendelő. Kossuth utca 32. („Karczaghy" fényképészet.) Olcsón legjobbat! Őszi- és téli árukészletemet: nőiés leányka-kabátok, férfi- és női szövetek, bársonyok, flanellek, düvetineket rendkívül olcsó árban árusítom. Vásárlás előtt keresse fel bizalommal divatházat, Kossuth Lajos utca 17. szám.