Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.

1937-10-30 / 44. szám

d , ^ Fői skol a i fs­Re f- Pő iskol a nYvtár Eloiiixi. Telefonszámok: tiQjyj^ Halottak napján, amikor a kegyelet apró mécseit gyújtjuk fel szeretteink sirján s ami­kor fájó érzéssel gondolunk azokra, akik kö­zülünk örökre eltávoztak, amikor áhítatos lé­lekkel könyörgő imát mondunk lelkük üd­véért, mondjunk egy imát azért is, hogy ha már a természet rendje és Isten rendelése sze­rint minden életre halál következik, ne jöjjön ez a halál erőszakos módon, szűnjék meg az embergyilkolásnak az az őrülete, amely — akár csak 20 esztendő előtt — ismét úrrá kezd lenni a földön. Megdöbben az ember, amikor megbízható tudós ajakról hallja, hogy az orosz rémuralomnak eddig 10 millió áldozata volt s ezek az áldozatok napról napra még folyton növekednek, de még mindig nem tombolta ki magát a vérengzés őrülete. És a spanyol, vég­telenbe húzódó belháború hány ezer és ezer ifjú életet ragadott el időnek előtte, embere­ket, akik mindnyájan Isten teremtményei, életre jogosítottak voltak, akiknek mindnek van apja, anyja, hitvese, gyermeke vagy test­vére, akiknek még nehezebb az emlékezés halottak napján, mert hisz olyannak szól, aki még itt lehetne közöttünk, dolgozhatna, fára­dozhatnék, örülhetne az életnek, amit felsőbb hatalom önmagunknak ajándékul s nem má­soknak prédául adott. S ha még messzebb, a Csendes-óceán partjai felé száll el pillantá­sunk, ott olyan tömeggyilkosság folyik, ami­nőre csak a világháború leggyászosabb nap­jaiban volt példa s kiegészíti a már-már fan­tasztikus méreteket elérő képet békés polgári lakosságnak, nem fegyverforgatóknak is kö­nyörtelen bombáztatásával. És ezen a leg­utóbbi, legnagyobb mészárlások sem kilenc-, sem tizenkilenchatalmi tanácskozásnak nem áll módjában segíteni, oly messze történik tő­lünk s olyan félelmetesen kockázatos volna minden hívatlan erőszakos beavatkozás. De ha a sárga fajokat — bár ők is emberek s őket is szívből sajnáljuk — sorsukra kell biznunk jobb belátások megszületéséig, ezt a nyomorult Európát sem volna vájjon módja és lehetősége emberi, fehér bölcseségnek eligazí­tani. Rémuralom, háború helyett: nem lehetne vájjon a megértés, az emberiesség szellemét úrrá tenni és békét teremteni azok között, akik végre is első sorban életre, békés életre te­remttettek ... Halottak, a minden élők útján is és emberi kezektől gyilkos fegyverek út­ján eltávozottak, drága szeretteink, hősi ha­lottaink napján imádkozzunk az emberiség jobb útra téréséért, azért az időért, amikor megvalósul az Ige és valóban békesség lesz a földön a jóakaratú emberek között. ^XK MINDEN SZOMBATON. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. en. Kiadóhivatal i Petőfi-utea 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kh Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A legszebb öltöny, felöltő és télikabát'újdonságok Eörinczznéi Dús választékú szövetraktár. Pápa, Deák Ferenc utca 1. Arany éremmel kitüntetve. A párisi kiállítás modellje után készült retikülök a kirakatban láthatók Győri böröndösnél — Pápa, Kossuth Lajos utca 22. szám. A szovjet Csehországban. A vörös Oroszország pánszláv imperia­lizmusa nem kisebb, mint a cároké volt, csak az a különbség, hogy a kommunista világné­zetet az egész világra rá akarják kényszerí­teni, amelynek szimbóluma az új kommunista szovjetcímer, vagyis az egész világgolyóbis, tehát nem az ő országuk térképe, hanem az egész világgolyóbis, rajta a sarló, a kalapács és az ötágú szovjetcsillag. Ez a szimbólum világimperializmust je­lent. Először alulról akarták szovjetek a né­peket forradalomba kergetni, tehát Európát aláásni. Amikor ez csak itt-ott sikerült, akkor sokkal bölcsebb taktikához folyamodtak; be­léptek a Népszövetségbe, hogy itt alkalmuk! legyen a »béke biztosítására«, beléptek a Népszövetségbe, azért, hogy a nagyhatalma­kat egymással előbb-utóbb érdekeiknél fogva összeveszítsék és világháborúba bonyolítsák, aminek a vége, emberi számítás szerint, az egyetemes elbolsevizálódás, éppen úgy, mint ahogy az első világháború végén létrejött az orosz bolsevizmus pokla. Itt azonban a vi­lágtörténelemnek olyan rettenetes hipokrizi­\ sével állunk szemben, hogy ugyanazok a ha­talmak, amelyek otthon üldözik a kommunista eszmekört és lecsukják azokat, akik ezért az eszméért lelkesednek, a legnagyobb entuzia­mussal fogadták és ütötték lovaggá a szo­vjetet. Az újabb szovjetpoütikának két szakasza van. Az első, sajnos, a Franciaországgal való szövetség, amelyet lehet barátsági szerződés­nek nevezni, lehet katonai szövetségnek is —• ha tagadják is ezt —, szóval egy olyan mé­lyebb kapcsolat Franciaországgal, melyet a tisztánlátó francia hazafiak is a legnagyobb veszedelemnek tartanak. A második szalcasza a 'Csehországgal való légiforgalmi katonai egyezmény. Ennek végrehajtásával most már — hogy tudniillik a repülőterek közös cseh­orosz katonai igazgatás alatt állnak — Szo­vjet-Oroszország kaput tört a Dunavölgye felé. A csehek átadták az oroszoknak a Kár­pátok vonalát; amit a világháborúban nem tu­dott a cári nagy hadsereg áttörni, ezt a vo­nalat most ingyen, mint korridort átadták az oroszoknak és ezzel biztosították számukra a politikai és katonai beavatkozást a Dunavölgy rendezésébe. így az orosz hegemónia posszi­bilitása meg van most már a Dunavölgyére is. Csehország, ez a mesterséges, a béke­szerződések lombikjában született műállam, még az orosz pokollal is szövetkezett létének fenntartására. Ez azonban egyszersmind a kis­antant csődjét is jelenti. Miért? Azért, mert ez azt mutatja, hogy Csehország még a kis­antantban sem érzi magát biztonságban, fél, hogy őt Jugoszlávia és Románia nem tudják megvédeni, tehát inkább az oroszokhoz megy segítségért. Pedig ez égbekiáltó bün nemcsak Közép-Európa, hanem egész Európa ellen is, mert ezzel provokálja és fenyegeti Német­országot, Lengyelországot, Ausztriát és Ma­gyarországot. Csehország azzal, hogy repülő­tereit rábizta az oroszokra, egy tűzfészket lé­tesített. Ezzel az orosz veszedelemmel szemben csak egy biztos eszköz van: a Duna népeinek szervezkedése, tömörülése, ellentéteik ki­eg'yenltíése. Csakis a dunamenti nemzetek bé­kés szövetsége tudja azt a nagy történeti egyensúlyozó feladatot teljesíteni, amely an­nakidején a monarchia történeti hivatása volt: az orosz invázió visszatartása. Dr. Kornis Gyula. Szigeti hegedüestje. A világ minden táján ünnepelt hegedű­művészünknek, Szigeti Józsefnek — a Közmű­velődési Egyesület bérleti hangversenyeinek elsejeként tartott — hegedüestjén egyetlen üres helyet nem hagytak a művészi szépre szomjazok a múlt hétfőn, a Griff nagyter­mében. Közönségünk tüntető ünnepléssel fo­jgadta. Viszonzásul a kis hangszer nagy szép­ségeit kapta. Ha Szigeti előadó művészetét velejében akarjuk megfogni, bármilyen szo­íkatlannak tűnik is a hasonlat, Mozart muzsi­kájához kell hasonlítanunk. Mert a művet a művészet földi dimenziókon kivül álló, em­berfölötti birodalmának átszellemültségében, plátoni tisztaságban értelmezi. Ahogyan egy művet tolmácsol, az szinte független alkotó­jától mint embertől s önmagától mint ember­től. Játéka szinte a muzsika Part pour l'art játéka, melyben háttérben marad művész és hangszer. Mintha hegedű és vonó csak va­rázsszer volna a hangok megteremtésére. Hangzás, tónus, tempó, dinamika, nála any­rtyira leszűrt tisztultságban, olyan biztosság­gal, annyira küszködés nélkül jelentkezik, mintha a technikai probléma nála nem is lé­teznék. Mintha mindez nem is a művész meg­nyilatkozási formzája, hanem a dolgok mögötti »magánvaló« lenne. Ha hangjai megfoghatók lennének, bizonyára nemesművű porcellánt, másutt lebegő aranyszálat éreznénk. Műsora gazdag és előkelő volt. Corelli a foliá-ját, a » gáláns idők« e virtuóz darabját hideg tisztaságban tette elevenné. A Kreutzer­szonátában Beethoven gigászi erőkkel gyöt­rődő lelkét szárnyaló könnyedséggel szólal­tatta meg. Bloch Nigun szvit-részletének méla­búját gazdag tónushatással tolmácsolta. A Piece d'Habanerá-t Ravel muzsikájának buja varázsával, s bámulatot keltő finomsággal in­terpretálta. A Szkrjabin—Szigeti Tercetude al­kalom volt virtuozitásának csillogtatására. A Bartók—Szigeti: Magyar dalok megfogó dal­lamai után Sztravinszky »Petruska« c. tánc­részében erő, báj és színesség csodálatos köny­nyedséggel ragyogott föl vonója nyomán. Szi­'geti József a közönség szűnni nem akaró, forró lelkesedését gyönyörű Debussy-ráadás­sal jutalmazta. A nagy művész felejthetetlen játékának kíséretét Petri Endre zongoraművész látta el. Fölfogásban talán különbözik Szigetitől, de kiegyensúlyozott játékstílusa, a nuace-okig ki­dolgozott előadása, több volt egyszerű kí­séretnél. A Kreutzer-szonáta gondos teljesít­mény volt. Horváth Elek. 3 drb. igazolványkép 96 fillér a „Karczaghy" műteremben, Kossuth utca 32. — Találtatott pénztárca pénzzel; igazolt tulajdonosa a rendőrkapitányságon átveheti. Női télikabátok, öltönyszövetek, nöi divat gyapjúszövetek, bársony=, flanell= újdonságok dús választékban raktáramra érkeztek. Győződjön meg meglepő olcsó áraimról. itháza, Kossuth Lajos utca 17. szám. mwkm FŐISKOLA

Next

/
Thumbnails
Contents