Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.
1937-10-30 / 44. szám
d , ^ Fői skol a i fsRe f- Pő iskol a nYvtár Eloiiixi. Telefonszámok: tiQjyj^ Halottak napján, amikor a kegyelet apró mécseit gyújtjuk fel szeretteink sirján s amikor fájó érzéssel gondolunk azokra, akik közülünk örökre eltávoztak, amikor áhítatos lélekkel könyörgő imát mondunk lelkük üdvéért, mondjunk egy imát azért is, hogy ha már a természet rendje és Isten rendelése szerint minden életre halál következik, ne jöjjön ez a halál erőszakos módon, szűnjék meg az embergyilkolásnak az az őrülete, amely — akár csak 20 esztendő előtt — ismét úrrá kezd lenni a földön. Megdöbben az ember, amikor megbízható tudós ajakról hallja, hogy az orosz rémuralomnak eddig 10 millió áldozata volt s ezek az áldozatok napról napra még folyton növekednek, de még mindig nem tombolta ki magát a vérengzés őrülete. És a spanyol, végtelenbe húzódó belháború hány ezer és ezer ifjú életet ragadott el időnek előtte, embereket, akik mindnyájan Isten teremtményei, életre jogosítottak voltak, akiknek mindnek van apja, anyja, hitvese, gyermeke vagy testvére, akiknek még nehezebb az emlékezés halottak napján, mert hisz olyannak szól, aki még itt lehetne közöttünk, dolgozhatna, fáradozhatnék, örülhetne az életnek, amit felsőbb hatalom önmagunknak ajándékul s nem másoknak prédául adott. S ha még messzebb, a Csendes-óceán partjai felé száll el pillantásunk, ott olyan tömeggyilkosság folyik, aminőre csak a világháború leggyászosabb napjaiban volt példa s kiegészíti a már-már fantasztikus méreteket elérő képet békés polgári lakosságnak, nem fegyverforgatóknak is könyörtelen bombáztatásával. És ezen a legutóbbi, legnagyobb mészárlások sem kilenc-, sem tizenkilenchatalmi tanácskozásnak nem áll módjában segíteni, oly messze történik tőlünk s olyan félelmetesen kockázatos volna minden hívatlan erőszakos beavatkozás. De ha a sárga fajokat — bár ők is emberek s őket is szívből sajnáljuk — sorsukra kell biznunk jobb belátások megszületéséig, ezt a nyomorult Európát sem volna vájjon módja és lehetősége emberi, fehér bölcseségnek eligazítani. Rémuralom, háború helyett: nem lehetne vájjon a megértés, az emberiesség szellemét úrrá tenni és békét teremteni azok között, akik végre is első sorban életre, békés életre teremttettek ... Halottak, a minden élők útján is és emberi kezektől gyilkos fegyverek útján eltávozottak, drága szeretteink, hősi halottaink napján imádkozzunk az emberiség jobb útra téréséért, azért az időért, amikor megvalósul az Ige és valóban békesség lesz a földön a jóakaratú emberek között. ^XK MINDEN SZOMBATON. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. en. Kiadóhivatal i Petőfi-utea 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kh Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A legszebb öltöny, felöltő és télikabát'újdonságok Eörinczznéi Dús választékú szövetraktár. Pápa, Deák Ferenc utca 1. Arany éremmel kitüntetve. A párisi kiállítás modellje után készült retikülök a kirakatban láthatók Győri böröndösnél — Pápa, Kossuth Lajos utca 22. szám. A szovjet Csehországban. A vörös Oroszország pánszláv imperializmusa nem kisebb, mint a cároké volt, csak az a különbség, hogy a kommunista világnézetet az egész világra rá akarják kényszeríteni, amelynek szimbóluma az új kommunista szovjetcímer, vagyis az egész világgolyóbis, tehát nem az ő országuk térképe, hanem az egész világgolyóbis, rajta a sarló, a kalapács és az ötágú szovjetcsillag. Ez a szimbólum világimperializmust jelent. Először alulról akarták szovjetek a népeket forradalomba kergetni, tehát Európát aláásni. Amikor ez csak itt-ott sikerült, akkor sokkal bölcsebb taktikához folyamodtak; beléptek a Népszövetségbe, hogy itt alkalmuk! legyen a »béke biztosítására«, beléptek a Népszövetségbe, azért, hogy a nagyhatalmakat egymással előbb-utóbb érdekeiknél fogva összeveszítsék és világháborúba bonyolítsák, aminek a vége, emberi számítás szerint, az egyetemes elbolsevizálódás, éppen úgy, mint ahogy az első világháború végén létrejött az orosz bolsevizmus pokla. Itt azonban a világtörténelemnek olyan rettenetes hipokrizi\ sével állunk szemben, hogy ugyanazok a hatalmak, amelyek otthon üldözik a kommunista eszmekört és lecsukják azokat, akik ezért az eszméért lelkesednek, a legnagyobb entuziamussal fogadták és ütötték lovaggá a szovjetet. Az újabb szovjetpoütikának két szakasza van. Az első, sajnos, a Franciaországgal való szövetség, amelyet lehet barátsági szerződésnek nevezni, lehet katonai szövetségnek is —• ha tagadják is ezt —, szóval egy olyan mélyebb kapcsolat Franciaországgal, melyet a tisztánlátó francia hazafiak is a legnagyobb veszedelemnek tartanak. A második szalcasza a 'Csehországgal való légiforgalmi katonai egyezmény. Ennek végrehajtásával most már — hogy tudniillik a repülőterek közös csehorosz katonai igazgatás alatt állnak — Szovjet-Oroszország kaput tört a Dunavölgye felé. A csehek átadták az oroszoknak a Kárpátok vonalát; amit a világháborúban nem tudott a cári nagy hadsereg áttörni, ezt a vonalat most ingyen, mint korridort átadták az oroszoknak és ezzel biztosították számukra a politikai és katonai beavatkozást a Dunavölgy rendezésébe. így az orosz hegemónia posszibilitása meg van most már a Dunavölgyére is. Csehország, ez a mesterséges, a békeszerződések lombikjában született műállam, még az orosz pokollal is szövetkezett létének fenntartására. Ez azonban egyszersmind a kisantant csődjét is jelenti. Miért? Azért, mert ez azt mutatja, hogy Csehország még a kisantantban sem érzi magát biztonságban, fél, hogy őt Jugoszlávia és Románia nem tudják megvédeni, tehát inkább az oroszokhoz megy segítségért. Pedig ez égbekiáltó bün nemcsak Közép-Európa, hanem egész Európa ellen is, mert ezzel provokálja és fenyegeti Németországot, Lengyelországot, Ausztriát és Magyarországot. Csehország azzal, hogy repülőtereit rábizta az oroszokra, egy tűzfészket létesített. Ezzel az orosz veszedelemmel szemben csak egy biztos eszköz van: a Duna népeinek szervezkedése, tömörülése, ellentéteik kieg'yenltíése. Csakis a dunamenti nemzetek békés szövetsége tudja azt a nagy történeti egyensúlyozó feladatot teljesíteni, amely annakidején a monarchia történeti hivatása volt: az orosz invázió visszatartása. Dr. Kornis Gyula. Szigeti hegedüestje. A világ minden táján ünnepelt hegedűművészünknek, Szigeti Józsefnek — a Közművelődési Egyesület bérleti hangversenyeinek elsejeként tartott — hegedüestjén egyetlen üres helyet nem hagytak a művészi szépre szomjazok a múlt hétfőn, a Griff nagytermében. Közönségünk tüntető ünnepléssel fojgadta. Viszonzásul a kis hangszer nagy szépségeit kapta. Ha Szigeti előadó művészetét velejében akarjuk megfogni, bármilyen szoíkatlannak tűnik is a hasonlat, Mozart muzsikájához kell hasonlítanunk. Mert a művet a művészet földi dimenziókon kivül álló, emberfölötti birodalmának átszellemültségében, plátoni tisztaságban értelmezi. Ahogyan egy művet tolmácsol, az szinte független alkotójától mint embertől s önmagától mint embertől. Játéka szinte a muzsika Part pour l'art játéka, melyben háttérben marad művész és hangszer. Mintha hegedű és vonó csak varázsszer volna a hangok megteremtésére. Hangzás, tónus, tempó, dinamika, nála anyrtyira leszűrt tisztultságban, olyan biztossággal, annyira küszködés nélkül jelentkezik, mintha a technikai probléma nála nem is léteznék. Mintha mindez nem is a művész megnyilatkozási formzája, hanem a dolgok mögötti »magánvaló« lenne. Ha hangjai megfoghatók lennének, bizonyára nemesművű porcellánt, másutt lebegő aranyszálat éreznénk. Műsora gazdag és előkelő volt. Corelli a foliá-ját, a » gáláns idők« e virtuóz darabját hideg tisztaságban tette elevenné. A Kreutzerszonátában Beethoven gigászi erőkkel gyötrődő lelkét szárnyaló könnyedséggel szólaltatta meg. Bloch Nigun szvit-részletének mélabúját gazdag tónushatással tolmácsolta. A Piece d'Habanerá-t Ravel muzsikájának buja varázsával, s bámulatot keltő finomsággal interpretálta. A Szkrjabin—Szigeti Tercetude alkalom volt virtuozitásának csillogtatására. A Bartók—Szigeti: Magyar dalok megfogó dallamai után Sztravinszky »Petruska« c. táncrészében erő, báj és színesség csodálatos könynyedséggel ragyogott föl vonója nyomán. Szi'geti József a közönség szűnni nem akaró, forró lelkesedését gyönyörű Debussy-ráadással jutalmazta. A nagy művész felejthetetlen játékának kíséretét Petri Endre zongoraművész látta el. Fölfogásban talán különbözik Szigetitől, de kiegyensúlyozott játékstílusa, a nuace-okig kidolgozott előadása, több volt egyszerű kíséretnél. A Kreutzer-szonáta gondos teljesítmény volt. Horváth Elek. 3 drb. igazolványkép 96 fillér a „Karczaghy" műteremben, Kossuth utca 32. — Találtatott pénztárca pénzzel; igazolt tulajdonosa a rendőrkapitányságon átveheti. Női télikabátok, öltönyszövetek, nöi divat gyapjúszövetek, bársony=, flanell= újdonságok dús választékban raktáramra érkeztek. Győződjön meg meglepő olcsó áraimról. itháza, Kossuth Lajos utca 17. szám. mwkm FŐISKOLA
