Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.

1937-10-09 / 41. szám

XXXIV. évfolyam. 41. szám. Pápa, 1937 október 9. Tp. Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. Helyben. HÍRLAP K MINDEN SZOMBATON. Laptulajdonos főszerkesztő: >R. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatalt Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Amerika »beleavatkozás«-át a japán-kínai konfliktus ügyébe a távolkeleti és a tengeren­túli két nagyhatalmasság évek óta lappangó feszültsége miatt szinte esedékesen várni le­hetett. Természetesen nem képzelhető, hogy ez a »beleavatkozás« fegyveres jellegű lesz, ámde erkölcsi erejénél és annál a segítségnél fogva, amit az amerikai üzletemberek és fegyvergyárak materiálisán is nyújthatnak a megtámadott félnek, minden esetre olyan je­lentőséggel bír, amit éppen nem lehet leki­csinyelni. Más lapra tartozik aztán, hogy ezzel az így nyújtandó vagy legalább is nyújtható segítséggel közvetve azt a felet is megsegíti az Egyesült Államok, amelynek nyilvánvalóan legalább is olyan része van ennek a mostani, tőlünk iszonytató nagy távolban történő le­játszódása ellenére is vérfagyasztóan szörnyű öldöklés előidézésében, mint talán magának a támadó félnek, Japánnak. Természetesen Szo­vjet-Oroszországról van szó, amely előbb Kí­nát magát két szembenálló: bolsevista és nemzeti részre agitálta szét, aztán pedig mind­kettőt egyesítette a Japán expenziós törek­vései ellen való meglepően erős fegyveres ellenállásra. Hogy ehhez repülőgépeket, más harci eszközöket is juttat, az szintén köztudott dolog. Hogy maga tartózkodik a tényleges háborútól, az — bár egy régi fájó sebet, melyet még a cári Oroszország kapott, jól es­nék a vörösöknek is behegeszteni, és arevanche révén tekintélyt és hatalom-meghosszabbítást is szerezni — hogy, mondom;, a tényleges be­avatkozástól mégis tartózkodik, az valószínű­leg belső forrongásaival, trockijista (vagy tán polgári?) elemek felülkerekedésétől való fé­lelmével áll összefüggésben. Megjegyzendő, hogy sokkal kényelmesebb is csak a háttérben állva szítani a lángot, annak melegéiben süt­kérezni és kövéredni s cspik h^ a tűz már meg­semmisítette százezrek életét és vagyonát, ak­kor jelentkezni a nagy osztozkodásra. Ilyesfor­mán fogja valószínűleg Amerika is a maga, »beleavatkozási« politikáját irányítani. Hogy mily mértékben részesül majd aztán az osztoz­kodás előnyeiben, az Japán felkészültségének és kitartásának mértékétől függ. Japán e tekintet­ben már egyszer meglepte a világot, slgaz, akkor nem foglaltak ellene nyíltan állást Nagybritannia és az Egyesült Államok. De vájjon ezt nem vette volna számításba a cso­dálatos és rejtélyes biztossággal számítani tudó japán diplomácia? Ő^zi öliönyél a legszebb divatszövetekből rendelheti LőrillCZ úriszabónál Pápa, Deák Ferenc utca 1. Jeles munka, jó Ízlésért arany éremmel kitüntetve ! Kormány és parlament Darányi Kálmán kormánya működése első évének határnapjához érkezett. Már hónapok óta vezette ugyan Darányi mint mi­niszterelnök-helyettes az ország ügyeit, a kor­mányelnöki kineveztetés most esztendeje tör­tént, az egész magyar közvélemény meg­nyugvására, örömére. Azóta ez a hangulat és felfogás nemcsakhogy nem változott, nem gyöngült, de határozottan, szemmel láthatóan erősödött. Vidéken, fővárosban, gazdasági po­litikai, társadalmi életben, pártalakulatok so­raiban, parlamentben egyaránt. Nem dicsérni akarjuk itt, ebből az alka­lomból dr. Darányi Kálmán miniszterelnököt és kormányát, beszélnek róluk, minden újság­cikknél beszédesebben, minden harsonánál han­gosabban azok a nagyjelentőségű közcseleke­detek, népgondozó kormányzati, közgazda­sági reformok, amelyek ennek a kormánynak eddigi pályáját, valóban tárgyilagosan mondva, oly emlékezetessé, dicsőségessé teszik. Ép­pen csak a parlamenttel kapcsolatos tényke­déseinek vázát rójuk itt össze, azoknak a tör­vényjavaslatoknak a puszta sorozatát, ame­lyekkel a lejárt esztendő alatt — a mult év októberétől kezdve — a törvényhozást fog­lalkoztatta. Letárgyalták az országgyűlésnek ebben a — második — ülésszakában a gazdatisztek öregségi, rokkantsági és haláleseti kötelező biztosításáról, a kiadatás és a bírósági bűn­ügyi jogsegély tárgyában Budapesten kelt, magyar-lengyel egyezmény becikkelyezésé­ről, a Budapest székesfőváros közigazgatásá­ról szóló 1930: XVIII. törvénycikk újabb mó­dosításáról, a postáról, a szellemi és kultu­rális együttműködés tárgyában Berlinben kelt magyar-német egyezmény becikkelyezéséről, az ügyvédi rendtartásról, az országgyűlési kép­viselőválasztók névjegyzékének kiigazításáról, egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről, a város­rendezésről és az építésügyről, a hajón szál­lított nehéz csomagok súlyának megjelölésé­ről, az országgyűlési képviselőjelölés újabb szabályozásáról, az 1935. évi Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által az öregség, rokkantság, halál esetére szóló biz­tosításban nemzetközi viszonosság létesítése iránt elfogadott nemzetközi egyezmény be­cikkelyezéséről, az Állandó Nemzetközi Bíró­ságnak a hágai nemzetközi magánjogi egyez­ményeket értelmező jegyzőkönyv becikkelye­zéséről, a mezőgazdasági érdekképviseletről szóló 1920: XVIII. törvénycikk módosításá­ról, az 1937/38. évi állami költségvetésről, a gazdasági és hitélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931: XXVI. törvénycikkben, a mi­nisztériumnak adott felhatalmazás meghosz­szabbításáról és az 1931: XXVI. tc. 9. §-ának módosításáról, az öntözőgazdálkodás előmoz­dításához szükséges intézkedésekről, egyes közmunkák költségeinek fedezéséről, a több­gyermekes alkalmazottak családi pótlékának felemeléséről, az ezüst pénzérmék mennyisé­gének újabb megállapításáról, a kormányzati jogkör kiterjesztéséről és a kormányzóválasz­tásról, a munkaviszony egyes kérdéseinek sza­bályozásáról, a Budapesten kelt magyar-len­gyel konzuli egyezmény, az egyenesadók te­kintetében a kettős adóztatások elhárítása cél­jából Budapesten kelt magyar-svéd, az örö­kösödési illetékek tekintetében a kettős adóz­tatás elhárítása céljából Prágában kelt ma­gyar-csehszlovák egyezmény becikkelyezésé­ről szóló törvényjavaslatot. Ez, jóformán va­lamennyi, immár törvényerőre is emelkedett. Le nem tárgyalt, de tárgyalásra kész a városi számvevőségi szolgálatról és a rendőri büntetőbíráskodás körébe utalt egyes kihá­gások tettenért elkövetőinek a helyszínen való megbírságolásáról és bizottságoknál van még az 1914—1918. évi világháború tűzharcosai­nak támogatásáról szóló törvényjavaslat. Súlyos kérdések váltogatták itt egymást, látszólag talán könnyebb fajsúlyú témákkal. Kormány és országgyűlés gondosan, minden részletet meglátó lelkiismeretességgel vitatta, intézte valamennyit. Ügy, ahogy ezt Darányi Kálmán miniszterelnök vezette, mutatta. A járásbirósági építkezés. A tervbe vett és az igazságügyi kormány által is magáévá tett járásbirósági építkezés, illetve az új épület helyének kijelölése 'ügyé­ben e héten leirat érkezett az igazságügymi­niszteriumból a városházára. A miniszteri le­irat értesíti a polgármestert, hogy a pápai kir. járásbíróság és fogház végleges elhelyezésé­nél azt az elvi szempontot kívánja a minisz­ter érvényre juttatni, hogy az építkezés a leg­előnyösebb anyagi feltételek mellett bonyo­líttassék le. Nem járulhat tehát hozzá ahhoz a tervhez, hogy az új székház a bíróság jelen­legi elhelyezésére szolgáló ingatlanon építtes­sék fel, mert ezen a helyen az építkezéssel járó aránytalanul nagy költségek és az építke­zés előfeltételeként a szomszédos három telek­nek megszerzése úgy a kir. kincstárra, mint a város közönségére súlyos anyagi megter­helést jelentene. A miniszteri leirat szerint két telek látszanék alkalmasnak: a Korona­telek és a Grünwald-féle telek. Ez a telek az Árok-, Major- és Ányos Pál-utcák között áll. A város fejlődése szempontjából a mi­niszter az utóbbit tartja előnyösebbnek. De e telken az építkezésre csak abban az esetben kerülhetne sor, ha a város azt, — megfelelően kiegészítve és a rajta levő épületeket lebontva, — bocsátaná az igazságügyi kincstár ren­delkezésére és az odavezető útvonaliakat egy­idejűleg rendeztetné. — A miniszter végül felkérte a polgármestert, hogy erre vonatko­zólag a város képviselőtestületének vélemé­nyét és javaslatát döntés végett hozza terjessze fel. E miniszteri rendelkezésnek megfelelő­leg most folynak a megkívánt előkészítő munkálatok. Ennek menetéről és eredményé­ről be fogunk számolni olvasóinknak. Női télikabátok, öltönyszövetek, női divat gyapjúszövetek, bársony=, flanell= újdonságok dús választékban raktáramra érkeztek., Győződjön meg meglepő olcsó áraimról. divatháza, Kossuth Lajos utca 17. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents