Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.

1937-01-30 / 5. szám

• XXXIV. évfolyam, 5. szám. Pápa, 1937 január 30. Tp. Tek. Re

f• Főiskola, Főiskol nyvtár helyben Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Lgjcj . Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Szenzációt annyit szolgáltat nekünk a külföld, hogy az itthoniakat bízvást mellőzhetjük. A magyar temperamentumnak egyébként sem felel meg sem a szenzáció-csin,álás, sem a szenzáció-hajszolás. A magyar, amióta beleszelidült a keresztény erkölcsbe, csak védekezett a szenzációk — tatárvész, törökdúlás, német elnyomás ellen — de maga soha nem idézett elő, saját elhatározásából, önszántából nagy szenzációkat. Az utolsó nagy katasztrofális szenzációt, a világháborút sem a magyar csinálta, sőt egyetlen volt, aki Deák-veretü akkori nagy vezére személyében ellenezte. A vörös szenzációt muszka mételytől megfertőzött kótyagosok tálalták fel nekünk. A magyar nép, a józan, konzervatív magyar nép zöme nem hogy gyönyörűségét nem találta benne, de kaszával, kapával védekezett ellene. Kinek kellene hát nálunk szenzáció? Prédára éheseknek, zavarosban halászni kívánóknak, a felforgatást mindig saját hasznukra kamatoztatóknak? Meggyőződésünk, hogy ezeknek a száma vajmi kevés, hatásukat, érvényesülésüket pedig megsemmisíti, csirájában megfojtja az a céltudatos munka, melynek egye? részleteit Darányi miniszterelnökünk legutóbbi beszéde során ámuló és örvendő figyelemmel hallgatta az ország. Ő mondta ki e szót: szenzáció. Szenzáció, amely nincs és amely nem lesz, mert ő érzi át legjobban, legerősebben, legöntudatosabban, hogy nem szenzációk gyártására, politikai kártyák keverésére, kedélyek izgatására, hanem egy nemzet irányítására, boldogítására hivatott el. S mi teheti boldoggá a nemzetet? A megelégedés. Minden társadalmi osztálynak, elsősorban azoknak a legszegényebbeknek felkarolása, istápolása. Ezért juttat el — mint azt bejelentéseiből tudjuk — milliókat a nép legegyszerűbb gyermekeinek kezéhez, ezért gondoskodik közmunkák révén munkáról, kenyérről, ezért kíván a középosztályról, s főkép a középosztály gyermekeiről, általában minden tanult emberről gondoskodni. Megelégedés! Nagy szó ez. Teljes megelégedés soha nem volt, mióta a világ áll. De aki a lehetőség keretein belül dolgozik a lehetőség szerinti általánosabb megelégedés érdekében, az olyan munkát végez, amely mindenek hálájára érdemes. Bízzunk benne, hogy ezt az ideális fényű, komoly, önzetlen munkát nem fogja semmi szenzáció — sem belülről, sem kívülről jövő — megzavarni. így kívánja ezt a legfőbb törvény: a haza üdve. „Egészségesebb földbirtokmegosztást I ?

u | Ilyen és ehhez hasonló hangzatos jel- | szavaktól hangos már néhány éve a sajtó. | Nagy és súlyos problémákra keresnek megoldást. Az egyke-rendszer, a munkanélküliség, a fiatalság elhelyezkedése és a kommunizmus veszélyének leküzdése mind, mind égető probléma, melyeknek közös oka: a gazdasági jólét hiánya. A megoldás pedig: a munkanélküliség megszüntetése és az életszínvonal emelése. Tekintettel arra, hogy agrár állam vagyunk, munkásfeleslegünk legnagyobb részét a földművelésnél kell elhelyeznünk. Az emberanyag elhelyezését egyes körök telepítéssel és a nagybirtok felosztásával képzelik el megoldhatni. A telepítés hatásos keresztülvitele egyrészt nagyon hosszadalmas lenne, másrészt hatalmas költséggel terhelné meg az államháztartást. A nagybirtok felosztása pedig nemzetgazdasági szempontból káros lehet. Láttunk erre több példát a közel múltban. A nagybirtok modern gazdasági felszereléssel, tőkével és korszerű szaktudással a föld maximális hozamát képes kihozni, mig felosztva, mindezek hiányában a terméseredmény jóval gyengébb lenne. Hogy munkásfeleslegünket a földművelésnél elhelyezhessük, a földművelést kell intenzivebbé tennünk. Fő kiviteli cikkünk napjainkig a búza, mely minőségileg kifogástalan. Azonban konkurrenseink, a kanadaiak és ausztráliaiak, tervszerű nemesítéssel elérték búzánk minőségét. Termesztési módszerükkel pedig, az őserdőben levő földön, trágyázás nélkül, motorikus erővel, olcsó üzemanyaggal oly olcsón állították elő, hogy a nagy távolság dacára, az európai piacokon az árakat erősen lenyomták. Ennek arányában kellett azután a földművelő lakosságunknak az életszínvonalát is leszállítani. Van azonban a földművelésnek egy, hazánkban már helyenként szépen fejlődő ága. Ez a gyümölcstermesztés. Itt tudnunk kell, hogy a magyar gyümölcs minőségileg sokkal jobb a hires kaliforniai gyümölcsnél. Ezt, mint az eddigi példák is igazolják, a világpiac is jól tudja. Számításba kell továbbá vennünk a folyton fokozódó gyümölcsfogyaszitást és azt a 11 ezer kilométert, ami a legnagyobb konkurrensünktől, Kaliforniától elválaszt bennünket. Mindezeket figyelembe véve beláthatjuk, hogy nagyon észszerű a gyümölcstermelésre áttérni. Ezt elsősorban a törpe- és kisbirtokosoknak, továbbá a kis tőkével rendelkező kisiparosoknak kellene megkezdeni. Ugyanis, mint ezt a páriskörnyéki falvakban láthatjuk, egy-két hold belterjesen művelt gyümölcsös egy nagy családnak munkát és kényelmes > megélhetést biztosít. Ezzel elvonnánk a törpebirtokost a munkamunkapiacról és erős, önálló egzisztenciává fejlődnének. A kisbirtokosok pedig felvennék a munkapiac megmaradt munkásfeleslegének nagyrészét. így jórészt megoldanánk a munkanélküliség kérdését. A kereslet és kínálat örök törvénye alapján a munkabérek fokozatosan emelkednének, ami együttjárna az életnívó emelkedésével. így a földbirtok aránytalan megoszlása, külső erőszak nélkül, egy természetes fejlődési folyamattal volna megoldható. Ugyanis a munkabérek emelkedésével a mezőgazdaság jövedelmezősége nem állana arányban, miáltal a nagybirtokok részben a piacra kerülnének. A gyümölcstermesztés elterjedésének akadálya a szaktudás hiánya. A gyümölcsfa kezelése nagyobb gondot és tudást igényel, mint a szőlőé. Érdekes, hogy senki sem gondol arra, hogy szőlőjéről minden gondozás nélkül termést várjon. Ezzel szemben a gyümölcsfáiktól — habár nagyobb gondosságot igényelnek — minden kezelés nélkül, esetleg egy csekély, de elhibázott kezeléssel, ami sokszor többet árt, mint használ, nagy termést várnak. A termés azután az időjárástól függően hébe-hóba be is üt. Ilyenkor azután úgy elárasztják a piacot a termett osztályozhatatlan gyümölccsel és annyira leszorítják az árát, hogy sokszor a szedetési költség sem térül meg. Ami természetes is, mert az így termett gyümölcs értéktelen. Ebből azután a gyümölcsfatulajdonosok megállapítják, hogy gyümölcsöt termelni nem érdemes. Sajnos, azt nem tudják, hogy az így termett gyümölcsük osztályozhatatlan selejtes árú, ami a kivitelnél szóba sem jöhet. A gyümölcsfa is a termést — ha csak vis major közbe nem jön —, ép úgy, mint a szőlő, évről-évre egyenlő mennyiségben meghozza. A szakszerűen kezelt fa magas százalékban elsőrendű, sőt extra kabinet gyümölcsöt terem, melyért magas árat, illetőleg a fa nagy jövedelmezőségét lehet elérni. Gyümölcsfáinkat — még jobban, mint a szőlőt — a betegségektől védeni is kell. Azonban a sokféle védekező anyag és azok használatánál a gyümölcsfatulajdonosok között hihetetlen káosz uralkodik. Itt azután — éppen ezért — nagy tere nyilik a visszaéléseknek, ami nap-nap után elő is fordul. Mivel kertésztörvény még nincs, bárki kinevezheti magát kertésznek és felelőtlenül, szaktudás nélkül, jó rábeszélő készséggel, házról-házra járva, kis kézi fecskendőkkel valami gyanús színű folyadékkal, de sokszdr ártalmas szerekkel, pl. petróleummal, elspriccelnek kicsit, jó pénzért, az ágak között. Sajnos, ezen a téren még városunk vezetősége sem mentes a tévedésektől. Ugyanis egy folyó évi január 6-án kelt hirdetményben kaliforniai paizstetü ellen téli permetezésül' nikotint ajánl, ami bőrméreg lévén, csak a lágytestű rovaroknak árt, tehát a paizstetveknek csak nyáron, a szaporodás idejében. Továbbá a permetezés elvégzéséhez záros határidőt, február 8-ikát állapít meg, annak dacára, hogy permetezni csak fagy-, csapadékés szélmentes időben lehet és nem valószínű, hogy január hónapban ilyen nap kellő számban álljon rendelkezésre a munkálatok elvégzésére. A fentieket figyelembe véve, legsürgősebb teendőnk volna a már meglevő gyümölcsösök, gyümölcsfák szakszerű kezelése, hogy azokat mielőbb jövedelmezővé tegyük. Utána az újabb gyümölcsösök telepítése és végül az értékesítés megszervezése. Ehhez az illetékes tényezők részéről néhány ismertető előadás tartása, a nagyközönség részéről pedig legalább egy ilyen előadás meghallgatása volna szükséges. Azok pedig, akik — így megismerve a gyümölcstermesztés alapfogalmait — kedvet kapnának a vele való foglalkozáshoz, egyesületbe tömörülve,* gyakori összejövetellel, ahol egymás tapasztalatait közösen és kölcsönösen megbeszélnék, megvitatnák, hamarosan jó gyakorlati gyümölcstermelőkké válnának és így elindulhatnánk egy szebb, jobb, boldogabb jövő felé. Porpáczy Rezső. * A Gyümölcstermelők Örsz. Szövetségének fiókegyesülete városunkban is működik már. Szerk. SZEGÉNYEKNEK megélhetés, GAZDAGOKNAK hasznos szórakozás a „RAPID" kézikötő készülék, mely egg nap alatt elkészít különböző mintájú pullovert vagy blúzt, amit kézi kötőtűvel csak 10--12 nap alatt tudna elkészíteni. Megtekinthető Kohn Bélánál Kossuth-utca 22. szám alatt, minden vételkényszer nélkül, Szakoktatónő által a Rapid-kötés bemutatása minden nap 9-től 12-ig és 2-től 7-ig.