Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.

1937-09-25 / 39. szám

XXXIV. évfolyam. VM Íii r mmméM M II I Pápa, 1937 szeptember 25. — Ref. Főiskola. Szei .„/.tjség: Vitéz Gömbös Gyula (Liget) utca 6. sz. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: dr. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Helyben. LfA iNDEIN A nyelvvizsgán, nem tudom, sikerrel ment volna-e keresztül Kiss Antal fütő, de hogy a kötelességteljesítésnek, a hősiességnek vizs­gáját letette, azt az életével is megpecsételte. Amikor a tévesen elindított vonat belerohant a szembejövő tehervonatba s őt az összeütközés ereje a mozdonyból szerencsésen kilökte, akkor nem törődve vele, hogy újabb veszélynek teszi ki magát, mások megmentésén fáradozva akarta a kazán felrobbanását megakadályozni és mig a tömegszerencsétlenség áldozatainak számát sikerült is ezzel csökkentenie, addig ő maga halálra forrázva, elvesztette egyszer csodakép megmentett életét. Valószínűnek tartom, sőt biz­tosra veszem, hogy nem a rákényszerített hiva­talos oláh nyelven, hanem magyarul és magya­rán gondolkozott Kiss Antal fütő, amikor úgy cselekedett, ahogy nem oláh állampolgársága, de magyar szive, magyar érzése diktálta. Eláll az ember esze az erőszak és elvakultság azon a fokán, amely ilyen munkaerőktől, ilyen pél­dás vasutasoktól — s ugyanígy bármely hiva­tali ágakban foglalkozottak hűséges kötelesség­teljesítő gárdájától akarja megfosztani azt az országot —, amelynek saját vasutasai egymás­nak eresztik az egy sínen száguldó vonatokat, saját tisztviselői pedig csak tömni tudják köz­pénzből a maguk zsebét. Nem elfogultság íratja le velünk e szavakat. Sajnos, nagyon is sajno-* san észrevesszük, megtévelyedett tisztviselők nálunk is akadnak, de ezek nálunk csupán ki­vételek, erélyes kézzel kiirtható, megszüntethető kivételek, de nem olyan rendszer, amelyben a becsületes tisztviselő a kivétel. Bizony-bizony nem ártana magának a máról holnapra meg­született Nagy-Romániának, ha változtatna azon a bánásmódon, amiben az őslakókat részesíti. Kevesebb lenne akkor a baj az államgépezet működésében, kevesebb a vasúti szerencsétlen­ség és több lehetőség egymás mellé rendelt másfajú, másnyelvü népek békés megélhetésére. Hős Kiss Antal fütő esete észretéríti-e vájjon a megkótyagosodottakat ? Most már tudják, hogy Berlin, sőt Ham­burg is „meglehetősen" védve van légi támadá­sok ellen, amint azt előzőleg Párisról s még korábban Londonról is megállapították. „Meg­lehetősen", ez azt jelenti, hogy egy-egy ilyen — valószínűleg a most megjátszottnál nagyobb, sokkal váratlanabbul jövő — támadásnál talán majd nem ezrek, hanem csak százak, avagy nem tízezrek, hanem ezrek fogják az életüket veszíteni. Ám ne legyünk pesszimisták: tizedeljünk az élet javára. Tehát tegyük fel, hogy a békés polgári lakosságból, (amennyiben háború idején békés emberekről egyáltalán szó lehet) a bomba­biztos fedezékek révén csak tízszer, vagy száz­szor kevesebben esnek a repülőtámadásoknak áldozatául, mint e fedezékek meglétele nélkül. Hallottunk ugyan éppen a közeinapokban olyan | bombabiztos fedezékekről is, amelyek bedűltek j a száztonnás bombasúlyok alatt, de ezek na­gyon messze tőlünk, Nankingban voltak. Lon- j donban, Párisban, Berlinben, Hamburgban bi­zonyára bombabiztosabban vannak építve a j tömegbefogadásra szánt fedezékek, mint a barbár Keleten. De ha mégis menthetők az emberek egy ilyen pusztító akció dühétől, az emberek al­kotásai, dicső szép müvei — mint azt Madrid példája bizonyítja — megsemmisülnek, porrá omlanak bizony és nem csak emberi alkotások, de az egész emberi kultúra is összeomlana akkor, ha valaha sor kerülne arra, hogy valódi ellenséges repülőgépek valódi ellenséges bom­bákat szórnának alá akár Londonra vagy Párisra, ; akár Berlin vagy Hamburg fölé. Szilárd a meg- j győződésünk, hogy az a találkozó, Középeurópa ! két leghatalmasabb nemzete vezéreinek találko- | zója, amely a napokban fog végbemenni Ber- ! linben, szintén ezt a célt fogja szolgálni. Meg- j őrizni, fenntartani a békét minden áron, meg- i egyezni — ha mégannyi ideig húzódó tárgya- , lások árán is — de megegyezni egymással, 1 baráti kapcsolatokat létesíteni minden áron s : nem pedig beledobni a kultúremberiséget re­pülőtámadás, bombazápor, égszakadás, föld­indulás között az anarchizmus mindent elnyelő örvényébe. Városi közgyűlés. Az 1938. évi költségvetés tárgyalása. — A polgármester félévi jelentése. — 1937. évi pótköltségvetés. — 33 egyéb ügy elintézése. — 1937 szeptember 20. — Pápa város képviselőtestülete e héten, hétfőn d. u. 3 órakor rendes-, majd utána mindjárt 29 pontból álló tárgysorral rendkí­vüli közgyűlést tartott. A rendes közgyűlés kéf órai általános vita után egyhangülag fo­gadta el az 1938. évi költségvetést, bizalmát nyilvánította ezzel azért a céltudatos alkotó munkáért, amely a város vezetésében meg­nyilvánul. Az általános vita során felhangzott óhajokra és javaslatokra a polgármester min­den irányban megnyugtató választ adott. Be­szédéből azt a meggyőződést meríthette a képviselőtestület, hogy a város fokozatos, üd­vös fejlődése a körültekintő és takarékos pénz­ügyi vezetés révén biztosítva van. A közgyűlés lefolyásáról a következőkben számolunk be. Az 1938. évi költségvetés. A közgyűlésen, amelyen vagy 40 város- j atya jelent meg, az 1938. évi költségvetés j tárgyalását megelőzőleg külön pontokban sza- | vazták meg a város által nyújtandó segélyeket ; Ezek száma idén is szaporodott. így a többi között gazdasági továbbképző iskolára és a városi lövészegyletnek is állíttattak be na­gyobb segélyösszegek. A középfokú intézetek, valamint a hitfelekezeti (elemi iskolai) segé­lyek a már három éve rögzített mértékben érintetlenek maradtak. Ugyancsák a költség­vetés tárgyalását megelőzőleg megszavaztak 3800 P-t a tapolcafői források közelében levő ház és telek megvételére. Beállították a költ­ségvetésbe az Igal-Öreghegyi űj iskola telké­nek megvételi költségeit is. Szociális szem­pontból figyelemreméltó határozatot hoztak akkor, amikor a családvédelem gondolatának megvalósításaként a legkisebb fizetésű alkal­mazottak (kocsisok, állandó napszámosok) ré­szére minden gyermek után havi, 2.5 P-t, össze­sen e cimen 2100 P-t állítottak be a költség­vetésbe. Mindezek elfogadása után megkezdődött a költségvetés általános vitája. Szalay Lajos nagy elismeréssel a polgármester iránt fedett vásárcsarnok létesítését, a forgalom emelését ajánlotta, aggasztónak tartja a húsadó-bevétel csökkenését. Dr. Török Mihály városi nép­könyvtár létesítését kívánta és a vízvezeték nél­küli' járványkórházról beszélt. Dr. Guth Emil a legszebb divatszövetekből rendelheti LőriflCZ úriszabónál pápa, Deák Ferenc utca 1. Jeles munka, jó ízlésért arany éremmel kitüntetve I a városba vezető utak rosszaságát tette szóvá, a belső park elzárását kifogásolta. Dr. Csar­masz Ferenc intézkedéseket, tárgyalásokat kí­ván a forgalom emelése érdekében, nem he­lyesli, hogy az utcarendezési kérdésekben nincs előre megállapított terv, kifogásolja a mozi műsorát. A járásbirósági építkezés te­kintetében állást foglalt, mint egyedüli helyes megoldás, a jelenlegi hely mellett. Fischer Gyula a hordójelzőhivatal felállítását sürgette. Mindezekre a polgármester részletesen vála­szolt, lényegileg a következőket mondván: Vásárcsarnok nálunk jóval nagyobb városok­ban sincs, közkönyvtárt nem tart égető szük­ségnek, a járványkórház ügyét az irgalmasok­nál fertőző osztály felállításával kívánja meg­valósítani, a forgalom csökkenése nem helyi jelenség, de a húsadó csökkenése a baconnal áll összefüggésben. Bárkinek tanácsát, javaslatát szívesen meghallgatja, a városba vezető (ki­vezető) utak javítását sürgeti, az összekötő utakat határozott terv szerint kiépíti, a parlf megnyitását, mint a közgyűlés kívánságát elő­terjeszti gróf Esterházy Tamásnak. Általában nehéznek mondja több évtized mulasztásait pótolni, de minden erejével, legjobb lelkiisme­rettel dolgozik a város fejlesztésén. A járás­bíróság helyéül elsősorban ő is a mait akarja megtartani. A polgármester tetszéssel fogadott és megéljenzett válasza után a költségvetést egé­szében és részleteiben vita nélkül elfogadták. A szükségletet 833.810 P-ben, a fedezetet 764.154 P-ben állapították meg, a mutat­kozó hiány fedezetére 49o/o pótadót szavaz­ván meg. A rendkívüli közgyűlés. Rott püspök üdvözlése. Elnöki bejelentések. Polgármesteri jelentés. Megcsappant érdeklődés mellett folyt le a folytatólag megtartott rendkívüli közgyűlés Ennek elején a polgármester meleg és szép szavakban emlékezett meg dr. Rott Nándor püspök jubileumáról. Áldozatkészsége bizony­ságául hálásan szólott azon legújabb tényéről, hogy a szeretetház épületét 15.000 P költség­gel kibővítteti. Lelkes éljen^éssel fogadott szavai után kimondották, hogy a főpásztort jubileuma alkalmából mély tisztelettel, hálá­val és ragaszkodással üdvözlik. A további bejelentések során értesült a közgyűlés, hogy a kultuszminiszter a tókerti iskola építéséhez további 5000 P, a belügy­miniszter pedig az inségakcióra újabb 2000 P segélyt juttatott el a városhoz. Bejelentette végül a polgármester, hogy a belügyminisz­ter a második hatósági orvosi állásra dr. vitéz Mezey Kálmánt nevezte ki, akit működése megkezdésee alkalmából szíves szavakban üd­vözölt. Felolvasásra került ezután a polgármester jelentése az 1937. év I. felében lefolyt gazdál­kodásról s az ügymenetről. A gazdálkodás rendben folyt. 52.000 P adósságot és 29.000 P kamatot törlesztettek, a hivatali ügymenet rendben folyt, a tisztviselők hűen teljesítették kötelességeiket. Egyéb tárgyak. Előre nem látott és felsőbb intézkedé­sek folytán az év folyamán 49.000 P-t kitevő kiadások merültek fel. Ezek pótköltségvetés beterjesztését tették szükségessé. Az újabb kiadások azonban emelkedő és újabb bevéte­lekkel teljesen fedezve vannak s így a pót­költségvetés nem vont maga után pótadó­emelést, amit a közgyűlés örömmel vett tudo­másul. A még hátralevő ügyek közül fontosab-

Next

/
Thumbnails
Contents